Ma már annyira tág fogalommá vált a 'zsidó' szó, hogy szinte értelmezhetetlen lett. Egyfelől jelenti a vallást, de azonosítják a származással, a nagytőkével, a különböző érdekcsoportokkal, a harácsolással, a bankvilággal és még ki tudja, hogy mivel. Ha valaki a zsidókról beszél, akkor sosem definiálja azt, hogy a fenti fogalomtárból pontosan kikre is gondol. Pedig ez kicsit sem mindegy. Ha mondjuk én ortodox zsidó lennék biztosan kikérném magamnak azt, hogy összemossák nevemet a harácsolással. Meg úgy általában senki se utáljon engem azért, mert nem hiszem, hogy Jézus volt a megváltó. Ez az én személyes ügyem. Ettől nem vagyok se jobb, se rosszabb mint mások. Csak mást hiszek. Ettől még lehetek értékes. Lehetek hasznos része a társadalomnak, szerethetem a hazámat, a családomat. Persze lehetek rossz ember is, ahogy egy magát katolikusnak valló is lehet rossz ember. De nem az határoz meg engem, hogy miben hiszek, hanem az, hogy hogyan bánok embertársaimmal.

Nehéz lehet egy olyan vallási kisebbség tagjának lenni, akiket nap mint nap pusztán hitük miatt bántanak. Nehéz lehet a mai világban megőrizni a kultúrájukat, vállalni hitüket, nézetüket. Pedig ettől szép a világ, hogy nem vagyunk egyformák.

Hazámat szerető magyarként pedig elfogadom, hogy sokat köszönhetünk a zsidóknak. A különleges építészetük, a hagyományuk pedig mindenképpen tisztelet érdemel.

Egyébként ha valaki ismeri a zsidó vallás alapjait, akkor jól tudja, egy igazi zsidó ember nem fog neki ártani, többek között azért nem, mert betartja a 10 Parancsolatot. Aki csak a saját érdekét nézve zsírosan meggazdagszik (erkölcstelen eszközökkel), az nevezheti magát akárminek, de én nem fogom zsidónak hívni.