“A Nemzeti Konzultáció ‘bevándorlásról és terrorizmusról’ szóló kérdőíve – akárcsak a korábbi hasonló akciókban használt kérdőívek – közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköz. Tudatában vagyunk, hogy a kérdőív készítőinek nem is volt szándéka a közvélemény-kutatások szabályainak betartása, de kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a szakszerűtlenségre, a kérdőív manipulatív jellegére. “- áll az MTI-hez és a miniszterelnökséghez eljutatott közleményükben. (Korábban migrációval foglalkozó szociológusok is közös állásfoglalást adtak ki az ügyben, amelyben nem elsősorban a “konzultáció” módszerét kifogásolták, hanem az ezen keresztül megfogalmazott kormányzati álláspont szakmai és morális védhetetlenségére hívták fel a figyelmet.)

Öt pontban szedték össze, mi a baj, szakmai szempontok szerint, a nemzeti konzultációval. Nem tartják elfogadhatónak, hogy a három válaszlehetőség közül kettő az egyetértésről szól, és csupán egy az elutasításról. A kérdéfelvetés manipulatív szerintük, mivel kutatások bizonyítják, hogy a válaszadók inkább hajlandóak igennel válaszolni egy kérdésre, ha bizonytalanok, és a konzultáció kérdéssorai pedig erre erősítenek rá: a feltett kérdések vonzóbb módon csomagolják be a kormány állításait, így az válik lényegében a helyes válasszá. A kérdések sorrendje is manipulatív állításuk szerint, hiszen a kérdéssor egyes elemei egymást erősítve segítik a kormány álláspontjának elfogadását: “három kérdés fokozatosan összekapcsolja a terrorizmus nyilvánvalóan negatív értéktartalmú fogalmát és a ‘megélhetési bevándorlást’,ezáltal növeli annak valószínűségét, hogy a bevándorlás fogalma is erőteljesen negatív minősítést kap.”

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az eredmények a válaszadók összetételéből kifolyólag sem reprezentálhatják a magyar társadalom vélekedéseit: “Ha a megkérdezetteket nem szakszerű véletlen mintavétellel választják ki, hanem önkéntes alapon, mintegy ‘önkiválasztással’ jön létre a válaszadók tömege, nagy valószínűsége van annak, hogy azok hangja lesz erősebb, akiknek az adott témában az átlagnál határozottabb nézetei, esetleg indulatai vannak.” Megemlítik azt is, hogy mivel egy politikai szereplő, maga a miniszterelnök kéri fel a polgárokat a  válaszadásra, ez is nagyban befolyásolja a válaszadók személyét, így a konzultáció nem alkalmas az ország véleményének szondázására. Összességében a tudósok, tanárok és kutatók szerint a nemzeti konzultáció manipulációra alkalmas és rontja a közvélemény-kutatás hitelességét, illetve hamis látszatott kelt az állampolgárokban.

A közlemény aláírói:

Balázs Zoltán egyetemi tanár, Balog Iván szociológus, Szeged, Barna Ildikó szociológus ELTE TáTK, Beck László szociológus, Medián, Bíró Nagy András kutatási igazgató, Policy Solutions, Böcskei Balázs politológus, ELTE TÁTK, Boda Zsolt társadalomkutató, Böröcz József szociológus, Rutgers University, Bruszt László egyetemi tanár, European University Institute, Firenze, Csepeli György a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Darvas Ágnes szociológus, ELTE TáTK, Enyedi Zsolt politológus, Közép Európai Egyetem, Ferge Zsuzsa akadémikus, Gregor Anikó szociológus, ELTE TáTK, Hann Endre szociálpszichológus, Medián, Hegedűs István, szociológus, Janky Béla szociológus, MTA és BME, Kóczé Angéla szociológus, Budapest, Winston Salem NC, Kovács Éva szociológus, Budapest/Bécs, Krémer Balázs szociológus, Lakner Zoltán oktató, ELTE TáTK, Lelkes Orsolya társadalomkutató, Bécs, Majtényi Balázs ELTE TáTK, Marián Béla munkanélküli közvélemény kutató, Misetics Bálint szociálpolitikus, Örkény Antal szociológus ELTE, Rényi Ágnes szociológus, ELTE ,Róbert Péter szociológus Rón a Dániel politológus, egyetemi oktató, Scharle Ágota közgazdász, Budapest,Sík Endre szociológus, TÁRKI ,Szabó Andrea szociológus, Szabó Ildikó MTA doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, Székelyi Mária professor emeritus, Szelényi Iván akadémikus, Tamás Pál kutatóprofesszor, Corvinus Egyetem, Tardos Róbert szociológus MTA-ELTE, Tóka Gábor társadalomkutató, Közép Európai Egyetem, Tóth Csaba stratégiai igazgató, Republikon Intézet, Unger Anna politológus, ELTE TáTK, Váradi Balázs közgazdász, ELTE, Vásárhelyi Mária szociológus, MTA, Wessely Anna szociológus, művészettörténész, ELTE, Závecz Tibor szociológus, IPSOS, Zolnay János szociológus