Amikor télen hidegebbre fordul az idő, mindig kiemelt figyelem fordul a hajléktalan emberek felé. Ez egyrészt hasznos, hiszen ezzel akár életeket is menthetünk, másrészt viszont torz képet ad arról, hogy mi is az igazi baj a hajléktalansággal.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A hajléktalanság nem egy speciálisan téli probléma és a tél beköszönte sem egy olyan váratlan esemény, amire ne lehetne megfelelően felkészülni. Az utcai hajléktalanság a magyarországi lakhatási válság legszélsőségesebb megnyilvánulása, amit megfelelő lakás- és szociálpolitikával, és nem zsíroskenyérrel vagy meleg teával lehet megoldani. Mégis, a téli mínuszokban valóban sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve azok az emberek, akik az utcán kénytelenek élni, ezért fontos, hogy azok, akiknek van megfelelő lakhatása, jobban odafigyeljenek rájuk, és még a szokásosnál is empatikusabban és érzékenyebben forduljanak feléjük, ha segítségre van szükségük.

Miért élnek az utcán?

Mielőtt a gyakorlati tanácsokra térnék, felmerülhet a kérdés, hogy ilyen hidegben miért élnek emberek az utcán? A kérdésre a demagógnak tűnő, de sajnos egyértelmű válasz az, hogy azért, mert Magyarországon lényegében teljesen hiányzik az a szociális- és lakáspolitika, ami megelőzhetné a hajléktalanságot vagy segítene kijutni az érintetteknek ebből a helyzetből. Ma Magyarországon azért élnek emberek az utcán, mert nincs számukra elérhető, megfizethető és biztonságos lakhatási lehetőség és nem azért, mert így akarnak élni vagy így érzik magukat jól.

Miért nem mennek be szállóra?

Sokszor előjön az is, hogy ha már lakhatási lehetőség nincs, akkor legalább a hajléktalanszállóra bemehetnének ezek az emberek, de mégsem teszik. Miért? Először is, ma az országban egyszerűen nincs elegendő férőhely a hajléktalanellátó intézményekben ahhoz, hogy minden hajléktalan embert el tudjanak szállásolni. Ha ma este minden ember, aki az utcán, pincékben, lépcsőházakban, kunyhóban vagy sátorban el, elmenne egy hajléktalanszállóra, fizikailag nem lehetne őket elhelyezni. Ezen túl, egyéni szinten is sokféle oka lehet annak, hogy valaki miért „választja” az utcát az éjjeli menedékhely helyett: sokan nagyobb biztonságban érzik magukat egy saját építésű kunyhóban vagy sátorban, mint egy ellátó intézményben; mások nem tudnak a párjukkal együtt bemenni hajléktalanszállóra és nem akarnak a rendszer hiányosságai miatt különválni; megint másokat nem engednek be a háziállatukkal együtt; van, aki számára a szinte teljes alkoholtilalom teszi lehetetlenné, hogy bemenjen; és sokan vannak olyanok is, akik elutasítják az alacsony küszöbű szállókon uralkodó viszonyokat, a jobb minőségű szállásokat viszont nem tudják megfizetni.

Mit tehetünk?

Ha olyan embert látunk az utcán tartózkodni vagy aludni, akiről úgy érezzük, veszélyben lehet vagy segítségre van szüksége, a legfontosabb, amit tehetünk, hogy odamegyünk hozzá, beszélünk vele és megkérdezzük, hogy mire van szüksége és miben tudunk segíteni. Ne próbáljuk meg kitalálni valakinek a gondolatát vagy helyette eldönteni, hogyan tudnánk segíteni. Segítsünk úgy, ahogy mi szeretnénk, hogy segítsenek nekünk: az önállóságunkat és a méltóságunkat tiszteletben tartva. Miután megtudtuk, hogy a megkérdezettnek van-e szüksége segítségre és pontosan mire, próbáljuk átgondolni, hogy mi ehhez hogyan tudunk hozzájárulni személyesen vagy a kapcsolatainkon keresztül.

Ha tanácstalanok vagyunk vagy szakmai segítséget szeretnénk kapni, érdemes felhívni az ország egész területén működő diszpécserszolgálatok egyikét, amit hivatásos szociális szakemberek működtetnek és a nap 24 órájában fogadják a hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentéseket, megkereséseket. A diszpécserszolgálatok elérhetősége itt található. A diszpécserszolgálatot elsősorban akkor érdemes hívni, ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (pl. nincs elég meleg takaró, vizes a takaró stb.), vagy ha a hajléktalan ember segítséget kér, de nem vagyunk benne biztosak, hogy milyen típusú segítségre lenne szüksége. A diszpécserek azt is meg tudják mondani, hogy aznap éppen melyik éjjeli menedékhelyen van szabad hely. Ezen kívül a diszpécser ki tudja küldeni az ún. krízisautót is, ami adott esetben segít a hajléktalan emberek szállításában, de alapvetően szociális és azonnali segítséget nyújt (pl. meleg tea, takaró, gyógyszer).

Ha úgy tűnik, hogy valakinek azonnali egészségügyi segítségre van szüksége, akkor a mentőket kell hívni és nem a diszpécserszolgálatot! A hajléktalan embereknek ugyanúgy jár az államilag támogatott egészségügyi ellátás, mint mindenki másnak, ezért egészségügyi vészhelyzetben mindenképpen a megfelelő szakembereket kell hívni. A krízisautó nem „hajléktalan mentő”, noha sokan szeretnek rá így gondolni. Amikor a mentőket hívjuk, nem kell bemondani, hogy hajléktalan emberről van szó, de fontos, hogy pontosan elmondjuk, hogy miben van szüksége segítségre és pontosan hol tartózkodunk. A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104.

Függetlenül attól, hogy a diszpécserszolgálatot hívjuk vagy mentőket, fontos, hogy az érintettel – ha lehetséges – egyeztessük arról, hogy melyik szolgálatot hívjuk és miért, és hogy tőlük milyen jellegű segítséget várhat.

Természetesen hatalmas segítség tud lenni az utcán élő embereknek, ha adunk nekik meleg italt, ételt, adott esetben olyan gyógyszert, amire szükségük van (mert például nincs pénzük kiváltani) vagy éppen hálózsákot, polifoamot, takarófóliát vagy kartondobozt. Ha valaki az utcán vészeli át a telet, ezek életet menthetnek.

A hideg időben végzett életmentésen túl is számos lépést tehetünk, hogy támogassuk azokat az embereket, akik az utcára kényszerültek. A rendszeres és visszatérő lelki, anyagi vagy tárgyi támogatás és emberi kapcsolat nagyon sokat jelent az utcán élő embereknek és akár többet is ér, mint egy-egy alkalmi segítség. Még ennél is többet tehetünk, ha felismerjük, hogy a hajléktalanság valódi megoldása az, ha mindenkinek van emberhez méltó otthona, amit az állam megfelelő lakás- és szociálpolitikával tudna biztosítani, ezért nagyon fontos, hogy a karitatív tevékenységen túl akár érdekvédelmi vagy egyéb segítséget is nyújtsunk a hajléktalan embereknek: lássuk el őket megfelelő információval a jogaikról, kössük őket össze érdek- és jogvédő szervezetekkel és tájékoztassuk őket azokról a civil szervezetekről és közösségekről, amik hajléktalan embereket támogatnak különböző formákban (mint például a Van Esély Alapítvány, a Nyugodt Szív Alapítvány, a Heti Betevő, a Budapest Bike Maffia vagy az Utcáról Lakásba Egyesület). Tájékoztassuk a hajléktalan embereket az elérhető lakhatási és egyéb támogatásokról is, hogy minél előbb tartós lakhatásba tudjanak kerülni.

Végezetül, az egyéni támogatáson túl nagyon fontos, hogy támogassuk vagy közvetlenül részt is vegyünk azoknak a lakhatási kezdeményezéseknek a munkájában, amik rendszerszintű változásokért küzdenek, mint például A Város Mindenkié, az Utcajogász, a Közöd Civil Társaság vagy a Habitat for Humanity.

Arról, hogy a segítségnek milyen további módjai vannak, itt olvashatsz:

Hogyan segíthetsz hajléktalan embertársaidnak?

Mit tehetsz a hajléktalan emberekért a hideg időben?

A hideg és a lakhatási válság összefüggéseiről itt olvashatsz:

Fagyhalál és lakáspolitika – a hiányzó kapocs

Mit tehetsz a lakhatási válság ellen?

És végül itt talál hasznos információkat az, aki maga is hajléktalan:

Hasznos információk hajléktalan embereknek

Udvarhelyi Tessza

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 356 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!