Az idei év kormányzati sikerpropagandájának egyik központi eleme minden bizonnyal az a jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés lesz, amelyről tavaly decemberben állapodtak meg a szociális partnerek bizonyos kormányzati nyomás asszisztencia mellett. Valóban felhőtlen lehet az örömünk? Mindent tudunk a minimálbér emelés valóságos hatásairól? Alább bemutatjuk a béremelés negatív következményeit, és a hozzá kapcsolódó járulékcsökkentés gyengéit, persze anélkül, hogy vitatnánk az intézkedés pozitív hozadékát: a százezreket érintő jövedelem és életszínvonal emelkedést. Csak épp azt gyanítjuk, e cél elérésére lett volna egy jobb eszköz is a kormány kezében.

Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy örvendetes, amikor a kormány magas minimálbér emelésről állapodik meg a szociális partnerekkel. Ha ez örvendetes, akkor van okunk örvendezni Varga Mihály novemberi bejelentése óta, mely szerint

Régen látott a magyar nép ekkora minimálbér emelkedést, van hát örömre ok, bal- és jobboldalon egyaránt.

A bejelentés óta a törvénymódosításon is túl vagyunk és nem sokára, februárban, már a megemelkedett járandóság érkezik a bankszámlára. Mármint azok számlájára, akik minimálbéren vannak bejelentve foglalkoztatva.

Érdemes azonban közelebbről megvizsgálni, minek is örülünk! Feltéve, hogy örülünk a minimálbér mint olyan létezésének. A közgazdászok között ugyanis olyanok is akadnak, akik ellenzik ezt az intézményt, mivel szerintük rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot, és bizonyos értelemben felelős a munkanélküliség létrejöttéért és fennmaradásáért. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy mi szeretjük, hogy van minimálbér, így pozitív hangulatban tekintjük most át 2017-es évi minimálbér-emelés és a hozzá kapcsolódó járulékcsökkentés hatásait.

Kinek a bére növekszik és mennyivel?

Először is fontos tisztázni, hogy kiknek a bére fog emelkedni és mennyivel? Az emelésre egységesen a 2016-os 111 000 forint és a 127 650 forintos bérintervallumban keresők számíthatnak biztosan, mégpedig csökkenő mértékben. Aki 2016-ban minimálbéren volt foglalkoztatva, annak a bruttó fizetése 16650 forinttal növekszik (nettó 11072 forinttal), ám aki mondjuk 125 000 forintot keresett bruttó, annak csupán 2650 forinttal kötelező emelni a bruttóját (nettó 1762 forint növekedés), hiszen az ezentúl nem lehet kevesebb 127 650 forintnál.

A hangsúly a kötelező szón van. A minimálbér ugyanis azt jelenti, hogy senki nem kereshet ennél kevesebbet. De az emelkedése nem tolja automatikusan feljebb az összes bérkategóriát. Gondoljunk csak bele: miért emelkedne egy alkalmazott a bruttó bére mondjuk 300 000 forintról 316 650 forintra csak azért, mert a minimálbér ennyivel emelkedett? De akkor hol várható még emelkedés, ha a magasabb bérek esetében nem? Az alsó bérsávban (a régi minimálbér és az új minimálbér között / körül) úgynevezett bértorlódás lép fel az emelés hatására.

Ez azt jelenti, hogy a korábban differenciált bérek (111 000, 120 000, 125 000, stb.) helyett, ha most mindenki 127 650 forintot kap, az hirtelen eltüntetné a korábbi különbségeket (pl. termelékenységbeli bérkülönbségek), azaz összetorlódnának a bérek. Ugyanígy zűrös lenne a helyzet a 127650 közvetlen környezetében: eddig a 130000 forintot kereső jóval többet kapott (munkája alapján) egy minimálbéresnél, most szinte ugyanannyit kapna, miközben a végzett munka, a munkakörök, stb. mit sem változtak.

A torlódás bérfeszültségekhez vezethet: az alacsonyabb bérsávokban lévők szeretnék megtartani a korábbi távolságot a minimálbértől, de ez csak úgy lehetséges, ha az ő bérük is emelkedik valamennyivel. Ebből a feszültségből adódik, hogy béremelés várható az új minimálbér feletti sávokban is, de azt nehéz előre megmondani, hogy mely sávban mekkora emelés lesz, és hol áll meg ez a „tovagyűrűző” hatás.

Az Eurostat által publikált minimálbér statisztikai elemzés adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatottak 4,4%-a keresett a havi minimálbér 105%-ánál kevesebbet[1] 2010-ben. Ez nagyjából megfeleltethető a minimálbéren foglalkoztatottak becsült arányának.

2014-ben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottak arányát, azaz a medián jövedelem kétharmadát vagy annál kevesebbet keresők arányát pedig 17,8%-ra tette az Eurostat. (A KSH adatai alapján a medián jövedelem 111 630 forint/hó volt 2014-en Magyarországon.) Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a minimálbér emelés hatása nagyjából a foglalkoztatottak 20%-ánál fog többé-kevésbé jelentkezni.

Minimálbéren foglalkoztatottak kontra minimálbéren bejelentettek

A tényleges keresetnövekedés előre jelzése azonban még ennél is bizonytalanabb! Az érintett foglalkoztatottak közül ugyanis sokan valójában nem minimálbéren, illetve alacsony béren foglalkoztatottak, hanem minimálbéren, illetve alacsony béren bejelentettek! Nem kevesen ugyanis minimálbérre vannak ugyan bejelentve, de a) vállalkozóként / önfoglalkoztatóként ennél magasabb jövedelemre tesznek szert b) alkalmazottként jövedelmük egy részét borítékban kapják (feketegazdaság) így valójában magasabb jövedelemre tesznek szert.

Az első csoport nagysága a KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) bevezetésével valószínűleg csökkent ugyan, de még mindig nem elhanyagolható. Ide sorolhatjuk azokat a kényszervállalkozókat is, akik jobb híján számláznak munkahelyük felé, mert különben nem foglalkoztatnák őket. Ebben az esetben burkolt munkaviszonyról (színlelt munkaszerződésről) beszélünk, amit a jogszabály tilt. Ennek ellenére azonban továbbra is létezik a vállalkozói létre kényszerített, ám valójában munkavállalóként dolgozók csoportja.

A második csoportba tartozók a keresetük egy részét zsebbe kapó alkalmazottak, akiket a munkaadó a bérterhek minimalizálása céljával jelent be minimálbérre. A vállalkozók – kényszervállalkozók számára a minimálbér emelés nem okoz jövedelem növekedést, sőt (főleg a kényszervállalkozók számára) a bérterhek, vagyis az állam felé kötelezően fizetendő összegek növekedése miatt a realizált jövedelem csökkenni fog! A vállalkozók a negatív jövedelmi hatást kivédhetik áremeléssel, de a kényszervállalkozók nem képesek erre, esetükben bizonyos a jövedelemcsökkenés.

Könnyen jövedelemcsökkenést okozhat a minimálbér emelés a zsebbe kapott jövedelemmel dolgozók esetében is. A foglalkoztató ugyanis immár magasabb bérterheket köteles fizetni – a magasabb minimálbér miatt –, és korántsem biztos, hogy a drágábbá vált dolgozó ugyanannyit fog kapni a borítékban, mint korábban.

Láthatjuk tehát, hogy bizonyos esetekben (minimálbéres kényszervállalkozók, minimálbéres részben feketén foglalkoztatottak) a minimálbér emelésnek jövedelem csökkentő hatása lehet.

Ettől függetlenül a látható (bevallott) jövedelem természetesen növekszik, hiszen a hivatalos bér (a minimálbér) nőtt, de ami még fontos a történetben, az az állami adó- és járulékbevétel növekedése, ami a „fehéredésből” fakad. Fehéredés alatt itt azt értjük, hogy az adott jövedelem immár nagyobb hányada (a minimálbér emelés miatt) a bevallott jövedelem.

Természetesen nem csupán a minimálbéres (kényszer)vállalkozók és részben feketén jövedelmet szerző minimálbéres alkalmazottak fizetnek be több járulékot és adót a megemelt minimálbér miatt, hanem mindenki, akinek a minimálbér emelés miatt növekszik a fizetése. A minimálbér emelés 15 012 forint, míg a garantált bérminimum emelkedése 33 378 forint plusz bevételhez juttatja az államot minden, az adott béren foglalkoztatott munkavállaló után. Ehhez jön még az az adó- és járulékbevétel növekedés, amelyet az alsóbb bérszinteken valószínűsíthető béremelések miatt realizál az állam.

A nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a minimálbér emelés hatására 180 milliárd forintos plusz bevételhez jut 2017-ben a költségvetés. Ennek kisebb részét adják a magasabb jövedelem miatti plusz fogyasztás okán megnőtt adóbevételek (ÁFA, jövedéki adó, stb.), nagyobb részét pedig a béremelés miatt növekvő SZJA-befizetések és növekvő munkáltatói járulék (szociális hozzájárulás) befizetések. Ez utóbbi kapcsán érdemes egy pillanatra megállni.

Ki profitál a szociális hozzájárulás csökkentéséből?

A kormányzat erősen hangsúlyozta, hogy a minimálbér emelésének többletköltségeit mérsékli majd az 5%-os szociális hozzájárulás csökkentés.

Nos, ez csak részben igaz! A járulékcsökkentés valójában csak azon cégek esetében ellentételezheti a minimálbér emelése miatt növekvő bérterheket, ahol volt/van minimálbéres foglalkoztatás (pontosabban a 2016-os és a 2017-es minimálbér sáv és garantált bérminimum sáv közötti foglalkoztatás). Azon vállatok számára viszont, ahol a munkavállalók, alkalmazottak eddig is jóval a minimálbér felett kerestek, a járulékcsökkentés nettó ajándék, hozzájuk dobott pénz.

Csak remélni lehet, hogy az így keletkező forrástöbbletet beruházásra, bérfejlesztésre fordítják! Semmi biztosíték nincs rá ugyanis, hogy nem pusztán a tulajdonosi zsebekbe kerülő pénz növekszik, állami segítséggel. Ráadásul a magasabb profit egy része biztosan külföldre kerül (külföldi tulajdonú vállalatok), és akkor már tényleg fikarcnyi pozitív hatása sem lesz nagylelkű járulékcsökkentésnek a hazai gazdaságban.

Az viszont biztos, hogy 5 százalékpontos járulékcsökkentés – a miniszter szerint – 410 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Ha biztosan tudnánk, hogy a hiányzó pénz bérnövekedést finanszíroz a magánszektorban, akkor nem illetnénk kritikával ezt a lépést, de a fentiekben kifejezett aggályok miatt szkeptikusak vagyunk a hatásokat illetően.

Persze nem könnyű megtalálni annak a módját, hogy csak azok a vállalatok élhessenek az állami támogatással (járulékcsökkentés), amelyek ezt a jövedelemtöbbletet valóban bérfejlesztésre fordítják, de azért nem lehetetlen. Éppen az Orbán-kormány hozott létre és működtetett állítólag eredményesen 2011-2012-től egy olyan rendszert, amely az egykulcsos SZJA-ra való áttérés negatív hatásait volt hivatott kompenzálni az alsó jövedelemsávokban. A bérkompenzációs rendszer bizonyos jövedelemszintig elvárt béremelést fogalmazott meg, amely megvalósulását költségvetési forrásból, járulékcsökkentéssel támogatta[2]. Hasonló eszközzel a jelenlegi helyzetben is lehetett volna kísérletezni.

Munkanélküliséget növelő hatás

A fentieken kívül a minimálbéremelés hatásai régiónként és szektoronként is mások lehetnek. A magasabb minimálbérek emelésnek bizonyára semmilyen hatása nem lesz azokban a régiókban, illetve szakmacsoportokban, ahol az elmúlt években kialakult munkaerőhiány okán jelentős bérnövekedést tapasztalhattunk. A munkaerőhiány azonban nem általános jelenség.

A leszakadó régiókban vagy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők esetében még mindig magas a munkanélküliség, és továbbra is a túlkínálat a meghatározó. Esetükben a foglalkoztatottak számára jövedelem- és életszínvonal-emelkedést jelent a minimálbér emelése. Ugyanakkor éppen főleg a rosszabbul teljesítő régiókban és az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő szektorokban lesz még egy következménye az intézkedésnek. Vannak ugyanis olyan alacsony termelékenységű kisebb-nagyobb vállalatok, amelyek a járulékcsökkentés ellenére sem fogják tudni kigazdálkodni a magasabb béreket és azok közterheit.

Ezek a vállalatok alacsonyabb foglalkoztatás mellett csökkenthetik költségeiket, legrosszabb esetben a termelés/szolgáltatás megszüntetésével reagálhatnak a változásokra. Azaz a minimálbér emelésnek bizonyos területeken, szakmákban munkanélküliség növelő hatása is lesz. Kertesi Gábor és Köllő János a 2001-es minimálbér emelés hatásait vizsgáló tanulmányukban megállapítják, hogy egy 20 főt foglalkoztató, alacsony bérekkel dolgozó vállalatnál átlagosan 1,9 – 2,4 munkahely szűnt meg attól függően, hogy alacsony vagy magas munkanélküliségi régióban tevékenykedett-e.

Összefoglalva tehát, a minimálbér emelés hatása komplex, áttételesebb és kevesebbeket érint, minthogy egy csapásra megoldja az alacsony munkabérek problémáját. Százezrek bére növekszik, de még a legalacsonyabb béren foglalkoztatottak egy része is kimarad a pozitív hatásból (közalkalmazottak, közmunkások).

Bizonyos csoportok esetében a jövedelem nem növekszik, hanem csökken. Kimutatható a minimálbér emelés régiónként eltérő mértékű munkanélküliséget növelő hatása. A járulékcsökkentés jelenlegi, nem differenciált formájában, sok esetben pusztán a tulajdonosi profitot növelő állami támogatás.

Egy alternatív javaslat

A fenti problémák okán felmerül a kérdés: miért nem az alacsony jövedelmek adómentességével igyekszik a kormány növelni a béreket? Ha jól számolunk, akkor a minimálbér adómentessége (SZJA fizetési mentesség adójóváírással) éppen 15%-kal növelte volna a nettó minimálbért, miközben változatlanul hagyta volna a vállalati bérköltségeket (a bruttó bér változatlansága miatt).

A költségvetés egyenlegromlása is kisebb lenne (ez a mostani intézkedésekkel mínusz 210 milliárd forint), és nem következne be sem bizonyos csoportok jövedelemcsökkenése, sem a munkanélküliséget növelő hatás. Csak remélni merjük, hogy a fenti kérdésre a válasz bonyolult és közgazdaságilag indokolt, több annál, mint pusztán az, hogy az Orbán-kormány makacsul elkötelezett az egykulcsos SZJA mellett.

[1] Minimálbéres bérjövedelemként módszertani okokból a minimálbér alatti és környéki keresetet méri a munkapiaci statisztika, lásd OECD Reviews of Labor Market and Social Policies OECD 2016.

[2] A bérkompenzáció 2012-re vonatkozó rendszere nagyjából bruttó havi 217 ezer forint alatti bérek esetén sávonként különböző mértékű, a munkáltatótól elvárt béremelést határozott meg. Ennek teljesítéséért cserébe a munkáltató a megemelt bruttó munkabér függvényében (maximum nagyjából havi 190 ezer forint után), de legfeljebb havi 16 125 forint mértékű kedvezményt kapott az adott munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adóból. (lásd Baksay – Csomós tanulmánya).

*Az eredeti szövegben tévesen azt írtuk, hogy a közalkalmazottakat sem érinti a minimálbér-emelés. Ez nem igaz, érinti őket. Hasonlóképp tévesen írtuk korábban, hogy az emelés közvetlen hatása a foglalkoztattak 10-15%-ánál, vagyis 400-600 ezer fő esetében várható. Ennél magasabb, 15-20%, vagyis 600-800 ezer főre javítottuk a becslést. Az észrevételeket köszönjük, a hibákért elnézést kérünk!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 394 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!