Kettős Mérce

  • Munka
  • Szegénység
  • Egészségügy
  • Lakhatás
  • Sajtó
  • K/A
  • Brüsszel+/-

A Mérce legújabb cikkeiért és friss hírekért kattints ide!

Mik azok a társadalmi osztályok? - Kritikai alapozó

Mik azok a társadalmi osztályok? - Kritikai alapozó

Kapelner Zsolt
Tetszik
0
2017. február 19. vasárnap, 10:57
marx osztály kritikai alapozo

A társadalmi osztályok újabban egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. De pontosan miről beszélünk, amikor a középosztály eltűnéséről, a fehér munkásosztály elégedetlenségéről, vagy az uralkodó osztályokról beszélünk? Mik az osztályok és miért olyan fontosak a baloldal számára? Vajon az osztálypolitika valódi törések, valódi szembenállások mentén osztja fel a társadalmat, vagy a faji politikához hasonlóan képzelt ellentéteket generál, amelyek mentén nem fogalmazhatók meg napjaink társadalmi problémái?

osztaly-lunchatop.jpg

Osztályon általában olyan társadalmi csoportot értünk, amelyet gazdasági helyzete választ el a többitől, nem például presztízse, jogi státusza vagy etnikuma. Ez persze még nem sok mindent mond el az osztályokról. A „szegények” vagy a „gazdagok” például két külön osztály? Hát a „felső tízezer”? A „munkanélküliek”? A gazdasági helyzet melyik elemei fontosak egy osztály meghatározásakor, a jövedelem, a vagyon, az adósság mértéke?

Hogy ezekre válaszoljunk, osztályelméletekhez kell fordulnunk. A legkidolgozottabb ilyen elméleteket ma a marxista hagyományban találjuk, azonban meg kell jegyezni, hogy az „osztály” egyáltalán nem kizárólagosan marxista fogalom. Központi helye van olyan nagyon nem marxista gondolkodóknál is, mint Max Weber vagy Émile Durkheim. Ugyanakkor a kortárs társadalomelméletben általában, és a baloldalon különösen érdemes a marxista osztályelemzéseket kiindulópontul választani.

Marxnál egy osztályt nem a jövedelem, vagy az életesélyekhez való hozzáférés határozza meg – mint például Webernél –, hanem a termelésben betöltött szerep. Egész konkrétan: az ember attól függően tartozik egyik vagy másik osztályba, hogy birtokolja-e azokat az eszközöket, amelyekkel a termelés folyik, vagy sem. Ez a különbség két osztályt jelöl ki a kapitalista társadalomban: a tőkésekét és a munkásokét. Hogy melyik csoportba tartozol, alapvetően meghatározza, hogy milyen szerepet fogsz betölteni a társadalomban, hogyan fogsz élni és milyen kilátásaid vannak.

A marxi osztályelmélet másik fontos eleme, hogy az osztályviszony antagonisztikus: munkások és tőkések érdekei szemben állnak egymással. A munkások helyzete a kapitalista társadalmakban nem egyszerűen más, mint a tőkéseké, hanem szükségképpen rosszabb – kiszolgáltatott és elnyomott, ezt pedig a tőkések (a kapitalista termelési mód sajátosságai miatt) muszáj, hogy kihasználják. Ha ez a kihasználás, kizsákmányolás megszűnik, maguk az osztályok is megszűnnek létezni – az igazságos társadalom ezért egy osztály nélküli társadalom.

Persze Marx is nagyon jól tudta, hogy a korabeli társadalmakban (a 19. században mármint) nem csak munkások és kapitalisták voltak. Voltak parasztok, kisiparosok, boltosok, könyvelők, egyetemi tanárok és ezer másféle ember is. Mi a helyzet velük, hol helyezkednek el ők az osztályszerkezetben? Marx szerint ezek részben feudális maradványok, részben a kapitalizmus belső fejlődésének melléktermékei, amelyek hosszú távon eltűnnek majd, és végül teljesen széttagozódnak tőkés- és munkásosztályra.

Egyenlőség, szolidaritás, demokrácia – baloldali értékek, amelyekről azonban a baloldali liberálisoktól az anarchistákig, az ökomarxistáktól a szocialistákig mindenki mást gondol, és mindenki teljes meggyőződéssel hirdeti a maga igazát.

A Kritikai alapozó sorozatot azért indítottuk el, hogy túllépjünk azon a vitakultúrán, amely abból áll, hogy jelszavakat és könyvcímeket dobálunk egymásra a másik, vagy akár a saját álláspontunk gondos megértése és mérlegelése helyett. Ahelyett, hogy végső ítéletet mondanának bizonyos kulcskérdésekben – a társadalmi egyenlőtlenségektől a feminizmusig –, a sorozat cikkei körüljárják a különféle baloldali álláspontok érveit és előfeltevéseit, és kiindulópontokat adnak a további gondolkodáshoz.

Hogy a világot megváltoztatni kell és nem értelmezni? Hogy nem okoskodni kell, hanem cselekedni? Ez igaz. Csakhogy biztosan kudarcra vagyunk ítélve, ha eközben nem igyekszünk megérteni a társadalmi valóságot, amellyel szemben állunk, és az értékeket, amelyek felé törekszünk.

Ha szívesen olvasnál még ilyen szövegeket, legyél az egyik támogatónk: csináljunk együtt független médiát.

De mi köze ennek a mai társadalmakhoz? Persze ipari munkások ma is léteznek, jóllehet, ma a globalizáció folytán nem annyira nyugati nagyvárosokban, mint inkább az olcsó munkaerőt kínáló Kelet-Ázsiában találjuk őket. De az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) becslése szerint csak a teljes dolgozó népesség mintegy 20%-át teszik ki, szemben a szolgáltatóiparban dolgozó közel 50%-kal. A mai társadalmak osztályszerkezete – úgy tűnik – köszönőviszonyban sincs azzal, amiről Marx beszél. Sehol a cilinderes kapitalisták és a zsúfolt szállásokon nyomorgó munkások, csak egy rakás irodista meg Starbucks eladó.

Nos, ez nincs egészen így. Egyrészt a szolgáltatóiparban dolgozók, vagy szellemi munkát végzők továbbra is áruba bocsájtják munkaerejüket, és ezzel profitot termelnek mások számára. Az úgynevezett immateriális termelés továbbra is termelés: csak azért, mert egy napi tíz órában robotoló programozó nem nehézgépek mellett görnyed és nem munkásszálláson lakik, még nincs kevésbé kizsákmányolva a munkaadói által.

De a nyugati társadalmakban sem kell nagyítóval keresni a kizsákmányolt és kiszolgáltatott osztályokat. Ott van az úgynevezett prekariátus, a létbizonytalanságban élők egyre növekvő csoportja, akik nem rendelkeznek stabil munkahelyekkel, rövidtávú és jellemzően rosszul fizető állások között kénytelenek evickélni.

Kétségtelen persze, hogy sokan vannak, akik nem illeszkednek egyértelműen a munkás-tőkés felosztásba, például a középvezetők, akik maguk is alkalmazottak, de bizonyos hatalommal is bírnak más alkalmazottak felett. Az ő helyzetüket nevezi a huszadik század egyik legnagyobb hatású osztálykutatója, Erik Olin Wright „ellentmondásos osztályhelyzetnek”.

Az immateriális termelés és az ellentmondásos osztályhelyzetek elszaporodása, valamint az osztályalapú társadalmi szerveződések – a munkásmozgalom – és vele az osztálytudat eltűnése együtt az osztályok láthatatlanná válásához vezettek az elmúlt néhány évtized alatt. Ez természetesen azt jelenti, hogy sokkal nehezebbé vált kimondottan osztályérdekek mentén mozgósítani a társadalom különféle csoportjait. Abból azonban, hogy az osztályok kevésbé vannak szem előtt, nem következik, hogy a jelentőségük is megszűnt volna.

Gondoljunk például a másik kiemelkedően fontos osztályra: a tőkésekére, amely él és virul, vagyona és politikai befolyása töretlenül növekszik. Az USA elnöke – valószínűleg az egyik legnagyobb hatalmú ember a földön – maga is egy nagyvállalat elnöke, csakúgy, mint kabinetjének és tanácsadóinak nagy része. A magyar politikusi-vállalkozói elit szintén egy igen szervezett, vagyonos osztályt alkot. A pénzügyi érdekeikért közösen fellépő vállalatvezetők osztálypolitikát folytatnak, osztályérdekeiket érvényesítik a nekik alárendelt, kiszolgáltatott, az általuk nyújtott fizetésekre, állásokra rászoruló emberekkel szemben.

Az osztályok a mai társadalmakban is meghatározó szerepet játszanak. A jelentős társadalmi különbségek azok között akik másnak kell, hogy dolgozzanak, és akiknek dolgoznak – vagy marxista nyelven: tőkések és munkások között – nem szűntek meg, ahogy az előbbiek kizsákmányolása, elnyomása az utóbbiak által sem, legyen szó távol-keleti gyári munkásokról, alulfizetett árufeltöltőkről vagy Angliában gürcölő bolgár, lengyel, magyar villanyszerelőkről. Az osztályérdekek felismerése és az osztálykülönbségeken alapuló elnyomás felszámolása ma is a társadalmi igazságosság programjának központi eleme kell, hogy legyen.

Ezt honnan szedtük?
Szalai Miklós: A munkásosztály marxista fogalmai
Erik Olin Wright, Approaches to Class Analysis, Cambridge University Press, 2005.

Mit olvassak még?
E. P. Thompson, Az angol munkásosztály születése, Osiris kiadó, 2007.
Erik Olin Wright, Classes, Verso, 1998.

Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!
Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!
A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
Kattints, és olvasd el, mit értünk el a ti támogatásotokból az előző hónapban!
Kattints, és támogass minket, hogy a Kettős Mérce tovább működhessen!
marx osztály kritikai alapozo Kapelner Zsolt 2017. 02. 19. Tovább →
Tetszik
0
komment

Nyomj egy tetsziket, és olvasd a Kettős Mércét a Facebookon!

Ajánlott bejegyzések:

  • A német liberálisok nagy visszatérése A német liberálisok nagy visszatérése
  • Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától
  • Az orosz művész felgyújtotta a francia jegybank épületét Párizsban, hogy a “rabszolgaság” új formái ellen tiltakozzon Az orosz művész felgyújtotta a francia jegybank épületét Párizsban, hogy a “rabszolgaság” új formái ellen tiltakozzon
  • Kormányra kerülhet-e újra Ausztriában a szélsőjobb? Percről percre az osztrák választásról! Kormányra kerülhet-e újra Ausztriában a szélsőjobb? Percről percre az osztrák választásról!
  • A szélsőjobb egyszer már csúnyán megbukott Ausztriában, kérdés, hogy kapnak-e újabb esélyt? A szélsőjobb egyszer már csúnyán megbukott Ausztriában, kérdés, hogy kapnak-e újabb esélyt?

A bejegyzés trackback címe:

https://kettosmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr7712269232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Leírás

Ide írhatsz levelet nekünk!

Hirdetés

Legfrissebb cikkeink

  • Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyertesei
    Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyerteseiEstefelé már szinte minden adat beérkezett Csehország választási központjába a voksolásról, így kimondhatjuk, hogy a nyertes a “korrupt elitek” ellen keresztesháborút hirdető, a rendszerváltás után...
  • Adjunk hitet magunknak október 23-án!
    Adjunk hitet magunknak október 23-án!Az október 23-i civil tüntetés valójában nem a rendező Közös Ország Mozgalomról és nem is a pártokról szól, amelyek majd 2018-ban indulnak. Fél évvel a választás előtt az a kérdés, megmutatjuk-e,...
  • Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat össze
    Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat összeA milliárdos Andrej Babiš és populista pártja  az ANO nyeri a cseh választásokat a Europe Elects modellbecslése szerint 26-27%-al az ANO lesz az első, a második helyen a szélsőjobboldali SPD és a...
  • A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják
    A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasoljákA néppárti spanyol kormány mai ülésén Katalónia autonómiájának felfüggesztésére tett javaslatot. Ha a jobboldali többségű szenátus rábólint a döntésre, akkor  a régió kormánya által gyakorolt...
  • Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshez
    Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshezA sajtóban nagy visszhangot kapott a Pew Research Center képviseleti demokrácia támogatottságáról szóló globális felmérése. Bombasztikus címeket olvashattunk: a magyarok negyede diktátort akar, csak...
  • A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?
    A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?Csehországban képviselőházi választásokat tartanak október 20-án és 21-én. Bár egyre kevésbé merünk a közvélemény-kutatásokra és felmérésekre szentírásként tekinteni, szinte biztos, hogy az új...
  • A német liberálisok nagy visszatérése
    A német liberálisok nagy visszatéréseA 2013-ra látványosan összeomló német liberális párt, az FDP az évtized európai politikai visszatérését hozta össze a szeptember 24-i német szövetségi választásokon. De milyen ez a párt, mit képvisel,...
  • Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától
    Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi LillátólPedig lenne miért. Van ugyanis, ami nem hit kérdése. Az ATV valamiért jó ötletnek gondolta, hogy A nap kérdése ez legyen: „Sárosdi Lilla színésznő azt állítja, hogy Marton László Kossuth-díjas...
  • Je suis KFC-s munkavállaló
    Je suis KFC-s munkavállalóPuzsér Róbert szerint proli pofon csattant Szabó Zoltán Indexes újságíró arcán, amelyet maga az újságíró állított elő. A Fidesz publicistája szerint pedig az Indexet ütötték meg a KFC-ben, és a...
  • Újabb sztrájk jön az Operaházban 
    Újabb sztrájk jön az Operaházban Három szakszervezet hirdetett meg munkabeszüntetést a Magyar Állami Operaházban csütörtökön, a dolgozókkal kötött kollektív szerződés hiánya miatt. A sztrájkra A hugenották október 28-i bemutatója...

Kettős Mérce

Támogatónk

A Kettős Mérce részt vesz a „Network 4 Debate” projektben. Támogatónk a Nemzetközi Visegrádi Alap.

Keresés

Archívum

  • 2017 október (55)
  • 2017 szeptember (61)
  • 2017 augusztus (63)
  • 2017 július (68)
  • 2017 június (58)
  • 2017 május (61)
  • 2017 április (68)
  • 2017 március (68)
  • 2017 február (61)
  • 2017 január (64)
  • 2016 december (65)
  • Tovább...
Creative Commons Licenc
Impresszum | Támogasd a Mércét! | About us | Egyesület | Átláthatóság
Facebook Tumblr Twitter Youtube
süti beállítások módosítása
Dashboard