A Fideszes L. Simon nem alapozna nap- és szél energiára, mert nem mindig fúj a szél és süt nap. A ’hanyatló’ Nyugat Európa viszont úgy tűnik mégis ezt a csapdát választja. Hazánk lenne tehát csak az egyetlen bölcs ország, hogy a gáz és urán import függőséget választja a fenntartható megújulók helyett?Kép forrása: pontosan-ahogy.tumblr.com

L. Simon László a Miniszterelnökség Fideszes politikus a parlamenti vitanapon a paksi beruházás mellett érvelve, kijelentette, hogy azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert "áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél". A kormánypárti felszólaló szavai nem véletlenül keltettek megütközést egy normális, fenntartható, európai normákat elfogadó országot vizionáló emberekben. Nyilván csak akkor termelődik szélenergia, ha fúj a szél és éjjel sem termelődik napenergia, viszont valahogy Európa normálisabb felén az elmúlt években hihetetlen mértékben növelték a nap- és szélenergia kapacitásokat, nem félve attól, hogy áram nélkül maradnak. A normális országokban nyilván többféle energiahordozóra támaszkodnak, így például csak akkor emelik a gáz vagy egyéb foszilis energia használatát, amikor épp szükség van rá. Az atom energia ezzel szemben folyamatosan ad áramot, nincs tekintettel a csúcs és völgy időszakokra.  A helyi megújulókra való támaszkodás a klímaváltozás elleni harc mellett, az egyetlen valós hosszú-távú megoldás a energiahordozó import függőséggel szemben a térségünkben.

Különösen napenergia felhasználásban jelentősek hazánk elmaradásai, kedvező fekvése ellenére. A Magyarországtól jóval északabbra fekvő körülbelül azonos lakosságú, ám területében kisebb Csehországban például a Magyar napenergia kapacitás több mint százszorosa üzemel gond nélkül, míg a szintén tőlünk északabbra fekvő harmad Magyarországnyi területű (hasonló lakosságú) Belgiumban is 200-szor nagyobb napenergia kapacitás üzemel, ami esetenként az ország áramellátásának akár 20%-át is adja. A területében és lakosságában is körülbelül fél Magyarországnyi Dániában például majd 15-ször több szélenergiát használnak gond nélkül, ez adja az áramellátás közel harmadát. A szomszédos Ausztria is kb. ötször annyi szélenergiát használ mint hazánk és körülbelül 40-szer több napenergiát. Németországban a teljes áramellátás több mint 10%-át szél, míg körülbelül 7%-ot napenergia biztosítja. Hazánkban ezek az számok elhanyagolhatóak, a német 37.000 MW-hoz vagy a cseh kb. 2000 MW-hoz képest hazánkban kb. 15 MW-nyi napenergia kapacitás van.

A Fideszes politikus félelmeivel szemben ezen országok nem félnek, hogy áram nélkül maradnak a csúcsidőszakokban. A kulcs ugyanis egy egészséges energia mix, mely gerincét a különböző, helyben rendelkezésre álló megújuló energiák adják. Egy korábbi 444-es cikk mutatta be, hogy a magyar atomenergia tervek sokkal rugalmatlanabbak egy egészséges, megújulókra alapuló energia mixnél, és így pont hazánkban lehet sokkal drágább az áram és lehet problémásabb biztosítani az áramot csúcsidőszakokban. Így talán mégis választhatná hazánk is a szinte minden mérvadó számítás szerint hihetetlen gazdasági csődöt és rugalmatlan, fenntarthatatlan áramellátást hozó paksi giga atomberuházás helyett a napra, szélre és egyéb megújulókra alapozó fenntartható áramellátást.

Simon Gergely