Vajon indít-e Polt Péter a kormány ellen büntetőeljárást hivatali visszaélés miatt? Nyilván nem, pedig kéne neki, ugyanis a kormány a migrációs válsághelyzet jogsértő kihirdetésével hivatali visszaélést követ el. Röviden áttekintjük, miért.

(Fotó: MTI / Kovács Tamás)

A migrációs válsághelyzetet a Magyar Helsinki Bizottság gyorselemzése szerint a menedékjogi törvényben foglalt feltételek alapján a kormány ma kizárólag akkor hirdethetné ki, ha:

• A megelőző hónapban napi átlagban legalább 500 menedékkérelmet nyújtottak volna be (vagy a megelőző két hétben napi 750, vagy egy hétben napi 800 menedékkérelmet regisztráltak volna átlagosan), vagy
• A tranzitzónákban a megelőző egy hónapban napi átlagban 1000 fő tartózkodott volna (vagy a megelőző két hétben napi 1500 vagy egy hétben napi 1600 fő tartózkodott volna átlagosan), vagy
• Olyan migrációval összefüggő körülmény alakult ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott település közelében befogadó állomás található és ott zavargásra vagy erőszakos cselekményekre kerül sor.

Ehhez képest:

• Februárban összesen 2175 menedékkérelmet nyújtottak be (a válsághelyzet kihirdetéséhez nagyjából havi 15 000 kellene).
• Az elmúlt hét napban a rendőrség hivatalos statisztikái szerint összesen 906 megfelelő papírokkal nem rendelkező migránst fogott el, és közülük is sokan nem kértek menedéket (a válsághelyzet kihirdetéséhez legalább heti 5 600 kérelem kellene).
• A létező négy tranzitzóna összesített kapacitása nem haladja meg a néhány száz főt, ráadásul a négyből kettő az elmúlt hetekben folyamatosan üres volt. Így fizikai képtelenség, hogy a tranzitzónákban napi átlagban több mint 1000 fő tartózkodott volna az elmúlt hónapban.
• Egyetlen hazai menekülteket befogadó állomáson vagy menekültügyi fogdán sem volt zavargás, nagyobb erőszakos cselekmény az elmúlt hetekben, semmilyen olyan körülmény nem ismert, ami a törvény által megkövetelt „közvetlen veszélynek” minősülhetne.

A törvény szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. Nem ismerünk ilyen kezdeményezést. Lehet, hogy létezik, de amíg nem tudunk róla, addig tekintsük ennek hiányát is jogsértőnek.

Vagyis az a helyzet, hogy a válsághelyzet elrendelésére tartalmi okból biztosan, eljárási okból pedig valószínűleg törvénysértően került sor. Mit mond erről a büntető törvénykönyvünk?

Azt, hogy hivatali visszaélést követ el az a hivatalos személy (minden miniszter és a miniszterelnök ennek minősül), aki jogtalan előnyszerzés vagy jogtalan hátrányokozás céljából a hivatali hatáskörét túllépi. A hatáskör túllépés azt jelenti, hogy a hivatalos személy olyan ügyben jár el, olyan intézkedéseket tesz, melyeket a rá vonatkozó előírások szerint nem tehetne meg. Értelemszerűen ilyen egy törvénysértő rendelet kiadása.

Mi van a jogtalan előnnyel és hátránnyal? A törvény kommentárja szerint a jogtalan hátrány olyan következmény, amely alapján a bűncselekménnyel okozati összefüggésben, az elkövetőn kívül bárki más, valamilyen szempontból kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, mint amiben a bűncselekmény elkövetése előtt volt. Ezzel szemben a jogtalan előny a cselekmény után, akár az elkövetőnél, akár másnál megjelenő kedvezőbb helyzet a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben. Az előny és a hátrány is lehet vagyoni és nem vagyoni, pl. személyes, erkölcsi jellegű is.

Az nem kérdés, hogy a kormány a döntést politikai előnyszerzésre használja fel, a cselekmény megvalósulásához ez is elég lehet. De a válsághelyzetben többek között a következőket lehet megtenni:

• A többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek ingó- és ingatlan vagyontárgyait ideiglenesen a feladatok ellátásához szükséges mértékben igénybe vehetik kártalanítás ellenében. Az igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.
• A rendőrség útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja, magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat, területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
• A bevándorlók elhelyezésére szolgáló építmények, közművek és beszerzések, sőt, a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő minden beszerzés az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzésnek minősül, és a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni rájuk.

Értelemszerűen az első két pontban felsorolt korlátozások hátránynak minősülnek, a közbeszerzési törvény mellőzése pedig előny. Az ezekre adott felhatalmazás minimum a jogtalan előny szerzésének és hátrány okozásának kísérlete.

Persze nem gondoltuk komolyan, hogy bárki vizsgálni fogja ezt, csak leírtuk, hogy egyébként kellene, ha valakit érdekelnének a törvények.

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 191 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!