Pénz, pénz, pénz

Az IMF nem jó, az IMF-et nem kell szeretni, sőt jobb körökben utálni illik, mint az uzsorások nemzetközi mintapéldányát. Az IMF hitel az az eszköz, amihez egy kormány csak a legrosszabb helyzetben fordulhat. Ezt az IMF a második olajválságtól kezdve kitűnően ki is használta, nézzük csak meg az afrikai és a dél-amerikai országoknak adott hitelek kifutását, például Argentína neoliberalizmus általi tönkretételét. Az IMF egyébként nem is finnyás, demokratikus szervezet, gondoljunk csak a Pinochet-diktatúrára (bár állítólag a 2000-es évek vége óta változtatott a hozzáállásán, de én ezt nem látni).

Magyarország kölcsönt vett fel az IMF-től, mert szarban volt, és ebben az esetben lényegtelen, hogy ez kinek a hibája. Ez nem az a helyzet, amikor rá lehet tolni a felelősséget a hitel visszafizetés miatt, a gazdasági böszmeség elmúlt 8 évére.

Az IMF-el szembeszállni tényleg tökös dolog, igazi betyárbecsületbeli ügy, majd lehet róla kiváló sorozatot is forgatni.

Csak vannak azok a csúnya realitások! Magyarország nem a zárt térben lebegő semmiben ül, hanem tagja az Európai Uniónak, és számtalan nemzetközi kötelessége van, emellett része a globális piacnak is.

Amikor az állam egy intézkedést hoz, adót csökkent, járulékot vet ki vagy von el, kedvezményt ad, vagy amikor a jegybank kamatot vág, kötvényt bocsát ki, tehát minden, amit az állam csinál, hatással van a piacra, ez ösztönzi a megtakarításokat, a beruházásokat, az árfolyamokat, a részvény piacokat (oké, nagyon-nagyon leegyszerűsítve, de ez nem egy gazdasági blog). Ez két különálló területre van hatással, van egy hazai blokk és egy nemzetközi. Míg a hazai piacot ezekkel az intézkedésekkel irányíthatja az állam, a nemzetközi blokk kikényszeríti az államtól azt, amit meg kell tennie ahhoz, hogy pénzt áramoltasson ide. Ez utóbbi kényszerítő erő nagysága attól függ, hogy az adott ország mekkora, milyen gazdasági mutatói vannak és menyire függ a globális gazdaságtól.

Van egy rossz hírem: Magyarország egy kicsi ország szar gazdasági mutatókkal, eladósodva, az Európai Unió részeként, amitől nagyban függ a gazdasága.

Mit jelent ez?

A jelenlegi válságban nem vagyunk olyan helyzetben, hogy kihegyezett szürke marha bikacsökkel rohanhatnánk neki az IMF-nek. A jelenlegi helyzetben örüljünk bármikor, amikor valaki megsimogatja a buksinkat és azt mondja, bizodalmam van benned Magyarország. Persze nem kell az IMF-től félni, nincsenek tankjai, katonái, azon kívül, hogy mint a világ legjelentősebb pénzügyi szervezete, két-három rossz nyilatkozatott mond Magyarországról, és a befektetői bizalom maradék csiráit is elrohasztja.

Lehet az IMF-el kekeckedni, sőt jó is lenne, csak előbb jöjjünk ki a válságból, de még inkább jobb lenne, ha felépítenénk egy olyan gazdaságot, ami eltartja magát exportból és belső fogyasztásból, aztán lépjünk ki az EU-ból, találjunk kurva sok olajat és földgázt valahol az alföldön, és szigeteljük el magunkat a globális gazdaságtól. Ha ez megvan, akkor reálisan akár mondhatjuk azt is:

Ha nem maradsz csöndben, rád lépek IMF!

Ám mindaddig, amíg ez nem valósul meg, ne játsszuk el a Kelet-Európai Hero szerepét azért, hogy a lakosság azt mondja, mekkora tökös kormány vagyunk mi. És főleg ne hazudjuk azt, hogy ezzel a lakosság jár jól, hiszen lesz bankadó (amiről egyenlőre nem tudjuk menyiben lesz átnyomható a lakosságra), miközben a megtakarítási elértéktelenednek, a külföldi utazás drágább lesz, az import élelmiszerek ára nő, és a devizahitelesek már ki se mernek mászni a sírból, hogy csak pár példát említsek.

Mert, hogy a gyenge forint nem a lakosságnak kedvez az olyan biztos, mint hogy Orbán Viktor a miniszterelnök.