Sokakat megvisel a nyilvánosan szoptató anyák látványa. Ez a megrázó élmény maradandó nyomokat hagyhat a gyanútlan szemlélőben. Érdemes felkészülni és önvédelmi stratégiát kialakítani arra az esetre, ha az ember útjában váratlanul felbukkanna néhány szoptató cici.

1. Semmiképpen ne bámulja meg!

Zavaró lehet, hogy a termékek eladására és férfi szemlélők szórakoztatására oly gyakran használt mellek ilyen természetellenes funkcióban bukkannak fel: kisbabák szívják rájuk magukat, és lábaikkal finoman pumpálva, kezecskéikkel markolászva tejet szopnak ki belőlük. Fontos, a komolyabb sérülések elkerülése miatt, hogy nehogy megbámuljuk ezt!

A kismamának rosszul eshet a bámulászás, és ez neki sértő. A harciasabb példányok pelenkázótáskáikkal alkalmasint fültövön legyinthetik az óvatlan nézelődőt. Ezért mindeképpen óvakodjunk a nyílt rácsodálkozástól!

2. Ha zavarba jön, forduljon el!

Sokat segíthet a gyakorlatlan szoptatásmegfigyelőnek, ha elfordul, amikor azt se tudja, hova nézzen. Ez megóvja őt attól, hogy esetleg olyasmit lásson, amiből baja származhatna, és így időt nyer, hogy visszanyerje lelkierejét a következő lépéshez.

3. Foglalkozzon a maga dolgával!

Kellemetlen perceket spórolhatunk meg, ha mások megregulázása helyett olyasmivel foglalkozunk, ami valóban ránk tartozik: vegyük fel a telefont anyának, aki ma már harmadszor hív; intézzük el sürgős ügyeinket; dolgozzunk, gondolkozzunk az élet értelmén, barátkozzunk, igyunk egy kávét, írjunk egy cikket valami másról, és nem arról, hogy a szoptató anyák milyen szörnyűek ésatöbbi ésatöbbi.

Ebben segítségünkre lehet, ha valóban van személyiségünk és saját életünk, amely mások méltatlan cseszegetése nélkül is elegendő elfoglaltságot ad nekünk.

4. Készüljön rá, legyen cici-edzett!

Folytassunk előtanulmányokat nyugodt körülmények között! Az internet korában már korlátlan mennyiségű képi- és videóanyag áll rendelkezésünkre, hogy kibermagányunk nyugalmában jól megnézzük magunknak, milyen az, amikor egy kisbaba cicit szopik, illetve milyenek azok az anyai mellek, esetleg akár maguk az anyák. Megfigyelhetünk szoptató szenteket, akár magát Máriát, Jézus anyját és annak országos barátnőjét, Erzsébetet, Keresztelő Szent János anyját, művészeti alkotásokon, amint csecsemőiket szoptatják, alkalmasint tereferélnek; nézhetünk profi fotókat szoptató sztárokról vagy amatőr felvételeket naiv szoptatókról.

Minél többet látunk ilyet, annál edzettebbek leszünk és annál könnyebben tudomásul vesszük majd, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga és nincs rajta semmi csodálkoznivaló.

5. Hozzon vizet az anyának!

Fontos, hogy az ember megismerkedjen és megbarátkozzon félelme tárgyával, hogy ne a félelem irányítsa őt cselekedeteiben. Ebben segíthet, ha segítünk a szoptató nőnek.

A szoptató nők folyton szomjasak. Kérdezzük meg az anyát illedelmesen, hogy hozhatunk-e neki egy pohár vizet. Ha igent mond, akkor hozzunk! Ne féljünk, valószínűleg nem akar beszélgetni, tényleg csak szomjas. De ezzel a gesztussal sikerülhet valamelyest elnyerni a bizalmát, így kisebb valószínűséggel fog ránk támadni és aljas szándékkal anyatejet spriccelni kézműves kávénkba, folyamirák-consomménkba, csúcskategóriás laptopunk billentyűzetébe.

Bár ez amúgy sem túl valószínű.