Még mindig nehezen lélegzem, zihálok és próbálom lelassítani dübörgő szívverésemet. Ehhez hasonló gyönyört még sohasem éltem át. Olyan volt, mintha az ég szilánkokra robbanna, és boldogságot permetezne szomjazó lelkemre.
Nem hittem, hogy ilyen is létezik. Hogy ilyen beteljesülés egyáltalán lehetséges.
Mostantól minden másképp lesz.
Gyönyörűség.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.