Ha Magyarország gazdasági helyzetét elemezzük 2002 és 2007 között, akkor az egyik legjobb viszonyítási pontanak az euró bevezetésének várható határidejét használhatjuk. Mindez azért kézenfekvő, mert a maastrichti kritériumokként ismert nemzetgazdaság-állapotfelmérő számok lefedik a legfontosabb mutatókat. Nézzük, hogy mik is ezek a feltételek!

Árstabilitás: A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét.

Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát.

Árfolyamok stabilitása: az EMS árfolyam-mechanizmusán (ERM) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le.

Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át, az államadósság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg (utóbbi az esetben elvileg elfogadhatónak tekintik a 60%-nál magasabb szintet is, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat). 
 

Az euró bevezetése nem létkérdés mindaddig, amíg a környező országok sem csatlakoznak az eurózónához. Szlovénia és Szlovákia már teljesítette a kritériumokat, a többi volt szocialista államnak még akad teendője. Csehország 2010-re tervezi, Lengyelország pedig 2012-re a bevezetést. Természetesen ezek csak tervek, a világgazdasági folyamatok még módosíthatják mindkét ország esetében a csatlakozást. Ettől függetlenül mindkét országban van realitása a kitűzött céloknak. Románia és Bulgária is 2012-2014 között tervezi a bevezetést, ezt Európában is teljesíthetőnek tartják. Horvátországgal még érdemben még nem tárgyalnak bevezetésről, saját céldátumuk 2012.

Magyarországon a kormányzó pártok tagjai az évek múltával a következőket nyilatkozták a magyar euró-bevezetésről 2002 és 2006 között.  

Magyarország

2002

Medgyessy Péter miniszterelnök: a gazdaság jó állapotban van, tartható az euró 2007-es bevezetése.

2004

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: az euró 2008-ban bevezethető, nincs szükség megszorításokra

2006 április

MSZP választási program: 2008-ban teljesítjük az európai monetáris unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges egyensúlyi követelményeket, ezzel létrejönnek az euro 2010-es bevezetésének közgazdasági feltételei.

SZDSZ választási ígéret: vállaljuk az euró 2010-es bevezetését

2006 július

Veres János pénzügyminiszter: a kormány nem kívánja módosítani az euróbevezetés tervezett időpontját, a cél továbbra is 2010 marad.

2006 augusztus

Kuncze Gábor SZDSZ elnök: az euró 2010-es bevezetése még mindig reális célnak tekinthető.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője legkorábbi dátumként 2011-et és 2012-őt jelölte meg az euró magyarországi bevezetésére.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: 2008 és 2010 között helyreáll a gazdasági egyensúly, az eurót pedig ezután két éven belül –2010-2012 – lehet bevezetni

2008 július

Németh Dávid (ING elemzője): 2015-ben vezethetjük be az eurót

Amennyiben Németh Dávid "forgatókönyve" valósul meg, akkor Magyarország versenyképessége a régióban szinte nullára fog csökkenni 2012 után, ami újabb nehézségek elé fogja állítani a magyar kormányokat, hiszen ekkor már egy további tényező is lassítani fogja gazdaságunkat, mégpedig az euró hiánya. Ha tehát nem szeretnénk végleg leszakadni a mezőnytől (bár most úgy tűnik, hogy sajnos leszakadtunk), akkor komoly változások kellenek. A költségvetési egyensúly helyreállítása elengedhetetlen, szerencsére ezzel mindenki egyetért. Az már más kérdés, hogy ezt hogyan kívánják elérni a különböző politikai tömörülések. Számomra egy dolog biztos: ha Magyarország miniszterelnöke 2002-ben a FIDESZ kormányzás után még úgy nyilatkozott, hogy tartható a 2007-es bevezetés, akkor gazdasági szempontból a FIDESZ letett valamit az asztalra. De van egy másik lehetőség is: Medgyessy Péter mint közgazdász, bankár, ex-pénzügyminiszter nem tudta korrektül megállapítani az ország gazdasági állapotát.

Ha csak a tényeket vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy 2002-ben 5 évre voltunk az új pénz bevezetésétől, 6 évvel később pedig 7 évre. Szomorú.

Elfogadom, hogy mindenkinek vannak politikai elvárásai, politikai prioritásai. Én a Gárdánál, a kurucinfónál, a a segélyrendszernél, a "ki kommunista? ki zsidó? ki nácinál?" sokkal fontosabbnak tartom az ország valós gazdasági helyzetét. És ez most nem túl rózsás.