Elkaszálta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP mind az öt Paks 2-ről szóló népszavazási kérdését. Csoda lett volna, ha átmegy bármelyik: nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, hogy Magyarországon csak akkor lesz népszavazás, ha a kormány azt szeretné. Most viszont az is teljesen világossá vált, hogy az EU is hajlandó szemet hunyni egy komoly ügy felett is, ha a politikai és a gazdasági érdekek úgy kívánják. Ennek egyedül az oroszok és a velük cinkos magyar elit örülhetnek.
Forrás: 24.hu
Legkésőbb a teljesen abszurd, jogi szempontból több, mint kérdéses kvótanépszavazásnál eshetett le mindenkinek, hogy az NVB-n az a népszavazási kezdeményezés megy át, amelyikre a politikai vezetés is rábólint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként is tevékenykedő NVB-elnök Patyi András és a politikai alapon feltöltött Bizottság megbízhatóan kiszolgálja a politikai akaratot.
Lényegében mindegy, hogy Patyi Andrásék hol találtak fogást az LMP kérdésein, garantálható volt, hogy valahol fognak. Patyi most a kérdések egyértelműségének hiányára, illetve a nemzetközi egyezménybe ütközésre hivatkozott a kérdések elutasítását kimondó határozatokban, hogy a jogi érvelés megáll-e a lábán, majd a Kúria mond erről valamit, ha az LMP jogorvoslatot kér.
Az LMP öt kérdése
Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?"
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?"
Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?
Jogászkodás helyett fogadjuk el, hogy nemzetközi egyezménybe ütközik még a legfurfangosabban feltett LMP-s kérdés is. Mit is jelenet ez?
Azt jelenti, hogy Orbánék a következő 30 évre lemondanak az ország szuverenitásáról energiapolitikai kérdésekben. Mégpedig az oroszok javára.
És annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó része nyugati orientációjú. De a népképviseleti szervek megszállásával ezt is félretolja a kormány.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Az alku pontos részletei 20 évig titkosak maradnak, ugyanis ennyi időre zárolták a 2014-ben kötött Putyin-Orbán-megállapodást, így nem tudhatjuk pontosan mit kockáztatunk. Annyi biztos a napvilágot látott dokumentumok alapján, hogy Magyarország 30 évre vesz fel orosz hitelt a magyar állam eddigi legnagyobb (eddig valahol 4000 milliárd forint körül áll a tervezett költség) beruházására. Arra a beruházásra, amiről az Európa Bizottság ugyan megállapította, hogy állami támogatás nélkül finanszírozhatatlan, de tiltott állami támogatástól mégsem tartanak. Az osztrákok annál inkább, ezért az Európai Bíróságig viszik az ügyet.
Mivel népszavazás nem lesz (Jávor Benedek két kérdése sem fog átmenni az NVB-n, hiába mondja, hogy azok csak országgyűlési hatáskört érintenek), ezért ha az osztrákok próbálkozása sem jön be, akkor energiapolitikailag és diplomáciailag is elköteleződik az ország három évtizedre. Az energiamixünk úgy lesz kialakítva, hogy az oroszok diktáhatnak, nekünk pedig marad az alkalmazkodás.
Korábban megírtuk részletesen, hogy miért és milyen szálakon jön létre az oroszok iránti elköteleződés, és hogy ez miért kifejezetten problémás.
Ez a simulás annál inkább megmagyarázhatatlan, hogy Brüsszel, azaz az Európai Unió ellen szabadságharcot vív a kormány évek óta, annak az árán akár, hogy a kétsebességes EU “gyengébb” fokozatába kerüljünk majd. Zászlajukon a szuverenitás, foggal-körömmel küzdenek azért, hogy minél több ügyet tartsanak, vonjanak nemzeti jogkörbe. Erre rá 30 évre aláírnak Putyinnak.
Ez kifejezetten aggasztó az Indexen megjelent interjú után, amiben egy volt titkosszolga vall arról, hogy tizes skálá kilences-tizes az orosz veszély. Hosszan sorolja a példákat, hogy egyengetik az orosz kémek útját Magyarországon, külön kiemelve a Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvény-bizniszt. Az interjúban egyértelműen kimondják, hogy politikai döntés van arról, hogy az orosz érdekeket ne sértsék a magyar titkosszolgálatok. Sőt.
Vagy ott van Kálmán Olga, aki csak sokat sejtetőn hümmög, amikor a miniszterelnök strómanjának mondott Mészáros Lőrincet kötik sötét orosz ügyekhez. De hosszú a felsorolás a teljesség igénye nélkül is: a Kreml-propagandát kritika nélkül sugárzó közmédia, oroszbarát szakértők kormányközelben, miniszterek tudtával évekig működő Kiss Szilárd és az ő vízumgyára, stb.
Vegyük már észre, hogy itt Paks árnyékában és okán kiárulják az országot. Ahogy egy ismerősöm fogalmazott: a Heinekenről leszedetik a vörös csillagot, minden más helyre visszacsempészik. Erre nem magyarázat az ország geopolitikai helyzete: menthetetlen az a külpolitika, amit olyan érdekek motiválnak, ami kiválasztott kevesek zsebét tömi, a demokratikus jogok és értékek eltiprása árán.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.