Elolvastam Bayer Zsolt válaszcikkét a blogján, és nem lepődtem meg. Elolvastam még körülbelül 10-15 publicisztikát a Fidesz-sajtóban, és más jobboldali sajtótermékekben, és ezen már kicsit elszomorodtam. Merthogy nincs semmilyen válasz. Karaktergyilkolás van.

Bayer annyit tett a blogján, hogy kimazsolázott a lassan már közel 100 díjvisszaadó emberből párat, akikről meg lehetett mutatni, hogy közük volt valahogy az előző kormányzáshoz, majd kiröhögte őket.

És sajnos így tesz a jobboldali és a Fidesz-média nagyja is. Figyelembe se veszik az indoklások sokszínűségét, azt, hogy a tiltakozók között bőven akadnak olyanok, akiktől talán nem is olvashattunk még soha politikai véleménynyilvánítást (pl: Pásztory Dóra paralimpiai bajnok, Snétberger Ferenc gitárművész, vagy Fliegauf Benedek filmrendező), és ahelyett, hogy erre reflektálnának, az egész díjvisszaadósdit liberális hisztiként állítják be, vagy más, tartalmilag azonos kijelentéssel illetik.

Ez pedig alapvetően arról szól, hogy még kísérletet se tesznek ezek az emberek, hogy megismerjék az érveket, a személyeket, akikkel vitatkoznak. A tartalmi politikai vita helyett az egyszerű libsizést, bolsizást, komcsizást választják, a másik beolvasztását az ellenséges tömbbe, anélkül, hogy esélyt adnának véleménye megértésére. A beolvasztás pedig érvényteleníti is a véleményt, tartalmától függetlenül. Ez a kényelmes út.

Pedig valójában nem a baloldali, liberális vagy eddig táborokon kívül álló embereknek van dolguk Bayer Zsolttal. Hanem pont a jobboldalnak. Mert azt tényleg nem gondolhatjuk, hogy a jobboldalon, a Fidesz körül mindenki egyetért Bayer Zsolt nézeteivel és szavaival. De akkor miért nem áll ki senki, vagy miért csupán egy-egy gyengécske hang van, amely azt mondja, ez a csávó nem jobboldali, nem konzervatív.

Persze nyilván a baloldali és liberális térre is ráférne az önreflexió. De azért lássuk be, nem Hanti Vilmos, Niedermüller Péter, vagy Felcsuti Péter döntésével azonosulnak tömegesen azok, akik ma Bayer Zsolt ellen tiltakoznak, hanem Pásztory Dórával, Fliegauf Benedekkel, Mosonyi Alízzal, Snétberger Ferenccel. Az ő posztjaikat osztogatják, az ő kiállásukra büszkék.

És ezeket az embereket nem lenne szabad ellenségként azonosítani, mert akkor tényleg annyi marad, hogy bárki, akivel nem értek egyet, az hazaáruló, oszt jó napot, akkor tényleg nincs nemhogy híd, hanem még egy palló sem

Értem én, hogy ma megteheti a jobboldal (ahogy sajnálatosan 2010 előtt megtehette a baloldal), hogy semmibe veszi a más véleményűeket, mert ők győztek. De ebből nem lesz közös ország, olyan ország, ahol jó élni. Azért meg kell dolgozni.

Például elvégezni azt a munkát, ami a legalapvetőbb, hogy figyelünk a másikra, és reagálunk rá. Hogy akkor is megpróbáljuk megérteni az érzéseit, a döntései motivációját, ha nagyon nem is értünk egyet vele. Persze vitatkozni kell, de a vita lényege a megértés, a közelebb kerülés, vagy legalább az értő egyet nem értés kell, hogy legyen, és nem a totális elutasítás. Mert mégiscsak emberek állnak a politikai vélemények mögött. Olyan emberek, akikkel együtt vásárolunk a hentesnél, együtt esünk el a 7-es buszon, amikor fékez. Akikkel együtt élünk.

Ha pedig a gyűlölködők mellé állunk, és azokra egy cseppet sem figyelünk, akik a gyűlölködők ellen tiltakoznak, csupán a jól megszokott séma szerint hülyének állítjuk be őket, és lesöpörjük az érveiket, a közös ország nagyon messzire kerül. És amíg nem jön el a mi országunk, a libsiknek és a jobbosoknak is kurva szar lesz benne élni.

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 265 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!