Ma eljött, amit régóta várunk, megszabadulunk egymás púpjaitól. A SZDSZ az MSZP-s púptól, és fordítva, így lesz a koalíciós dromedárból kisebbségi teve. Ami alapvetően jót fog tenni a két pártnak, hiszen meglehet mutatni, mi egyeztetünk, meg utáljuk egymást, meg jaj de liberálisok, szocdemek vagyunk, meg a másik tehet róla. De mindkét párt kapott valami útravalót a következő évekre, az MSZP az elmúlt 1000 év legrosszabb kormányzását, míg a SZDSZ a kettészakadás ígéretét.

Ha a magyar liberális párt következő elnöke k lesz, ennek a pártnak vége, az elmúlt 10 évben nem volt SZDSZ. MSZP Kuncze tagozat volt. Vajon mi jut eszébe egy átlagembernek a SZDSZ-ről?

Na igen semmi olyan, aminek köze van bármiféle liberalizmushoz, (persze kivéve a neoliberalizmust) Solt Otília forog a sírjában, Kiss János publikál Londonban TGM pedig öregszik.

De vajon a K betűs csapat mért ragaszkodik ennyire a párt vezetéséhez? Emlékszünk mit mondott a nagy K a tavalyi elnökválasztás előtt, a baranyai tömeges beléptetésére „nem fogja befolyásolni az elnökválasztás végeredményét” és ki volt a baranyai elnök? Na ki? Wekler „állampénzétlopókunczesegnyaló” Ferenc. Erre mondják azt pestiesen: nonszensz.

Jöjjön egy másik generáció, csapat: Fodor, Ungár, Béki, Gusztos