Semjén Zsolt május 31-én Makón, egy Trianon-megemlékezésen előadta azt a tőrdöfés-elméletet, amely a Horthy-rendszer saját hazug legitimációs logikája volt, és amellyel a fehérterrort is igazolta. Azt az elméletet, amely a belső ellenségről szól, aki elveszejti a nemzetet.

A tőrdöfés-elmélet politikai metaforája szerint a hazaárulók, a belső ellenség szúrta hátba az első világháborúban az erős Németországot, amely emiatt veszett el a külső ellenséggel vívott háborúban. Ezt az elméletet használták a magyar szélsőjobboldaliak is, a fehérterror idején, majd később végig a Horthy-korszakban. Ez az elmélet volt az, amelyik előkészítette a nyílt antiszemita és baloldal-ellenes retorikát, amely az első világháború elvesztését és Trianont a polgári radikálisok, szociáldemokraták és kommunisták, a másként gondolkodók és legfőképp a zsidók nyakába varrta.

Semjén Zsolt ezt 2017 Magyarországán egy Trianon-megemlékezésen használta. Íme a beszéd egy részletének leirata:

Soha ne felejtsük el, hogy nem külső ellenségeink győztek le minket alapvetően, hanem a belső árulók, akik nemzetellenes politikát folytattak, akik szabadkőműves páholyokban különböző manipulációkban összejátszva az ellenségeinkkel, lefegyverezték a magyar hadsereget. Akik beadták a magyar népnek azt, hogy ne akarjon harcolni, hogy ne akarja megvédeni az ősi földjét, hogy nyugodjon bele abba, hogy széttépik a történelmi Magyarországot. Ők a fő felelősei, hogy ide jutottunk, és ezt a tanulságot soha ne felejtsük el. Ha erős nemzeti kormánya van Magyarországnak, akkor nem lehet minket legyőzni, ha belső árulók vannak, akiknek ez az ország és ez a nemzet se ingük, se gatyájuk, akkor bármit meg lehet velünk tenni.

Aki elvégezte a középiskolát, végigért a modern kori magyar történelmen és figyelt is a történelem órán, tudja, hogy Semjén Zsolt mekkora hülyeségeket mond ebben a beszédben, de azért szedjük is szét az állításait.

1. Igenis külső ellenség vert meg minket. Magyarországot, az Osztrák-Magyar Monarchiát és a szövetséges Németországot legyőzték az első világháborúban, és ennek lett következménye a Trianoni béke, és az ország valóban igazságtalan szétszabdalása.

2. Arra a hülyeségre nem is térnénk ki, hogy a szabadkőműves páholyok veszejtették el a nemzetet, ez egy tipikus összeesküvés-elmélet és antiszemita toposz. Magyarországon rengeteg szabadkőműves páholy működött a korban, voltak jobb és baloldaliak egyaránt, ezért önmagában egy lepedőt ráhúzni „A" szabadkőművesekre úgy általában, nem állja meg a helyét. Ahogyan az sem, hogy - divatos szóval élve - networkingen és mecenatúrán kívül bármilyen más tevékenysége is lett volna ezeknek a szabadkőműves csoportosulásoknak.

3. A magyar hadsereg lefegyverzésének nem túl valóságos mítosza Linder Béla, az őszirózsás forradalom utáni Károlyi-kormány első hadügyminiszterének részeg elszólására vezethető vissza, amikor is egy békepárti beszédében kimondta (vagy nem mondta ki, ebben vita van), hogy nem akar többé magyar katonát látni. De Linder Béla valójában a vereség után teljesen szétesett magyar hadsereg újraszervezését kezdte meg, és nem is teljes sikertelenséggel. Lindernek mondata után le kellett mondania, de ennek ellenére, 1919 elején létezett magyar hadsereg.

4. A magyar népnek 1918 végén - 1919 elején nem kellett beadni, hogy ne akarjon harcolni. A világháborúból hazaérkező katonák eldobálták a fegyvereiket, 1918 végén országszerte nem volt ritka, hogy közkatonák, ha megláttak egy tisztet, jól megverték. Talán érthető, hogy négy év háború, megannyi halál és szenvedés után, általános éhínség és nyomor közepett az ország nem akart harcolni.

Ennek ellenére volt fegyveres ellenállás a Kisantant erői ellen. Ezt viszont pont a Semjén szerint nemzetellenes erők, a nem túl jó emlékű Tanácsköztársaság vörös hadserege hajtotta végre, amely visszavette a csehszlovák csapatoktól a Felvidék egy részét, de végül elbukott a Kisantant túlereje elleni harcban. Ezután vonultak be a románok Budapestre. De Horthyék nem úgy kerültek a Tanácsköztársaság leverése után hatalomra, hogy katonai erőt alkalmaztak, hanem az Antant jóváhagyásával, a románok kivonulása után. Speciel pont Horthyék írták alá fegyveres harc nélkül a Trianoni békét. Persze más lehetőségük nem is volt.

5. Hogy ki a felelőse a trianoni katasztrófának? Ebben sok vita van a történészek között, de biztosan sem a Károlyi-féle őszirózsás forradalom utáni kormány, sem a Tanácsköztársaság kormánya, sem kimondottan Horthyék kormánya. A háborús vereség után ezek lényegében egy kész helyzetbe kerültek, amelyben nulla politikai mozgásterük volt bármit is tenni. A vereség és Trianon okai sokkal mélyebbre mennek, hogy azon az őszirózsás forradalom és a békeszerződés aláírása közötti bő másfél év érdemben javítani tudott volna.

6. Magyarország két háborús vereséget szenvedett el az elmúlt 100 évben. Mindkét háborúba erősen „nemzeti” kormány vitte bele az országot, és a vereség is ilyen kormányok alatt ért minket. Így azt mondani, hogy Magyarország legyőzhetetlen, ha nemzeti kormánya van, és akkor legyőzhető, ha nem nemzeti kormánya van, teljességgel történelmietlen.

Tehát láthatjuk, hogy amit Semjén Zsolt mond, abból semmi sem igaz, de ez a történelemferdítés mégis kiemelkedik a szokásos hazugságok sorából. Mert ennek a logikának erős múltja van. Ez az a logika az, amely megágyazott a zsidó törvényeknek Magyarországon, ezzel a politikai logikával igazolták a fehérterrort és az utána kiépülő csöppet sem demokratikus rendszert, ezzel a gondolatmenettel hallgattattak el minden politikai áramlatot, amely a kor szociális katasztrófája, az óriási szegénység és kivándorlás ellen harcolt, és ez a gondolatmenet volt az is, amely megágyazott a náci németek hatalomra jutásának a weimari köztársaságban. Ahogyan Magyarország odalökését a náci Németország karjaiba, annak minden szörnyű következményével, szintén ez a propagandatermék igazolta.

Persze a történelem ritkán ismétli önmagát, és Semjén mondatai kapcsán sem gondolhatjuk azt, hogy újabb zsidótörvények, vagy a fizikai erőszak valamilyen formája következik a belső ellenséggel szemben.

De a logika ugyanaz, és szólni kell, hogy felismerhessük.

2017-ben pedig van aktualitása, sajnos, Semjén szavainak, hiszen most is zajlik a belső ellenségkeresés. A sorosisták, a civilek, az ellenzékiek ugyanúgy belső ellenségek, mint egykor a zsidók és baloldaliak voltak. Napjain tőrdöfés-elmélete szerint a bevándorlók, a menekültek, a migránsok elleni háborúban árulják el ezek az emberek a nemzetet, a hazát.

Semjén azért hozta be a két világháború közötti tőrdöfés-elméletet, hogy erősítse a ma tőrdöfés-elméletét. Hogy felhúzza a mindig a nemzet ellen áskálódó belső ellenség képét.

Ezt az ellenségképet azonban nemcsak a történelmi magyar szélsőjobb használta. Rákosi is a belső ellenségekkel harcolt meg, amikor harcra volt szüksége, hogy fenntarthassa hatalmát.

A kérdés az, az ország átlát harmadszorra ezen a hazugságon, vagy Trianon századik évfordulójához közeledve ez a belső ellenséggyártás uralja el újra a magyar közéletet? Ahelyett, hogy az ország valós gondjairól beszélnénk, az oktatásról, az egészségügyről, a kultúra, a demokrácia befoglalásáról, a korrupcióról, a szegények, a dolgozók és a nők helyzetéről.

Lássunk át a hazug propagandán, és esélyt se adjunk annak, hogy a tőrdöfés-elmélet újra teret kapjon Magyarországon!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk a Ti támogatásotok nélkül nem készült volna el.

A Kettős Mércét nem segítik oligarchák, pártok, nincs reklámbevétele nagy cégektől, a ti támogatásotoknak köszönhetően működik! Ez biztosítja a Mérce függetlenségét.

Kattints és támogasd havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal a Mércét, és támogatásoddal erősítsd meg a független médiát Magyarországon!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.