Kettős Mérce

  • Munka
  • Szegénység
  • Egészségügy
  • Lakhatás
  • Sajtó
  • K/A
  • Brüsszel+/-

A Mérce legújabb cikkeiért és friss hírekért kattints ide!

Mi lesz, miután ledőltek a szobrok? Charlottesville és a társadalmi haladás az USA-ban

Mi lesz, miután ledőltek a szobrok? Charlottesville és a társadalmi haladás az USA-ban

Kettős Mérce vendégszerző
Tetszik
0
2017. augusztus 22. kedd, 9:46
rasszizmus USA charlottesville

Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez "ember!" advák örökűl -
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.

Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban (részlet)

A múlt heti, halálos áldozatot is követelő szélsőjobboldali zavargások a Virginia állambeli Charlottesville-ben és Donald Trump azokra adott reakciója éles emlékeztetői annak, hogy mennyire megosztott az amerikai társadalom, és hogy ennek a megosztottságnak mennyire mélyek a történelmi gyökerei. A neonáci és fajvédő csoportok az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a déli rabszolgatartók oldalán harcoló Lee tábornok szobrának eltávolítása ellen tiltakoztak. Köztük és az eltávolítás támogatói közt utcai harcok bontakoztak ki. Augusztus 12-én pedig az egyik szélsőjobbos tiltakozó autóval hajtott az antifasiszta tüntetők közé, egy embert megölve.

ct-new-orleans-general-lee-statue-20170518.jpg

fotó: Scott Threlkeld / AP

 Donald Trump azóta több egymásnak ellentmondó nyilatkozatot adott ki az eseményekről, sőt nemrég kifejezetten védelmébe vette a polgárháborús Délt dicsőítő emlékműveket. Ugyanakkor az, hogy a náci erőszaktól és az elnöki bigottságtól vissza nem riadva számos további városvezetés akar megszabadulni vagy már meg is szabadult a rabszolgatartók szobraitól, azt is jelenti, hogy az amerikaiak közelebb kerülnek múltjuk egy sötét fejezetének a lezárásához. Ez a cikk ezt a sötét fejezetet és annak hosszú árnyékát kívánja feltárni.

Európai fejjel azt gondolhatnánk, hogy az Egyesült Államok fiatal és a nagy világégésektől alig sújtott ország, ahol a múlt nem korbácsolja fel az indulatokat, és a szélsőségeknek is kevésbé jut terep. Ez korántsincs így, csak amíg az Atlanti óceánnak ezen a felén a két világháború és a totalitárius diktatúrák jelentik az igazodási pontot, addig a túlparton a polgárháború és a déli államok 1960-as évekig tartó apartheid berendezkedése. Amerikában a múlt értelmezése legalább annyira politikai viták tárgya, mint az európai országokban, köztük Magyarországon.

Polgárháború és újjáépítés

A legtöbb vita forrása az 1861-1865 közti polgárháború. Történelmi ismétlésként: a háború azután tört ki, hogy a rabszolgaság eltörléséért küzdő Abraham Lincolnt választották elnökké, és erre való reakcióként a déli rabszolgatartó államok konföderációba tömörülve kiléptek az unióból. A polgárháborút az egyik első modern háborúként tartják számon, amelynek négy éve során legalább 600 000 amerikai katona esett el, több, mint a két világháború, a koreai, a vietnami, az iraki és az afganisztáni háború alatt együttvéve. A civileket is súlyosan érintették a harcok, a Dél a háború végén romokban hevertek. A pusztítás mértéke mellett a háború jelentőségét az adja, hogy bár az Észak 1865-ben kiütéssel megnyerte a háborút, az máig kérdés, hogy a békét ki nyeri meg.

1865-től néhány évig a Délt északi bürokraták irányították, szigorúan betartatva a feketéknek egyenlő jogokat biztosító emancipációs törvényeket. A déli elit ellenállása azonban túl erősnek bizonyult, és pártpolitikai játszmák miatt a központi kormányzat egyre kevésbé számíthatott az Észak erőforrásaira a Dél kontroll alatt tartásához. Ezért a rövid újjáépítési időszak után a fehér, egykori rabszolgatartó elit visszaszerezte az irányítást.

A rabszolgaság intézményét ugyan képtelenség lett volna visszaállítani, de a fehér elit mindent megtett, hogy oligarchikus hatalmi pozícióit visszaszerezze: tagállami szinten sorra iktatták törvénybe a feketék társadalmi elkülönítését és politika jogfosztását.

A szavazójogot nem vehették el nyíltan, de számos kifinomult adminisztratív és jogi eszközzel gyakorlatilag lehetetlenné  tették, hogy a feketék eljussanak a szavazófülkéig. És ahol ez sem lett volna elég, a lincselések és a Ku-Klux Klán jelenléte tette egyértelművé a régi-új rendet. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a történelem konföderációs szempontú (újra)írása, a déli tábornokokat dicsőítő szobrokkal, vagy olyan ártatlannak tűnő popkulturális termékekkel, mint az Elfújta a szél, ahol a rabszolgák a fehér gazdáikat kiegészítő egzotikus díszletekként jelennek csak meg.

Ez - a feketék korabeli gúnyneve után - Jim Crowként ismert apartheid rendszer a 20. század elejére teljesen kiépült, és elfogadott kompromisszummá vált az északi politikai elit részéről is, egészen az 1960-as évekig, a polgárjogi mozgalom sikeréig. Ha belegondolunk, ez egy hosszabb időszak, mint az azóta eltelt öt évtized. Ami még nehezebbé teszi a Jim Crowval való szembenézést az az, hogy az amerikai társadalmi haladás nagy korszakának, a roosevelti New Dealnek sem sikerült megtörnie azt. A New Deal társadalmi koalíciójának része volt a déli fehér elit, amit akkoriban még a Demokrata Párt képviselt.

Mire lesz elég a Dél csendes forradalma?

Áttörést csak az 1960-as évek polgárjogi törvényei hoztak, de a déli társadalom a mai napig egy, az amerikai átlagnál konzervatívabb, politikailag most már a Republikánus Párt által képviselt zárvány. Ez a zárvány azonban a széleken egyre inkább erodálódik. Nem véletlen, hogy Virginia a mostani konfliktus központja. Virginia egy olyan déli állam, ahol a demográfiai és gazdasági folyamatok az 1990-es évek óta a progresszív erőknek dolgoznak.

Virginia a tudásalapú gazdaság egyik központja és a multikulturalizmus és társadalmi haladás értékei is egyre elfogadottabbak. Ez igaz számos más déli államra, így a Karolinákra, Georgiára, Floridára vagy akár Texasra is. Ezt a folyamatot tükrözi a konfederációs szobrok eltávolítása is. Tehát az az intenzív gyűlölet, ami a szobrok eltávolítását kíséri, sok szempontból egy  visszaszorulóban lévő kisebbség agresszív reakciója.

Viszont ha Délen az általános közhangulat egyre kevésbé tűri meg a rasszizmust és a rasszista múlt dicsőítését, akkor hogyan történhetett meg, hogy néhány hónapja a bigottságát nyíltan hirdető és a szélsőjobbal is kapcsolatot tartó Donald Trumpot választotta elnöknek az Egyesült Államok? Ezen a helyen is el kell ismételni, hogy ahogy Európában, Amerikában is egyre kevésbé lehet csak azzal megnyerni a többség bizalmát, hogy egy politikus nem rasszista vagy nem nőgyűlölő. A 2016-os elnökválasztáson sok fekete bőrű és női szavazó (csakúgy mint alacsony keresetű fehér férfi) maradt otthon, mert nem volt hajlandó a gazdasági-politikai elit egyik felét, a “kisebbik rosszat” képviselő Hillary Clintonra szavazni - a részvétel 50% körül maradt.

Érdemes ismét visszamenni a polgárháborúig, és felidézni, hogy Lincoln programjában a rabszolgafelszabadítás volt a legfontosabb elem, de egyben a társadalmi-gazdasági haladás teljes spektrumát lefedte, például földet adott az új telepeseknek és vámokkal védte az akkor még gyenge amerikai ipart a brit szabadkereskedelem imperializmusával szemben (a korai munkásmozgalom és az akkor még radikálisan progresszívnek számító Republikánus Párt kölcsönös szimpátiával figyelte egymást).

De ha a közelmúltra gondolunk, 2016-ban nem is annyira sokon múlott Bernie Sanders elnökjelöltsége. Sanders Clintonnál sokkal hitelesebben képviselt egy olyan programot, ami egyesítette a gazdasági egyenlőtlenségek és a rasszizmus elleni küzdelmet. A választás másnapján meg is született a szlogen,“Bernie megnyerte volna”. Ezt fontos észben tartani mindenkinek, aki nyomon követi a gyorsan változó eseményeket Amerikában.   

Szabó Imre

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

rasszizmus USA charlottesville Kettős Mérce vendégszerző 2017. 08. 22. Tovább →
Tetszik
0
komment

Nyomj egy tetsziket, és olvasd a Kettős Mércét a Facebookon!

Ajánlott bejegyzések:

  • A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják
  • Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától
  • Je suis KFC-s munkavállaló Je suis KFC-s munkavállaló
  • A Filmművészeti Egyetem 114 hallgatója kéri a szexuális zaklatással vádolt Marton László felfüggesztését A Filmművészeti Egyetem 114 hallgatója kéri a szexuális zaklatással vádolt Marton László felfüggesztését
  • A felrobbantott máltai újságírónő fia: “Háborúban állunk az állam és a szervezett bűnözés ellen, melyek megkülönböztethetetlenné váltak.” A felrobbantott máltai újságírónő fia: “Háborúban állunk az állam és a szervezett bűnözés ellen, melyek megkülönböztethetetlenné váltak.”

A bejegyzés trackback címe:

https://kettosmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr4012763534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Leírás

Ide írhatsz levelet nekünk!

Hirdetés

Legfrissebb cikkeink

  • Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyertesei
    Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyerteseiEstefelé már szinte minden adat beérkezett Csehország választási központjába a voksolásról, így kimondhatjuk, hogy a nyertes a “korrupt elitek” ellen keresztesháborút hirdető, a rendszerváltás után...
  • Adjunk hitet magunknak október 23-án!
    Adjunk hitet magunknak október 23-án!Az október 23-i civil tüntetés valójában nem a rendező Közös Ország Mozgalomról és nem is a pártokról szól, amelyek majd 2018-ban indulnak. Fél évvel a választás előtt az a kérdés, megmutatjuk-e,...
  • Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat össze
    Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat összeA milliárdos Andrej Babiš és populista pártja  az ANO nyeri a cseh választásokat a Europe Elects modellbecslése szerint 26-27%-al az ANO lesz az első, a második helyen a szélsőjobboldali SPD és a...
  • A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják
    A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasoljákA néppárti spanyol kormány mai ülésén Katalónia autonómiájának felfüggesztésére tett javaslatot. Ha a jobboldali többségű szenátus rábólint a döntésre, akkor  a régió kormánya által gyakorolt...
  • Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshez
    Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshezA sajtóban nagy visszhangot kapott a Pew Research Center képviseleti demokrácia támogatottságáról szóló globális felmérése. Bombasztikus címeket olvashattunk: a magyarok negyede diktátort akar, csak...
  • A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?
    A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?Csehországban képviselőházi választásokat tartanak október 20-án és 21-én. Bár egyre kevésbé merünk a közvélemény-kutatásokra és felmérésekre szentírásként tekinteni, szinte biztos, hogy az új...
  • A német liberálisok nagy visszatérése
    A német liberálisok nagy visszatéréseA 2013-ra látványosan összeomló német liberális párt, az FDP az évtized európai politikai visszatérését hozta össze a szeptember 24-i német szövetségi választásokon. De milyen ez a párt, mit képvisel,...
  • Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától
    Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi LillátólPedig lenne miért. Van ugyanis, ami nem hit kérdése. Az ATV valamiért jó ötletnek gondolta, hogy A nap kérdése ez legyen: „Sárosdi Lilla színésznő azt állítja, hogy Marton László Kossuth-díjas...
  • Je suis KFC-s munkavállaló
    Je suis KFC-s munkavállalóPuzsér Róbert szerint proli pofon csattant Szabó Zoltán Indexes újságíró arcán, amelyet maga az újságíró állított elő. A Fidesz publicistája szerint pedig az Indexet ütötték meg a KFC-ben, és a...
  • Újabb sztrájk jön az Operaházban 
    Újabb sztrájk jön az Operaházban Három szakszervezet hirdetett meg munkabeszüntetést a Magyar Állami Operaházban csütörtökön, a dolgozókkal kötött kollektív szerződés hiánya miatt. A sztrájkra A hugenották október 28-i bemutatója...

Kettős Mérce

Támogatónk

A Kettős Mérce részt vesz a „Network 4 Debate” projektben. Támogatónk a Nemzetközi Visegrádi Alap.

Keresés

Archívum

  • 2017 október (55)
  • 2017 szeptember (61)
  • 2017 augusztus (63)
  • 2017 július (68)
  • 2017 június (58)
  • 2017 május (61)
  • 2017 április (68)
  • 2017 március (68)
  • 2017 február (61)
  • 2017 január (64)
  • 2016 december (65)
  • Tovább...
Creative Commons Licenc
Impresszum | Támogasd a Mércét! | About us | Egyesület | Átláthatóság
Facebook Tumblr Twitter Youtube
süti beállítások módosítása
Dashboard