A Kúria tegnap hatályon kívül helyezte a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet. Az ügyet azzal az indokkal dobták vissza az ítélőtáblára, hogy nem lett kellőképpen bizonyítva a vádlott bűnössége. Az alaposabb bizonyításra most kegyesen lehetőséget adott a Kúria, így tovább húzódhat ez a rettenetes ügy, és ki tudja, mikor - ha egyáltalán - szolgáltatnak benne végre igazságot. Így továbbra is fennáll a lehetőség, hogy lúgos orvos ügye azoknak az eseteknek a tárházát gazdagíthatja tovább, melyekben bántalmazó férfiak megússzák tettüket, pedig ilyenekből már eddig se szenvedtünk hiányt Magyarországon.
Bizonyára sokakat megdöbbentett a Kúria ítélete, miután első- és másodfokon is elítélték az orvost, hiszen több bizonyíték is alátámasztotta bűnösségét. Ráadásul csak azért fellebbezhetett a Kúriára, mert másodfokon beemelték a vádba a magánlaksértést és az okirattal és készpénzhelyettesítő eszközzel való visszaélést, ezek az elsőfokú ítéletben nem szerepeltek, így biztosítani kellett ellenük is a jogorvoslat lehetőségét. De nem maga a támadás miatt került az ügy a Kúria elé, így mindenki azt várhatta, hogy kedden végre pont kerül a történet végére. De nem így történt.
Ez az ügy négy éve húzódik. Az áldozat, Renner Erika négy éve küzd az igazáért a magyar igazságszolgáltatás árjával szemben úszva. Csak az ő, és az őt támogató jogvédők kitartásának köszönhető, hogy egyáltalán idáig eljutott az ügy, hiszen a Fővárosi Főügyészség egy évvel a támadás után megszüntette a Bene elleni nyomozást, és csak a sértett panasza után emelt vádat. Ezek után pedig elsőfokon az orvos nevetségesen alacsony büntetést kapott (4 év börtönt és 5 év eltiltást az orvosi hivatás gyakorlásától), és csak másodfokon ítélték 9 év börtönre és tiltották el örökre a praktizálástól.
Tehát abban a Kúriának valamelyest igaza van, hogy az ügyészség a bizonyítást nem végezte kellő alapossággal (az ügyészség cseppet sem proaktív hozzáállásáról a tárgyalás során ebben a cikkben lehet bővebben olvasni), és persze ártatlan embert semmiképpen sem szabadna börtönbe zárni. Na de álljunk már meg egy percre!
Nem lenne elegendő bizonyíték arra, hogy Bene Krisztián a tettes? A támadás idején nem volt a munkahelyén, az arra az időpontra időzített találkozóit átidőzítette. Az áldozat lakóhelyének lépcsőházában az egyik ott lakó összefutott a símaszkos támadóval, akit később különleges szemszíne alapján az orvosként azonosított. Erika is felismerte a támadót, de mivel rögtön injekciót adott be neki a férfi, erről nem tudott 100 százalékig biztos választ adni. És végül: a támadó műtétekhez használt altató-nyugtató és emlékezetkiesést okozó pszichotrop anyagok kombinációját juttatta be az áldozat szervezetébe injekcióval, ezekhez az anyagokhoz Dr. Bene Krisztiánnak hozzáférése volt.
Hogyan várhat a Kúria négy év elteltével ennél több és alaposabb bizonyítékot? Hogyan juthatna eszébe bárkinek több részlet? Mi újat tudna mondani bármilyen szakértő? Milyen alapon vár a Kúria beismerő vallomást, amikor Bene minden lehetséges alkalmat megragadott arra, hogy ártatlanságát hangsúlyozza?
A Kúria döntésének egyik végtelenül elkeserítő lehetséges kimenetele az, hogy Benét végül felmentik, de ha ez nem is történik meg, annyi kárt már biztosan okoztak, hogy még tovább húzódik az ügy, további szenvedést okozva ezzel az áldozatnak. Sokakban felmerült már korábban is a gyanú, hogy az ügy kezelésében szerepet játszhatott az, hogy Bene a fideszes Mikola István államtitkár unokaöccse. Arra mindenképp magyarázatot adna az összeköttetés, hogy miért adott teret a közmédia az orvosnak arra, hogy saját magát mosdassa. De ezt nem tudhatjuk biztosan, persze a gyanú erős - ebben az országban az, hogy ki kinek a kije az egyik legfontosabb tényező egy ember sikerességében. Azért is lehetne fontos végre tisztességes és végleges ítéletet hozni, hogy ezt a gyanút eloszlassák.
Amit viszont biztosan tudunk, hogy ez az ügy újabb arculcsapása az összes bántalmazott nőnek Magyarországon. A Kúria döntése rámutatott: a magyar jogállam nem veszi komolyan a nők elleni erőszakot. Nemcsak ez az ügy, számtalan másik bizonyította már, hogy majdnem mindig az áldozatnak kell emberfeletti erőfeszítést tennie, hogy a hatóságok egyáltalán hajlandóak legyenek az ügyükkel foglalkozni, majd ha bíróság elé kerül, akkor felkészülhetnek a megalázásra, az áldozathibáztatásra. Sokszor ráadásul nincs erejük az áldozatoknak éveken keresztül küzdeni, nincs meg hozzá a kellő anyagi forrásuk, vagy nem áll mögöttük egy támogató közeg, így el se juthat a bíróságra az ügyük. Ezen a helyzeten a jogalkotó kötelessége lenne, hogy változtasson.
Renner Erika ügye még egészen különlegesnek is számított abból a szempontból, hogy óriási médianyilvánosságot kapott, és a tett brutalitása garantálta, hogy a közvélemény nagy része mellette, és nem az elkövető mellett állt ki. És ennek ellenére nem lehetünk biztosak abban, hogy Bene rács mögé kerül, hogy nem fog újra orvosként praktizálni.
A magyar igazságszolgáltatásban előfordulhat az, hogy egy ilyen ember szabadlábon marad. Csodálkozik még bárki azon, hogy az esetek többségében nők nem jelentik fel az ellenük erőszakot elkövetőket? Ez nem normális állapot. Nem normális, hogy nőként nem merünk a rendőrséghez, a bírósághoz fordulni. Hogy mindeközben hetente meghal egy nő családon belüli erőszak következtében. Elég volt a bántalmazók felmentéséből!
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.