Immár hatodik éve küzd A Város Mindenkié, hajléktalan emberek érdek-, és jogvédő civil csoportja az ellen, hogy ne üldözzenek, ne büntessenek embereket csupán csak azért, mert nincs tető a fejük felett. Ennek a harcnak 2012-ben eredménye is lett az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szabálysértési törvény ellenkezik az emberi jogokkal, a hajléktalan emberek élethelyzetét nem büntetéssel, hanem szociálisan kell megoldani! Ennek alapján szüntették meg a hajléktalan emberekkel szembeni diszkriminatív törvényt. Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistájának írása.

Állampolgárok üzenetei a képviselőknek a szabálysértési törvény 2013-as módosítása kapcsán,
A Város Mindekié tüntetésén, kép: A VárosMindenkié

A kormányra kerülő Orbán Viktor, valamint a főváros vezetője, Tarlós István nem nyugodtak bele abba, hogy a hajléktalan embereket nem tarthatják kordában, ezért a „közterületen életvitelszerű tartózkodás” tényállást beírták az Alaptörvénybe, miközben csökkentették az Alkotmánybíróság jogkörét, ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróságnak a továbbiakban nincs jogköre ebben a kérdésben döntést hozni.

A szabálysértési törvény egyértelműen kimondja, hogy a Világörökségbe tartozó területeken egyáltalán nem tartózkodhatnak hajléktalan emberek. Ez pl.: a budai Vár, a Margit-sziget és a Belváros. De ennél sokkal megdöbbentőbb volt Tarlós István Főpolgármester intézkedése, miszerint összehívta és felszólította a kerületi/területi polgármestereket, hogy jelöljék ki azokat az övezeteket, ahol hajléktalan emberek nem tartózkodhatnak. Így került sor a hajléktalanmentes övezetek kijelölésére.

Megdöbbentő és embertelen kijelölések történtek. A 13. kerület MSZP-s polgármestere (Tóth József) az egész kerületét kijelölte, és általánosságban pedig szinte minden kijelölésre került. Ezek alapján többek között a parkok, közösségi közlekedési eszközök megállói, egyes utak, utcák, egészségügyi intézmények és iskolák-óvodák meghatározott körzete. Ami azt jelentette, hogy a hajléktalan embereket el akarták tüntetni,vagy a szállórendszerbe bekényszeríteni, vagy pedig külterületekre kiszorítani.

Itt újra belépett az Kúria, kimondta, hogy a kerületek/területek hajléktalanmentes övezetei csak nagyon indokolt esetben jelölhető ki, az embereket nem lehet mindenhonnan eltiltani. Akkor ugyan visszavettek ennek alapján, de újra elindult egy hullám, ahol egyre nagyobb területeken büntethetők ismét a legelesettebb rétegbe tartozó emberek.

A törvény életbe lépésekor 300 millió forintot költöttek arra, hogy büntetések kiszabásával az ellátórendszerbe bekényszeríthessék őket. Külön rendőrséget állítottak fel és szabálysértési irodákat hoztak létre Budapesten és vidéken.

Itt, Budapesten a külön hajléktalan szabálysértési iroda évi mintegy 24 millió forintba kerül, ahol talán még nem is fordult meg hajléktalan ember. Itt van egy cellaszerű helyiség is, ahol az éjszaka előállított hajléktalan embert le tudják fektetni.

A törvény életbelépése óta már több mint 500 esetben szabtak ki büntetést, de ezek a számok csak azokról szólnak, akiket megbüntettek. A zaklatásos igazoltatások, a megszokott helyükről való elküldéssel járó intézkedések akár ezres nagyságrendet is jelenthet. Bár arról nincs tudomásunk, hogy valakit elzárással büntettek volna. Az pedig, hogy közmunka-büntetést kapnak, az megdöbbentő és igazságtalan. Az a hajléktalan ember, aki a közétkeztetésre szorul, a közmunka miatt nem jut el a reggeliző és ebédet osztó helyekre, tehát a kiszabott napok alatt ÉHESEN kell dolgoznia, és egyáltalán nem biztosított, hogy munka után valahol tud szerezni élelmet, tehát tud enni valamit!

Ezek mellett embertelen az, hogy a megszokott helyükről eltávolított emberek akár külterületre szorulnak ki, ahol nem találja meg őket az utcai szociális munkás, és nem számíthatnak segítségre.

Bár az embertelen büntetést elítélte az Európai Bizottság és az ENSZ is, ez mit sem változtatott a helyzeten.

Éppen két éve, hogy újra büntethető lett a hajléktalanság, és A Város Mindenkié már csak egyetlen lehetőséget lát, hogy megszűnjön az üldözés, ha a tényállás kikerül a törvényből.

A Város Mindenkié azt a célt tűzte ki, hogy vegyék ki azt a tényállást, ami büntetheti az utcai hajléktalanságot, a „Közterületen életvitelszerű tartózkodás” tényállását. Ehhez kértünk segítséget Dr. Szél Bernadett országgyűlési képviselőnő, az LMP frakcióvezető-helyettesétől.

A javaslat immár két ízben járta meg a rendészeti és honvédelmi bizottságot, amely elutasította a javaslatot. Most tartunk ott, hogy a Parlamentben először vitára, majd másnap szavazásra bocsájtják a javaslatot.

A valótlan feltételezéseknek elejét véve pedig A Város Mindenkié kijelenti, hogy minden párttól független. Azért választottuk az LMP frakcióvezető helyettesét, mert az LMP-nek van frakciója, ami azt jelenti, hogy több lehetőséget biztosít az érdekérvényesítésre, akkor is elő tudják terjeszteni a javaslatot, ha a bizottság elutasítja. Azért választottuk Dr. Szél Bernadettet, mert pártja évek óta kiáll a hajléktalan emberek üldözése ellen és van értelmes lakásprogramjuk.

Egy törvénymódosítást csak választott képviselő kezdeményezhet, és a képviselő asszony ezt arra használja, amire kell!

Természetesen minden az április 12-i szavazáson dől el, de A Város Mindenkié küzd tovább a hajléktalanságban élő emberek érdekeiért és jogaiért!

Lakatosné Jutka 
A Város Mindenkié csoport aktivistája

Lakatosné Jutka A Város Mindenkié Alaptörvény-módosítás ellenes tüntetésén 2012 decemberében,
fotó: Csoszó Gabriella

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 212 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!