„Ha a harminckét hetes terhes anyánál terhességi mérgezést diagnosztizálok, akkor hagynom kell őt és a gyermekét meghalni. Ha császármetszéssel világra segítem a csecsemőt, de az koraszülöttként meghal, akkor leültethetnek három évre. […] Ha valakinél méhen kívüli terhességet állapítok meg, de a páciens nem vérzik, akkor nem áll fenn az azonnali életveszély, ezért várnom kell addig, amíg a páciens elkezd haldokolni.”
Ezekkel a szavakkal foglalta össze a napokban tárgyalt lengyel abortusztörvény következményeit Dr. Romuald Dębski, a varsói Bielański Kórház Nőgyógyászati és Szülészeti Osztályának vezetője.
Az új törvénytervezet, amely hétfő óta van napirenden a Sejmben, csak egyetlen esetben engedélyezné az abortuszt: amennyiben a terhesség az anya életét veszélyezteti. A jelenlegi törvény az egyik legszigorúbb Európában, de – egyelőre -- megengedi, hogy az anya maga dönthessen meg akarja-e szülni az erőszakból vagy szexuális visszaélésből fogant magzatát, illetve világra akarja-e hozni súlyosan beteg, esetleg életképtelen gyermekét.
Jelenleg azonban hiába áll fenn ennek a három esetnek valamelyike – az anya veszélyeztetettsége, a magzat életképtelensége vagy erőszak --, a lengyel nőgyógyászok és kórházak ilyenkor is megtagadhatják a terhességmegszakítás elvégzését. Egyes esetekben az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a lengyel államot. Ilyen volt például Alicja Tysiąc története, aki súlyos szembetegsége miatt nem akarta vállalni harmadik terhességét. Azonban hiába támasztották alá az orvosi vizsgálatok, hogy a terhesség, illetve a szülés tovább károsítaná a látását, a kórházak megtagadták az abortusz elvégzését. Az idő előrehaladta miatt kénytelen volt megszülni gyermekét, és látását szinte teljesen elvesztette.
A strasbourgi ítéletek ellenére várható, hogyha életbe lép az új korlátozás, akkor a nőgyógyászok nehezen eldönthető esetekben, nem merik majd megkockáztatni a börtönbüntetést hiába jelent a terhesség életveszélyt az anyára.
Múlt vasárnap a Sejm előtt ezrek gyűltek össze tüntetni az új abortusztervezet ellen. Ahogy Krystyna Kacpura írja, a lengyel nők úgy-ahogy hozzáidomultak a már életben lévő abortusztörvényhez, bármennyire is megszorító volt az. A tehetősebbek zokszó nélkül fizették ki a repülőjegyet és a külföldi terhességmegszakítás egyéb költségeit. Most viszont a katolikus nők egy része is fellázadt. „Egy lépéssel sem tovább!”, kiáltották a tüntetésen.
A „Mentsük meg a Nőket” mozgalom 215 ezer aláírást gyűjtött azért, hogy a parlament tárgyalja az abortusztörvény liberalizálását, és tegye lehetővé az abortuszt a terhesség tizenkettedik hetéig. Egyetlen egy képviselő sem támogatta nyíltan ezt a törvénytervezetet, amelyet nőjogi, ember jogi és demokráciapárti civil szervezetek állítottak össze. A tervezet kimondott célja növelni a fogamzásgátló eszközökhöz és a szexuális neveléshez való hozzáférést. Szeretnék, ha a jelenlegi törvényből megmaradna az a kitétel, amely a 24. hétig lehetővé teszi az abortuszt, amennyiben fennáll a magzat súlyos deformációja, illetve akkor, ha az erőszakos úton, vagy szexuális visszaélés nyomán fogant.
A kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) nyújtotta be az új, szigorúbb törvénytervezetet, amely a Stop Abortusz nevet kapta, azonban a terhességmegszakítás körüli viták sokkal korábbra nyúlnak vissza. Az abortuszt 1993-ban szigorították – valójában tiltották be – Lengyelországban. A nők hiába vettek részt aktívan a rendszerváltást kiharcoló Szolidaritás mozgalomban, a kerekasztal-tárgyalásokon már nem kaptak helyet. Shana Penn remek könyve, a Szolidaritás titka – A nők, akik legyőzték a kommunizmust Lengyelországban (Solidarity’s Secret – The Women Who Defeated Communism in Poland, 2005, UMP) végigköveti azt a folyamatot, ahogy a demokráciáért küzdő mozgalom először a háttérbe szorítja, majd lábbal tiporja a női jogokat. A lengyel nők több évtizedes hősi ellenállásukért és lankadatlan munkájukért nem kaptak elismerést, írja Shana Penn, de ami még igazságtalanabb megfosztották őket a testük felett való joguktól is.
A lengyel parlament a mai nappal bezárólag közvetetten még ennél is többről dönt: a lengyel nők élethez való jogáról.
Cserháti Éva
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 265 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.