Tényleg normális állapot az, hogy kisbabák sírnak az éhségtől Budapest egyik főterén? Tényleg nem kell semmit csinálnia az államnak, csak várnia, hogy vagy megoldják a civilek, vagy majd ránk támadnak a menekültek és akkor lesz haddelhadd? Tényleg eddig terjed a magyar állam felelőssége 2015-ben?
Háromezer ember van a Keleti pályaudvaron és környékén, miután a magyar állam hétfőn megnyitotta, majd kedden újra lezárta a nyugatra jutás lehetőségét a menekültek előtt. Azóta senki nem tájékoztatta még ezeket az embereket hivatalos részről, továbbmehetnek-e vagy sem. Nincs jogi tájékoztatás, mire van lehetőségük, és az önkéntesek a belüket kidolgozzák, hogy legalább a minimális ellátást megtudják adni.
A magyar állam, amely óriásplakát-kampányra, szögesdrótra vagy Andy Vajna kaszinóinak támogatására milliárdokat tud elkölteni, nem képes azt az alapvető funkciót ellátni, hogy tájékoztasson és segítsen embereket, akik szerencsétlenségükben hazánkba keveredtek, és tovább akarnak menni.
A helyzet pedig a tájékoztatás és az ellátás hiányában csak eszkalálódhat. A menekülteknek eszük ágában sincs magyar menekülttáborokba menni, a hatóságok rossz híre és a Magyarországon ragadás esélye miatt. Ők egy dolgot akarnak: továbbmenni. Persze fogalmunk sincs, hogy a továbbjutást a magyar kormány nem engedi, vagy más, esetleg német nyomás miatt nem lehetséges ez, de az a helyzet tartathatalan, hogy beengedni se akarjuk őket, továbbengedni se, de ha itt vannak, azt is leszarjuk.
Eddig kész csoda, hogy nem történt lényegében semmi a téren. A média néha odakapcsol, balhéról, zavargásról írnak páran, de aki legalább fél órát eltöltött a téren, tudja ezek mind túlzások, a menekültek többsége békésen várja, hogy nyíljon meg a kapu vágyak földjére.
Csakhogy a 35 fokban kevés élelem és víz mellett a feszültség folyamatosan nő a téren, és bármikor, egyik percről a másikra eszkalálódhat a helyzet, elég egy rossz szó, vagy egy rosszul előkészített rendőrségi intézkedés, esetleg egy gyorsan terjedő sajtóhír, és kidurranhat a felhalmozott feszültség, mielőtt a menekültek más utat keresnek a nyugatra való továbbhaladáshoz. A magyar államnak nem tétlenül, tájékoztatás nélkül kéne néznie a Keletinél kialakult helyzetet, hanem megkérni a segélyszervezeteket, segítsenek ebben a humanitárius katasztrófában.
Ugyanis ami a Keletinél és az ország pár másik pontján kialakulni kezd, az pontosan humanitárius katasztrófa. És lehet, van pár idióta az országban, aki örömét leli abban, ha a teljes nemzetközi média szeme láttára éheznek-szomjaznak emberek, fekszenek a sebeikkel ellátatlanul Budapest egyik főterén, de én, és remélem, az ország többsége nem tartozik ebbe a kategóriába.
A kormánynak el kéne látnia vízzel a menekülteket, biztosítani legalább a kisgyerekeknek a megfelelő táplálékot, és nem várni, mikor robban ki a feszültség. Tájékoztatni kéne az embereket arról, mik a lehetőségeik, ha nem fogják őket átengedni a Keletinél. Segíteni azokat, akik menekülttáborokba akarnak menni, és eloszlatni azt az álmot, hogy bármelyikük is felszállhat a Bécsbe tartó vonatra.
jelenleg ugyanis úgy néz ki, mintha a kormányt nem érdekelné mi történik a térén, vagy ami még rosszabb, mintha örülne, hogy egyre nagyobb a feszültség.
De talán nem azért választottunk kormányt, hogy hátradőlve figyelje, azt ami a Keleti pályaudvaron történik, hanem azért, ha saját hazugságaival ellentétben nem is tudja megoldani a menekültválságot, legalább azt a humanitárius krízist rendezze, ami az országban kialakult.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Támogass havi 1000 forinttal:További vállalásaink
és támogatási lehetőségekA Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a hazánkba érkező menekültek helyzetéről, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.