Tegnap összeültek az okosok a választási kampány első (egyetlen?) vitájára. A banya, a sötét lovag, a manó és a bajszos kaméleon akarta meggyőzni a liberókat, hogy rájuk szavazzanak.

De hát minek is szavaznak a liberálisok? Nekünk évekig nem volt olyan pártunk, amivel legalább két kérdésben egyet értettünk volna. Így alternatív szavazócédulákkal szórakoztunk, megírtuk a saját 12 pontunk a szavazólapra, vagy egyszerűen a pinát választottuk. A szadesz is csak nevében volt libsi, a fennkölt szabadságból, már csak a szabad rablás maradt. Így effektíve nem volt valódi liberális párt.

No de kik is a liberálisok? A manó szerint már nincsennek tiszta konzik, szocik és liberók. Ezzel egyet is kell, hogy értsünk, hiszen 68 után felbojdultak a dolgok a politikai filozófiák terén, habár erről a magyar közélet nem vett tudomást.

A tegnapi vita kapcsán a jóindulatú tahó tetőfedő cimborám liberalizmus felfogása jutott eszembe, aki többször csajozott ezzel a szöveggel: Te libeáris vagy? (Értsd ahogy akarod, de arról van szó.) Kicsit most is olyanok a magukat elárvultnak gondoló liberálisok, mint amit a tetőfedő cimborám képzelt a libeáris csajokról. Riszálják a picsájukat, hogy ki is mond többet nekünk, ki is mond jobbat nekünk, és igazán mindenki észbe kaphatna, és liberális lehetne már, úgy igazán.

Mindenesetre a képlet egyszerű. Aki megélhetési rettegő, és fél a fasziszta veszélytől, az egyetlen oltalmát a nagy nyugdíjas érdekvédelmi szervezetben keresi, az szavazzon a banyára (a KISZ táborok leglibeárisabb csajára, a tetőfedői értelemben). Aki szereti a rendet és a zsákbamacskát, az szavazzon a sötét lovagra. Aki hisz a szabad piac mindenhatóságában, és leszarja, hogy komplett régiók munkanélküli segélyen vannak, az szavazzon a bajszos kaméleonra. Aki bízik abban, hogy nem nézik hüjének a politikusok, és reménykedik abban, hogy ki lehet húzni az országot a szarból finom eszközökkel, az meg szavazzon a manóra.