Hajnalban baloldali, kurdbarát politikusokat vesznek őrizetbe, a fogda mellett bomba robban. A kormány terroristát kiált, az ellenzéki HDP polgárháborútól tart, és szolidaritásra szólít fel, ezrek vonulnak az utcára Isztambulban és Ankarában, a tüntetéseket vízágyúkkal oszlatják fel. A közösségi szájtok elérhetetlenek, az internethozzáférést pedig országszerte korlátozzák. Az újságírók után a politikai ellenzéket is elérte a fűnyíró: Törökországban csúcsra jár a puccs utáni tisztogatás.

Az őrizetbe vett politikusok melletti szimpátiatüntetést oszlatnak szombaton Isztanbulban,
kép: Turkey Untold twitter

Ezen a héten többször is korlátozták az internethozzáférést, és elérhetetlenné váltak közösségi oldalak Törökország-szerte, legutóbb péntek hajnalban, miután letartóztatták az ellenzéki HDP (Népek Demokratikus Pártja) szinte teljes vezetését, a két társelnököt (Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağ-t) valamint tíz másik képviselőtársukat. Többtíz társukhoz csatlakozhattak, akik közül sokan már majd egy hónapja előzetesben voltak a legnagyobb törökországi kurd város, Diyarbakır Bağlar-i fogdáján.  

Az ülősztrájkkal tiltakozó, szintén HDP-s képviselőnő, Sebahat Tuncel a rendőri intézkedés következményeképpen a börtönből egyből kórházba került. Diyarbakir polgármestereit pedig már korábban letartóztatták, egy HDP-s országgyűlési képviselőnek az isztambuli reptéren vonták be útlevelét.

Reggel egy robbanószerekkel megpakolt minibusz robbant fel az említett rendőrörs mellett, 11 ember - köztük két rendőr - vesztette életét. A kormánypárti média PKK merényletről írt (ez a HDP szövetségesének tartott szeparatista Kurd Munka Párt), pedig a Daesh (ismertebb nevén ISIS) magára vállalta azt. A halálos áldozatok között van a DBP (a HDP testvérszervezetének) Çüngüş területi társelnöke, több másik politikus épphogy megúszta, a HDP egyik vezetőjét, Demirtaşt másokkal együtt kevéssel a merénylet előtt szállították el a fogdáról. Demirtaşt azóta az Isztambultól nem messze fekvő Kocaeliben tartják őrizetben.

Selahattin Demirtaş és Figen Yüksekdağ, a HDP őrizetbe vett társelnökei, fotó: reuters

Kurdok, aleviták, baloldaliak, LMBT+, zöld és feminista aktivisták

Törökország kemény hely, ezt Európában is tudjuk legalább a 2013-as Gezi ellenállási mozgalom óta. De egy párt vezető politikusait letartóztatni még ott sem hétköznapi gyakorlat.

De mégis kik ezek az emberek, és miért tűnik úgy, mintha egy akciófilm szerepeit alakítanák? A HDP egy 2013-ban párttá szerveződött mozgalom, melynek változó intenzitással sikerül egyesítenie Törökország elnyomott kisebbségeit a politikai platform bal oldalán, és áthidalnia a szakadékot az egymást hagyományosan gyanakvással figyelő mozgalmak között, a kommunista, de balról még is nacionalizmussal vádolt kurdok, a részben évtizedek óta szélsőbaloldali mozgalmakban érdekérvényesítő aleviták, a feministák, az LMBT+ aktivisták, a zöld aktivisták, a kapitalizmuskritikus vagy liberális értelmiség és még ki tudja, ki mindenki között.

Ez a sok jól hangzó csoport Törökországban nem 30 embert tesz ki, hanem a tavaly júniusi választások eredménye szerint több mint 6 milliót, ezzel a HDP a második legerősebb ellenzéki párt a parlamentben. Ez nem csak azért olyan nagy dolog, mert korábban az említett csoportok legerősebbje, a kurd BDP sem ugrotta meg a 10 százalékos parlamenti küszöböt, hanem mert a HDP parlamentbe jutásával a tizenöt éve egyedül kormányzó AKP-nek nemhogy a kétharmad, de az egyszerű többsége sem lett meg a kormányzáshoz júniusban. Hogy, hogy nem, megszaporodtak a Daesh terrormerényletei Törökországban, és ezek bizony leggyakrabban a HDP rendezvényeit vagy tüntetéseit célozták.

Robbantások, puccs, tisztogatás

Demirtaşt sem először próbálták meggyilkolni péntek reggel. A merényletekkel kapcsolatban ráadásul felmerült a titkosszolgálatok és az állam felelőssége is. Az biztos, hogy a robbantások, valamint a török állam és a PKK közti tűzszünet felrúgása miatt destabilizálódott helyzet kapóra jött Erdoğannak, hogy tavaly novemberre új választást írhasson ki (a koalíciós kormányzás ott sem divat). Ahogy az várható volt, a terrorveszély a legerősebb párt felé billentette a bizonytalan szavazókat, így végül kormányt alakíthatott az AKP, de a HDP ismét bejutott a parlamentbe, és eltökélt szándéka, hogy az Erdoğan szorgalmazta alkotmányt és prezidenciális rendszert megakadályozza. A HDP ezzel magyarázza a letartóztatásokat, de nem kell külpolitikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, a győzelemre álló iraki és szíriai kurd erők mellett egy növekvő népszerűségű, kurd tömegbázisra építő törökországi párt mekkora veszélyt jelenthet Erdoğan hatalmára.

Isztanbmulban oszlatják a szombati szolidaritási tüntetést,
forrás: a HDP facebook-oldala

Selahattin Demirtaş volt már börtönben jogvédő pályafutása során. Nem is a HDP van elsősorban veszélyben. A júliusi puccs során megvédett és azóta is „látványosan működő” török demokrácia elképesztő fordulatszámon pörög. Hétfőn, mintha csak a Népszabadság sztoriját irigyelték volna el a magyaroktól, az egyik utolsó nyomtatott ellenzéki lap, a nagymúltú Cumhuriyet (Köztársaság) főszerkesztőjét és újságíróit tartóztatták le.  Az egyetemek, a média, a bíróságok, a rendőrség, a titkosszolgálat és természetesen a katonaság megtisztítása után úgy tűnik, a parlamentre is sor kerül. Hiába ítélte el a puccskísérletet a HDP a többi parlamenti párttal együtt, attól még „terrorista propagandát” folytat. A puccskísérletet követő tisztogatás ugyan elvileg a gülenista „mély állammal” való leszámolást célozta, csak idő kérdése volt, hogy a terrorizmust már korábban is két pólusra, az ISIS-re és a kurd szeparatista PKK-ra osztó hatalom lecsapjon az utóbbira is, vagy annak vélt vagy valós szövetségeseire.

Azonban hiába a letartóztatott újságírók, és hiába akadozik a facebook, a twitter, a whatsapp és a youtube, és hiába a meghosszabbított szükségállapot, az emberek mégis utcára mentek több városban is. Vannak, akik polgárháborútól tartanak, és vannak akik egyenesen arról beszélnek, hogy Törökország Szíria útjára lépett. Remélhetőleg egyik variáció sem fog bekövetkezni, de letartóztatásokkal, tisztogatással vagy rendőri brutalitással ezt nehéz lesz megakadályozni.

 Marozsán Márkó

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!