Az egészségügy egyik alappillére a háziorvosi rendszer – csakhogy nagyon úgy tűnik, romokban van. És ha hinni lehet a számoknak, nem is nagyon lehet már renoválni. Mire számíthatunk ma, ha háziorvoshoz megyünk?

Sok jóra bizonyosan nem. A magyar egészségügyi ellátórendszer ugyanis több sebből is vérzik, ezek közül is az egyik legrosszabb helyzetben bizonyosan a háziorvosok vannak. Illetve nincsenek: hiányszakma ma Magyarországon a háziorvosi, és úgy tűnik, sehogy sem sikerül ezt a problémát megoldani.

Pedig a napokban maga Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár is jelezte egy beszélgetésen: a háziorvosi rendszer megújítása nélkül nem lehet az ellátás más területein sem érdemi változásban reménykedni.

Csakhogy a tények rideg dolgok: Magyarországon jelenleg körülbelül 6750 háziorvosi praxis van, közülük pedig mintegy 300 tartósan, vagyis legalább 5 éve betöltetlen (tavaly ez a szám még csak 220 volt…), de még ennél is több, összesen nagyjából félezer helyre keresnek háziorvost.

Mindeközben azt látjuk, hogy a maga a háziorvosi hivatás egyáltalán nem vonzó, s így egyre inkább kihaló szakma. Csak hogy egy példát mondjunk: 2010-ben még praktizált olyan háziorvos hazánkban, aki elmúlt 90 éves. A kirívó esetek mellett érdemes megjegyezni: a háziorvosok több mint harmada jelenleg is az 55-64 éves korosztályból kerül ki, de sokat nem hagyják abba a praktizálást azután sem, hogy elérik a nyugdíjkorhatárt, míg a fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a pályát. 2012 óra összesen 514-en kezdték meg a háziorvosi képzést, közülük eddig 501-en végeztek.

Az előrejelzések ehhez mérten borúsak: ha ma így állunk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint 2025-re (azaz 9 év múlva) a mostani körülbelül 6500 háziorvosból alig 3300 maradhat, vagyis felére csökken a doktorok száma.

Ennek pedig nem kizárólag az az oka, hogy a háziorvosok kiöregednek, nyugdíjba mennek. Mennek ugyanis külföldre is, méghozzá szép számmal, hiszen „odakint” jóval jobb körülmények között tudnak praktizálni. A hazánkat elhagyó orvosok közt a legnagyobb arányban a háziorvosok állnak, csaknem minden tizedik doktor ebből a szakmából indul külföldre.

Nem csoda, hogy ma háziorvosnak lenni egyáltalán nem vonzó pálya idehaza. Hiába próbálkozik a kormány, hogy maradásra bírja a végzett orvosokat, illetve újakat csábítson be az egyetemre, valahogy úgy tűnik, ez egyelőre nem sikerül.

Tavaly az Emberi Erőforrások Minisztériuma mintegy félmilliárd forintot szánt arra, hogy a tartósan betöltetlen praxisokba fiatal, pályakezdő háziorvosokkal töltse fel. Aki tehát bevállalta, hogy megvált egy ilyen praxist, az több millió forintos támogatásban részesülhetett. 2015-ben 39 praxisjog-vásárlási pályázat benyújtója nyert. Az idei pályázatokat október 15-ig várják, de az azért látható, hogy ezzel a tempóval nem igazán sikerül majd megoldani a problémát – hiszen a tartósan betöltetlen praxisok száma szaporodik.

Ezekről a praxisokról érdemes elmondani, hogy bár Budapesten is akad olyan hely, ahol 5 évnél is több ideje nincs háziorvos, ez főként az olyan, nehéz helyzetekben lévő területekre igaz, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye – ezeken belül is inkább a kistelepülések közt kell keresni főként azokat a helyeket, amelyek ellátatlanok. Rengeteg helyen vontak össze az  praxisokat, az utóbbi években több mint 200-at – ennek legfőbb oka, hogy a vidéki kistelepüléseken is egyre csökken a lakosságszám, vagyis nincs elég ellátott (ellátandó) páciens. Ráadásul sok olyan praxis is van, ahol állandó orvos nincs, csak helyettesítéssel sikerül megoldani a hiányt.

Csakhogy az összevont praxis sokaknak azt jelenti, hogy vagy indokolatlanul sokat kellene utazniuk az ellátásért, vagy csak meghatározott időpontban tudná őket fogadni az orvos, aki nincs velük személyes kapcsolatban sem – a helyzet tehát egyáltalán nem ideális.

De nem ideális a háziorvosoknak sem, akik viszont leginkább akkor tudnak megélni hivatásukból, ha olyan körzetekben rendelnek, ahol sok páciensre számíthatnak – vagyis inkább a nagyvárosokba húzza őket a piaci nyomás.

Az biztos, hogy a háziorvosi ellátórendszert sürgősen meg kellene reformálni. Csakhogy a jelenlegi helyzetben, amikor egy háziorvosnak csak akkor éri meg idehaza praktizálni, ha olyan körzetben talál magának helyet, ahol fix bevételre és bőséges betegszámra számíthat, a betegeknek pedig az az érdekük, hogy kiszámítható rendszerben, állandóan elérhessék a doktort, megbízhassanak benne, és minőségi ellátást reméljenek, nem nagyon látszik, hogy ezt hogyan lehetne megtenni.

Mert míg a fővárosban, és a nagyvárosokban talál magának helyet az orvos, és talál magának orvost a beteg, addig vidéken a helyzet már most is tragikus.

Több mint 300 ezer ember ma Magyarországon nem jut hozzá háziorvosi ellátáshoz. És ez a szám 2025-re akár 4,65 millióra is emelkedhet, ha nem sikerül megállítani a háziorvosok elvándorlását, és megfiatalítani a szakmát. A kormányzatnak azt kéne célba vennie, hogy mindenki számára biztosítva legyen a könnyen hozzáférhető, minőségi háziorvosi ellátás úgy, hogy közben az orvosoknak se kelljen éhen halniuk.

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!