Európát sokkolta a Kölnben és más német városokban szilveszterkor elkövetett csoportos szexuális zaklatások (és egy esetben erőszak a hírek szerint) ügye. Tényleg nem lehet mást mondani, ennek az esetnek fordulópontnak kell lennie az európai politikában, végre le kell vonnunk a konzekvenciát, és fel kell lépnünk a nőket ért erőszak, zaklatás fizikai és más formái ellen is!

Merthogy a kölni nem egyedi eset. Emlékszem, amikor barátaimmal letévedtünk az egyik legkedveltebb budapesti bulihelyre, és majdnem verekedés lett a vége, amikor az egyik barátnőnket elkezdték fogdosni többen a helyben italozók közül. Borzasztóan kiakadtunk, amikor egyik csaj elmesélte, hogy egy fiú odanyomta a farkát hozzá a buszon, és a nyakába szuszogott, és megdöbbentünk, amikor kiderült, az asztaltársaságban majd minden lánynak volt egy hasonló sztorija. Iszonyatosan felkúr a történet, amit barátnőm mesélt a posta üvegfala mögött maszturbáló biztonsági őrről, és minden társaságban végtelen számú sztori van a mindennapos erőszakos szexuális zaklatásokról.

Ma Európában, miközben tudjuk, milyen károkat okoz egy-egy ilyen mozdulat, még mindig társadalmi tabu az ellenük való fellépés kérdése, a leszámolás a szexuális zaklatással és erőszakkal. Ezek „családi sztorik”, ezekben a helyzetekben csak kicsit „kanos volt a csibész fiú”, miközben a valóságban az áldozatok egy életre sérülnek.

Évente 50-nél is több magyar nő hal meg családon belüli erőszak következtében, több ezren lesznek szexuális erőszak áldozatai, legtöbbjük nem megy el jelenteni ezt a rendőrségre, mert fél a megbélyegzéstől. A társadalom pedig, ahogy azt láthattuk a múlt nyári gólyatábori erőszak eseteiben, el akarja kenni az eseteket tisztázás helyett. A magyar rendőrség nem képes meglátni sokszor ezeket a bűntényeket, megfelelő képzettség és motiváció híján pedig megfelelően kezelni őket.

Ahogy most a német hatóság sem. A kölni polgármesternek nem a nőket kéne helyre rakni, hogy hogyan kell viselkedni saját megerőszakolásuk megakadályozása végett, hanem megvédeni őket. A szilveszteri történésekről szóló tudósítások azt mutatták, a rendőrség nem lépett közbe vagy csak túl későn, nem vették komolyan, ami történik, és minden valószínűség szerint nem a régóta figyelt bűnözői csoportokat védve, hanem azért, mert nem gondolta hatáskörének a fellépést „egy kis tapizásban”. Azt is tudjuk, hogy azért csak napokkal később lett hír az eseményekből, mert az érintett nők nem mertek feljelentést tenni. Ezen kell változtatni, nem csak Németországban, hanem európai szinten.

Köln lehetne fordulópont, és egy ilyen eset után követelhetnénk a döntéshozóktól az erősebb szabályozást, jobb prevenciót például az iskolában és másutt, össztársadalmi erőfeszítést, a rendőrség felkészítését az ilyen esetekre, követelhetnénk erősebb társadalmi üzeneteket a társadalmi szervezetektől a szexuális visszaélésekkel szemben.

De nem ez történik Köln után, Európa egy része, az európai sajtó egy része gyáva ahhoz, hogy szembenézzen magával. Az elkövetők származását firtatja, ahelyett, hogy azt firtatná, hogyan előzhető meg a mindennapi szexizmus. Alig akad lap, alig akad kommentár, amelyik szexuális erőszakként tálalná a kölni hírt, nem a nők jogainak védelmére helyezik a hangsúlyt, hanem a menekültek, a muszlimok megbélyegzésére. Nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy visszaeső bűnözőkről van-e szó, hanem arra, hogy feltehetően mi a vallásuk, vagy a szüleik honnan jöttek. Mindezt pedig úgy teszik, hogy elmondják, ittasak voltak az elkövetők, ami a gyakorló muszlimok esetében nem igazán jellemző, mivel tiltja az iszlám, és úgy, hogy az eddigi információk szerint nem a mostani menekülthullámmal jöttek, de ez egyébként is mindegy, az erőszakra nincs mentség!

Pedig azzal nem számolunk le a szexuális erőszakkal és zaklatással, ha a muszlimokra mutogatunk, és biztosan nem tudunk jó példát mutatni a kontinensen kívül élőknek, ahol még rosszabb a nők helyzete.

Pedig a konzekvencia, amit le kell vonnunk ezen esetek után, az a nők védelme, mert nem tudunk olyan megfelelő intézkedést mondani ezen a téren, ahol az elkövetők származása lenne a kiindulópont. Ha milliónyi ártatlan embert kell meghurcolnunk azért, mert ugyanaz a származása mint a kölni elkövetőknek akkor biztonságosabb lesz Európában élni egy nő számára?

Európa egy részének most mégis az a fontos, hogy felmutassa, hogy igazolja saját félelmeit.

Pedig Köln lehetne fordulópont, és lehetne az a pillanat, amikor nem másokra mutogatunk, hanem megoldjuk a saját gondunkat, és fellépünk a szexuális zaklatók, erőszakolók ellen, ha muszlimok, ha zsidók, ha keresztények, ha ateisták.

A nők elleni erőszakot férfiak követik el. Mindenféle bőrszínű, vallású, osztályhelyzetű férfiak. Aki ez ellen akar tenni, az hozzon olyan törvényeket, amelyekkel fel lehet lépni a partnerkapcsolati és családon belüli erőszak ellen, és olyan társadalompolitikai intézkedéseket, amelyek megvédik a nőket a csoportos vagy egyéni zaklatásoktól és az erőszaktevőktől.

Akik most egyik kezükkel az iszlámellenes kommenteket gépelik be a nők védelmében, azoknak egy része a másik kezével szokta azt leírni, hogy minek ment oda. Meg kéne tanulni, hogy nincs minek ment oda, hogy a nők elleni erőszak, zaklatás komoly dolog, és ha a hatóságok, a törvények és legfőképp a társadalom ezt nem kezeli helyén, akkor tényleg védtelenek maradnak a nők Európában!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetoségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 109 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!