Ha járna valami különdíj azoknak, akik mindent megtettek azért, hogy sikeres és eredményes legyen Orbánék kvótanépszavazása, akkor a köztévé és a TV2 máris jelentkezhetne joggal kiérdemelt nyereményéért. Még azok számára is sokkoló, mennyire elfogultan kezelte a Fidesz két bástyája a referendumról szóló híradásokat, akiknek nincsenek illúziói arról, hogyan is működik a kormánypropaganda. Vigyázat, nagyon durva számok jönnek!

Méltatlanul elfeledett pillanata volt az amúgy is nehezen minősíthető köztévé mélyrepülésének az, amikor az olimpián „véletlenül” nem voltak hajlandóak bemondani, hogy a 100 méteres pillangóúszás egyik előfutamát a 18 éves Yusra Mardini nyerte. A hírhamisítás nem volt véletlen: az úszónő a menekült válogatott színeiben szerepelt az ötkarikás játékokon. Az olimpiát a köztévé ugyanis egyetlen célra használta fel: a képernyők előtt ülők agyának tökéletes átmosására. Hamar vicctéma is lett akkoriban, hogy vajon 1 percbe (ennyi ideig tartott a villámhíradó, amit minden létező helyre beszuszakoltak), mennyi menekültellenes hírt lehet belezsúfolni. Persze, ahogy mindig, akkor is tagadták, hogy direkt maradt volna-e ki Yusra Mardini neve a közvetítésből.

És csak kevés alkalommal veszített akkoriban fogadást az, aki az egyperces hírblokkoknál arra tippelt, hogy menekültellenes hírrel kezdődik majd az adás. Aztán a híradók még jobban bekeményítettek, és végképp feladták azt a célt, amiért elvileg műsorra tűzik őket.

Híradónak nevezzük azt a műsorfajtát, amelyben a nap legfontosabb eseményeit mozgóképes változatban tekintheti meg az érdeklődő. A különböző tévécsatornák híradói között természetesen vannak eltérések, hiszen a megszabott műsoridőbe mindenki igyekszik a saját közönsége számára releváns híreket betenni. A pandamackók és véres balesetek tengelyén mindenki eldöntheti, hogy melyik irányba hajlik. Nos, a köztévé a népszavazás népszerűsítésekor nem egyszerűen elhajlott, hanem perecet hajtogatott magából: végtelenítve játszották az uszító jellegű állampropagandát, a menekültellenes gyűlöletkampány képsorai beleégtek a nézők retinájába, miközben az objektivitásnak még a látszatát is rettegve kerülték el a tisztelt hírszerkesztők - holott erre törvény kötelezi őket.

Ízlelgessük kicsit a számokat: az M1 Híradójában a műsoridő 95, a hírek számát tekintve 91 százalékban kizárólag a kormány álláspontjának irányából értekeztek a kérdésről, a menekülteket negatív színben tüntetve fel.

A központi iránymutatásnak megfelelő hírblokkok átlagos hossza két perc (118 másodperc) volt, míg ha véletlenül ellenvélemény keveredett a műsorba, az átlagos hossz ilyen esetben hat másodpercre korlátozódott. 6 másodperc!

Ennyi jutott 118 másik másodperccel szemben azoknak a típusú híreknek, ahol mondjuk nem gonosz terroristaként jelenítették meg a menekülteket, vagy netán felvillantották annak a lehetőségét is, hogy a népszavazáson nem csak nemmel lehet szavazni. Próbálja csak ki otthon mindenki, mi mindenre elég 6 másodperc, de közben képzelje el azt is, hogy a köztévé mindössze ennyi időt adott arra, hogy nézői megbarátkozzanak az emberségesség gondolatával, azzal, hogy Magyarországnak nem feltétlenül kell követnie a kormány iránymutatását, és nem kell beleállnia abba a gyűlöletkampányba, amit a maradék 95 százaléknyi időben az arcunkba toltak.

(Fotó: Democracy Reporting International / Mérték Médiaelemző Műhely)

De ha ez még nem lenne elég: a köztévé nem csak végtelenítve sugározta a gyűlöletpropagandát, de még azt is megmondta, mit kell tenni, ha az ember meg akar felelni kormánya akaratának: a hírblokkok 76 százaléka ösztönzött arra, hogy rohanjunk a szavazófülkébe, 59 százalékukban pedig pontosan meg is mondták, hogy a helyes válasz az ott feltett kérdésre a nem lesz. Ennyit az objektivitásról...

És akkor a TV2-ről még nem is beszéltünk. Andy Vajna sem véletlenül kaparinthatta meg a korábban cukiságtengerben fürdő csatornát, a pandakorszak véget ért, kőkemény propaganda ömlött a kereskedelmi csatornából is, melyet új tulajdonosa adóforintokkal megtámogatva vásárolhatott meg. Míg a nagy vetélytárs, az RTL Klub híradójának tudósításaiban mindössze 42 százalékban tüntették fel negatív színben a menekülteket, addig a TV2 elfogultságban alig maradt le az állami médiától: náluk 83 százalék volt az arány. Másodpercre lebontva azért valamivel engedékenyebb volt a TV2, ott átlagosan 7 másodpercet is kaphattak a kormányvéleménytől eltérő nézetek! Nem tudni, Vajna tévéjében mi volt az oka az engedékenységnek, de az biztos, hogy azért ők sem nagyon tettek kísérletet arra, hogy elfogulatlanul tájékoztassanak. Mondjuk, ebben aztán manapság, amikor a Fidesz kisgömböcként kebelezi be az összes, még piacon lévő sajtóorgánumot, nincs semmilyen meglepetés. Az arány az, ami megdöbbentő, mind a két esetben: 95 százaléknyi és 83 százaléknyi direkt uszítás híradó címmel – ilyet azért nem mindennap látni.

A világ normálisan működő felében persze azt a hírszerkesztőt, aki ilyen nyíltan foglal állást egy ekkora horderejű kérdésben, elhajtják makkot szedni. Persze, csakhogy a köztévé már rég nincs a normalitás tengelyén, ahogy a TV2-t sem azért játszották át Andy Vajna kezébe, hogy aztán ne használják ki a kínálkozó lehetőséget. Éltek is vele, csoda, ha a köztévé és a TV2 nézői nem kaptak gutaütést az állandóan, monoton ismétlődő, sokkolónak szánt hírektől.

Persze, mondhatná erre bárki: ha nem kapcsoljuk be a tévét, nem kell néznünk a hülyeségeket. Csakhogy ne felejtsük el, hogy valójában rengetegen vannak azok, akiknek tényleg a tévé, és annak híradója ad támpontot a világ eseményeit illetően. Akik csak innen tudnak különösebb erőfeszítés és ráfordítás nélkül tájékozódni, ha kíváncsiak arra, mégis mi történik az ország másik felében. A fotelekben ülve emberek százezrei bíznak abban, hogy ha a híradóra kapcsolnak, akkor értelmes, számukra fontos vagy érdekes hírekkel örvendeztetik meg őket. A Fidesz pedig ezt a lehetőséget, az ártatlanul, bizakodva a hírekre tekintő emberek naivitását használta fel arra, hogy saját céljai érdekében átmoshassa az agyukat, hogy jóformán beleégesse a saját üzeneteit a fejekbe. Kihasználta, megcsúfolta, átverte mindazokat, akik jóhiszeműen a tévé elé ültek, és a köztévét vagy a TV2-t elfogadható hírforrásnak tekintve odakapcsoltak a híradóra.

Lehetne azon lamentálni, ilyen össztűz után miért lett olyan satnya, vagyis (bár ez mostanában, pláne a kormánymédiában tiltott szó) érvénytelen a népszavazás. Hogy talán tényleg túl volt tolva a propaganda, túl sok volt a negatív üzenet, hogy az embereket már nem izgatja fel a Brüsszel elleni harc lehetősége, és hogy hiába nem szeretik a menekülteket, ilyen baromságért nem hajlandóak elzarándokolni a legközelebbi szavazófülkéig. Sokan és sokáig fogják még elemezni, boncolgatni ezt a kérdést.

De valójában nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a köztévé és a TV2 szerepléséből immár egyértelműen kiderül: a Fidesz szándéka az, hogy létrehozzon egy olyan, alternatív valóságot, ahol a saját nézetein kívül semmi nem jelenik meg.

Van persze még mit ledolgozni, az a 6 másodpercnyi ellenvélemény is sok lehet, ha értő fülekre talál... De az irány egyértelmű, és a legsötétebb pártállami korszakot idézi. Ahol nincs más párt, mint az állampárt, ahol nincs más vélemény, csak a kormányzó erőé, ahol nincs más lehetőség, mint ülni egy fotelben, és nézni, hogy hullik szét körülöttünk a világ, és bízni abban a csodában, hogy pártunk és népünk vezérei megvédik az országot az idegen erőktől.

Sötét időket idéző jelenet ez? Igen.

Ma Magyarországon nem hihetünk azoknak a híreknek, amelyeket a köz szolgálatában a köztévé sugároz. Ezek ugyanis már nem a mi híreink, hanem Orbán Viktor hírei, az ő Magyarországáról.

Bajban pedig csak akkor lehet a Fidesz, a maga éppen kiépülő pártállamiságával (és hol vagyunk már az alig két éve bejelentett illiberális demokráciától!), ha az emberek felkelnek a foteljeikből, és megnézik a saját szemükkel (és nem a kormányszűrőn át), mi is folyik éppen ebben a Magyarországban. Ha elszigetelt, saját nyomorúságuk mindennapi tapasztalatait összevetik azzal, amit odakint látnak, és rájönnek, hogy a kormány által sugárzott kép köszönőviszonyban sincs a valósággal. A Fidesz épp arra bazíroz, hogy a kritikus médiafogyasztáshoz sokaknak sem idejük, sem elegendő erőforrásuk nincs, így pedig könnyűszerrel tudja teljesen kisajátítani a látóterüket.

Keljünk hát fel a fotelekből, és hozzuk a szomszédot is.

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!