• Hiába zúdított tojás- és petárdazáport az elmeháborodottak népes csoportja tegnap a felvonulókra,
• hiába kellett végül a melegeknek és szimpatizánsaiknak kettős kordon és rendőrsorfal mögé húzódni az áradó, irracionális gyűlölet elől,
• hiába ír faszságokat Tomcat a "buzeránsok vereségéről" a Bombagyár nevű szennyoldalon,
• hiába okoztak ismét milliós kárt a városban, rendőrségi felszerelésben, hiába szedték fel a Hősök tere díszburkolatát és dobáltak petárdát a hét vezér szobra felé,
• hiába támadták meg példátlan módon Horn Gábort, Szetey Gábort, Lévai Katalint, Orosz Józsefet és Léderer Andrást, hiába sérült meg szolgálatteljesítés közben nyolc rendőr,
• hiába múlott csak a szerencsén, hogy súlyosabb sérülések nem történtek,
• hiába nem értik még mindig rengetegen, hogy mások életét veszélyeztetni, erőszakra buzdítani, intoleráns, a másságot devianciának bélyegző nyilatkozatokat kiadni európai országban elfogadhatatlan,

mégis elismerésemet kell kifejeznem mindenkinek, aki tegnap beállt a Menetbe, és testi épségét kockára téve bebizonyította, hogy van még bátorság a "mi oldalunkon", a toleranciát és az erőszakmentességet értékként elismerő felnőtt, európai magyarok oldalán. Óriási erő kellett ahhoz, hogy valaki - még ilyen biztosítás mellett is - vállalja azt a veszélyt, amelyet a Gonda László, Budaházy, Tomcat és a Kuruc.info által toborzott agresszorok jelentettek. Felvonulók, ti győztetek, és köszönöm, hogy nem hátráltatok meg annyi fenyegetés után sem.

És - bár nem hittem volna, hogy valaha ilyet mondok - de köszönöm a rendőröknek is, akik a tőlük telhető maximumot nyújtották, hogy a demokratikus állam által garantált felvonulási jogokat biztosítsák, és megvédjék a Menetet a támadásoktól. Professzionálisan végezték tegnap a munkájukat, akár meggyőződésből, akár azzal ellentétesen tettek így.

Én utálom legjobban, hogy Magyarországon vízágyúval kell keresztülverni a tolerancia és az emberi szabadságjogok alapjait. De amíg a másságot nálunk Molotov-koktéllal, utcakövekkel és rohadt tojásokkal próbálják kiirtani, amíg a kisnyugdíjas és a símaszkos hülyegyerek egyként skandálja, hogy "Buzikat a Dunába", amíg a családapa a kisfiát a buzik elleni harcra neveli - vagyis amíg az egymillió házmester országa maradunk - addig sajnos nem látok más megoldást.

Úgyhogy, barátaim, jövőre is ki kell menni.