A Fidesz az önkormányzati választások közeledtével újra beveti a rezsicsökkentés csodafegyverét, Orbán Viktor ezúttal egy nonprofit állami közműholding formájában venné fel a harcot a rezsiszönnyel. A Fidesz háborús-mozgósító politikai populizmusa megtalálta magának a rezsicsökkentést és nem ereszti. Ha hozott 5-6%-ot áprilisban, akkor 2-3% most is fog, tartja a mondás. Itt jegyzem meg, hogy még tart a második fázis: az áram ára szeptembertől 5,7%-kal, a távhő ára októbertől 3,3%-kal fog csökkenni, nyilván észre fogjuk venni, ki lesz szépen plakátolva most is. Eltekintve attól (amitől nem lehet eltekinteni), hogy mindezt a lakossági, vállalati és állami energiahatékonysági beruházások támogatása, valamint a szolgáltatói verseny erősítése helyett, rövid távú politikai érdekből és nem hosszú távú gazdaságfejlesztési cél okán teszi, foglalkozzunk egy kicsit a nonprofit közmű közgazdaságtanával.

A rezsicsökkentés aktuálisan ugyanis a hazai közművek rendszerének (áram-, gáz-, víz- és csatorna, valamint távfűtés szolgáltatás, szemétszállítás) átalakítását, egy nonprofit állami tulajdonban lévő közmű(holding) létrehozását célozza meg. Ezt támasztják alá mind az eddigi szabályozásváltoztatások és tulajdonszerzések, mind a jövőre vonatkozó politikai nyilatkozatok. A kormányzati szándék egyértelmű: „A Kormány a közszolgáltatási rendszer átalakítása érdekében egyetért olyan állami tulajdonú holding létrehozásával, amely nonprofit alapon, a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntartható módon működik.” – idézet az 2014. augusztus 15-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kormányhatározat kimondja egy munkacsoport felállítását Lázár János vezetésével, amely munkacsoportnak szeptember 15-ig kell benyújtania az előterjesztést a szükséges változtatások mikéntjéről. (Újabb apró információ arról, hogy ki az a Lázár János?)

Mit jelent a nonprofit közmű? A nonprofit arra utal, hogy az adott gazdasági tevékenység (jelen esetben közműszolgáltatások) nélkülözi a profit elérésének gazdasági célját. Nem jelenti ugyanakkor a célzottan veszteséges működést, de még azt sem, hogy az árba ne épülne be a termelőeszközök használatának, illetve megújításának költsége (amortizáció), vagy a jövőbeni fejlesztésekre, bővítő beruházásokra (akár K +F-re) fordítandó összegek előteremtésének szükséglete. A gépek, berendezések fizikai állapota romlik a működés során, és ez alól a szabály alól nincsenek kivételek: a vízvezetékek vagy a generátor állomások, de még a távfűtési rendszerek is működésképtelenné válnak egy idő után, ha a vállalat nem végzi el a fizikai állapot megőrzéséhez szükséges beruházásokat. Hasonló a helyzet a bővítő beruházásokkal, hiszen előfordulhat például, hogy a meglévő kutakból már nem lehet elegendő vizet kitermelni, újabb szennyvíztisztítóra van szükség, vagy éppenséggel egy új (nem feltétlenül atom-) erőműre az áramszolgáltatás biztosítása okán.

A nonprofit működés ezért nem a szűken, hanem a tágan vett működési költségek fedezetét megteremtő bevétel generálását jelenti[1]. A hosszú távú működés költségei meg kell, hogy térüljenek, ellenben profit az nincs. Előfordulhat, hogy az az ár, ami mellett nyereség már nem képződik valamilyen szempont szerint még mindig túl magas, ez esetben a vállalat kényszeríthető (szabályozással vagy tulajdonosi akarattal) még alacsonyabb ár alkalmazására, de ekkor előbb-utóbb pótlólagos forrásokat kell bevonni, vagy egy idő után le lehet húzni azt a bizonyos rolót. Ez utóbbira példa a BKV működési modellje: szükséges bevétel = árbevétel + állami támogatások, mert az árbevétel nem fedezi a tágan vett működési költségeket.

A nonprofit vállalati működés nem jelent szükségképpen állami tulajdont, bár jellemzően igen, hiszen a magántőke éppen a profit miatt vállalkozik a termelésre, szolgáltatás-nyújtásra. Az elérhető profit nullává csökkenése miatt a magántőke nem lesz boldogtalan, csak éppen ki fog vonulni az ágazatból. A jelenlegi tulajdonosok el fogják adni a szektorban lévő tulajdonukat (a vállalatokat) a vevő pedig nyilván az állam lesz, hiszen nincs magán vállalkozó, aki garantáltan nulla jövőbeni nyereség reményében vásárolna, miközben ha más ágazatba fektet, akkor profitot érhet el. A profit jogszabályi eltörlése vagy a gyártás/szolgáltatás megszűnéséhez, vagy ha nem ez a cél, akkor az ágazat államosításához vezet: a magántőke távozása nyomán létrejön az állami tulajdonú nonprofit közmű.

Rendben van-e, hogy a közművek nonprofit módon működjenek? Igen, akár rendben is lehet. Minden politikai közösség szíve joga, hogy eldöntse[2], milyen gazdasági területeket (ágazatokat) jelöl ki a profit alapú működés (magántulajdon) és a nonprofit működés számára. Másképp fogalmazva a magán és a közösségi szektor határai nem Isten által kijelöltek. Vannak országok, ahol az egészségügyi szolgáltatásokat magáncégek kínálják, vannak, ahol magán és közösségi szolgáltatók versenyeznek és vannak, ahol az egészségügyi szolgáltatásokat szinte teljes mértékben a közösségi szektor állítja elő. Nincs ez másképp a közművek viszonylatában sem[3]. Állami (önkormányzati) tulajdonban vannak például a vízközművek Németországban vagy a földgáz/távfűtés-szolgáltató cégek Dániában. A 90-es évek privatizációs hulláma régen lecsengett és a 2009-es gazdasági válság után több ország is nyitottnak mutatkozik a közösségi tulajdoni arányok növelésére. A (természetes) monopólium, mint piaci szerkezet és a termék helyettesíthetőségének hiánya eleve erős állami beavatkozásért kiált (szabályozás), innen csak egy lépés az állami tulajdonba vétel, a közműszolgáltatások közösségi szektorba terelése.

 A nonprofit állami közmű előtt szabad a politikai és a közgazdasági pálya (vagyis lehetséges, mint olyan), de nem árt tisztázni, hogy mit old meg és mit nem a terület ilyen módon való átalakítása.

1. Megoldja a profitcél miatti magas ár problémáját[4]. Ha az árképzésből kivesszük ezt a magántulajdonú vállalati működtetés esetében fontos elemet, akkor nyilván alacsonyabb árat kapunk. Az ár csökkentésének lehetősége azonban véges: aki a nonprofit közműtől minden évben 20%-os rezsicsökkentést vár, az súlyos tévedésben van (lásd a hosszú távú működés feltételei).
2. Nem megoldja, hanem létrehozza a vállalat költséghatékony működésének problémáját. A profitérdek, mint hajtóerő nem csupán a magas bevétel, de az alacsony működési költségek – hatékony működés – irányába is hat. Ez a hajtóerő a nonprofit vállalatnál elveszik. Ez esetben a hatékony termelés „jutalmazására” egyéb mechanizmusokat kell találni. Nem oldja meg a szolgáltatásminőség, a fogyasztó-központúság problémáit, amelyek nem az állami, illetve magán szektor törésvonal mellett jönnek létre, hanem a verseny hiánya által. Ide kapcsolódik a technikai, technológiai fejlesztések, az innováció kérdésköre is: hogyan lehet egy nonprofit gazdálkodó szervezetet folyamatos „fejlődésre” ösztönözni? (Részleges választ adhat a helyi közösségek bekapcsolása a vállalati működtetésbe – lásd 5. pont.)
3. Megoldást kell találni a vállalati irányítás szakmai és az állami tulajdonból következő politikai érdekek/értékek konfliktusára, a vállalati működés politika kapcsolódásainak tisztázására. Az állami tulajdonban lévő vállalati működésre általában jellemző, hogy igen erős a politikai hatalomhoz kapcsolódó kliensi viszony. A politika a közösségi tulajdont mindig is hajlamos volt a saját részmagántulajdonának tekinteni. Ez a viszony megnyilvánul a menedzsmentpozíciók politikai jutalmazási rendszerben való feltöltésétől kezdve a marketingkiadások politikai irányításán[5] át a „legális” pénzleszívás pusztán visszatetsző rendszeréig és a törvényes kereteken is átlépő Nokiás dobozos akciókig sok mindenben. Ezzel több probléma is van, az elemzés szempontjából leginkább az, hogy ezáltal a működési erőforrások egy része eltűnik a rendszerből, ami által romlik a működési hatékonyság.
4. Megoldást kell találni a terület speciális problémáinak kezelésére, mert ezeket sem oldja meg a nonprofit holdingba szervezés. A villamos energia, az energiahordozók, a víz olyan erőforrások, amelyek esetében a stratégiai erőforrás-gazdálkodás (közösségi) a fogyasztás csökkentését fogalmazza meg elérendő célként (fenntarthatóság, zöld közgazdaságtan, stb.) Ezt a stratégiai célt az árazásban, illetve az ehhez kapcsolódó fogyasztói beruházási döntések támogatásában meg kell jeleníteni. Vagyis miközben az alacsonyabb ár magasabb fogyasztásra ösztönöz, közben más eszközökkel el kell érni a fogyasztás csökkenését.
5. És végezetül nem oldja meg a (helyi) fogyasztói érdekek érvényesülését. Az államosítás nem jelent demokratizálást, állampolgári részvételt. Nyilvánvaló, hogy miközben éppen az előző pontban megfogalmazottak miatt szükség van átfogó stratégiai irányításra, működési elvekre, addig az adott szennyvízrendszer, vízmű vagy akár az áramszolgáltatás is jelentős mértékben a helyi viszonyok által befolyásolt, a helyi közösségek szükségletei és adottságai (méret, természeti feltételek, stb.) által meghatározott. Ezért elengedhetetlen a helyi közösségek részvétele, a nonprofit közmű működésének meghatározásában. A fogyasztói közösségek bekapcsolása a nonprofit közmű felügyeletébe, irányításába (akár tulajdonosként) csökkentheti a fogyasztói kiszolgáltatottságot, és egyben eszköze lehet a vállalati teljesítmény javításának..

----------------

[1] A közgazdászok ezt hívják fedezeti pontnak.

[2] Nem csupán a magyar államról van szó, mint politikai közösségről, hanem az Európai Unióról is. Az Unió, mint politikai közösség szintén fogalmaz meg ezt-azt közmű, de főleg energia (áramszolgáltatás, gázszolgáltatás) ügyben – irányelvek, stb. –, amelyek időnként bizonyos mozgásteret, illetve irányokat jelölnek ki a tagállamok számára. Ennyiben időnként autonóm, néha pedig részlegesen autonóm politikai döntéshozatalról beszélhetünk a nemzetállam, mint politikai közösség szintjén.

[3] Horváth M. Tamás – Péteri Gábor: Nem folyik az többé vissza című dolgozata kiválóan elemzi az elmúlt években lezajlott állami szerepvállalás változást a vízközmű-szolgáltatásban.

[4] A monopólium miatti magasabb ár problémát nyilván nem oldja meg, azt a megfelelő árképzés előírásával képes az állam megoldani, akár szimplán szabályozóként, akár tulajdonosként van jelen.

[5] Nem politika független vállalati döntés, hogy hol hirdet az MVM Zrt, Szerencsjáték Zrt, stb.

Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére