Annak ellenére, hogy üdvözlöm, meg ejbejól megkapták a kurucok bennem is felmerül a kérdés (akárcsak a kurucokban), hogy ez mégis miért és hogyan lehetséges.

Nem, nem szeretem a kurucinfot (bár bevallom lassan hiányzik, hogy kielégíthessem perverziómat és olvashassam), de szeretem a szólásszabadságot, és nem értem, hogy egy technikai szerzôdést milyen hatásra mondhat fel egy egyszerû technikai szolgáltatócég.

Nota bene: barátommal van egy közós szerverünk, tároljuk ahol tároljuk, de valószínûleg eléggé fel lennénk háborodva, ha valaki egyszercsak úgy döntene, hogy márpedig ez a tartalom nem helyes, kihúzza hát a dugót a gépecskénkbôl. Pláne ha tenné mindezt megkérdezésünk, avagy elôzetes figyelmeztetés nélkül.

Mégis üdvözlöm, hogy elhallgattatták, ugyanazon okból kifolyólag üdvözlöm, mint amikor az erôszakot tenni akaró fickót a leányzó tökön rúgja, az elkapott autótolvajt elnáspángolja a tulaj, avagy a csaló kocsmáros képébe löttyintik a vizezett sört. Arányosan, bûncselekményt meg nem valósítva megvédi magát a megtámadott.

A kuruc infot -ami nem egy üzleti vállalkozás- anyagi kár nem éri az elhallgattatás miatt, azonban az általuk elkövetett mocskolódást (vigyázat, nem jogi kategória) hasonlóan öv alatti ütéssel viszonozta valaki, és mindazok, akik a mûsorszünetet támogatták leveleikkel. Szimpla önvédelem.

Érdemes megfigyelni az elmúlt idôszak sajtópereit. A Magyar Nemzet fejmagasan vezet helyreigazítások számában, vesztett sajtóperekben és pénzbüntetésekben (forrásom nagy kedvencem Vásárhelyi Mária), azonban a lap nap mint nap megjelenik. Lehet perelni, pert nyerni, helyreigazítást követelni, pénzbírságot kiszabni, azonban a sajtótermék elhallgattatására elég szép tételes lista van a jogszabályban:

A nyilvános közlés tilalma
17. § (1) Nem szabad nyilvánosan közölni azt a sajtóterméket,
a) amelynek elkobzását a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elrendelte,
b) amelyet a büntető ügyben eljáró vagy a szabálysértési hatóság lefoglalt addig, amíg a lefoglalást meg nem szüntetik,
c) amelynek nyilvános közlését az ügyész felfüggesztette vagy a bíróság megtiltotta [15. § (3) bekezdés],
d) amelyről a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok (16. §) hiányoznak. forrás

Ezek közül egyik sem valósult meg. Ugyanakkor természetesen a következô vonatkozik rájuk:

A sajtó feladata
2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.
(2)
(3) A sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.
3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
(2) forrás

Segítségül hívva a zona.hu interjúját az alábbi vélemény olvasható egy jogásztól:

Bűncselekmény kategóriában különböző közösségellenes felszólítások, a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos megnyilvánulások, rágalmazás, becsületsértés, visszaélés személyes adattal. Ezeket az említett szélsőjobboldali médium gyakorlatilag hetente elköveti, amelyért akár még egy halmazatban megítélt ítélet is elképzelhető – feltéve, ha végigmegy a büntetőeljárás. forrás

Ez biztos tuti, jogász mondta, név szerint Ormós Zoltán internetjogász. Egy része marhaság, mert sem gyûlöletbeszéd nem létezik, sem közösségellenes felszólítás (csak közösség elleni izgatás vagy arra felbujtás), de a rágalmazást, becsületsértést és személyes adattal visszaélést paraszti logika szerint megtették.

Azonban a jog sajátos logikája szerint a bûncselekményt mindaddig nem valósítják meg, amíg arról jogerôs ítélet nem születik. Ez pedig elmaradt.