Szept. 20-án újra zászlót bont a Demokratikus Charta.

Tizenöt évvel ezelőtt a civilek tettek a sunnyogó kormányzati önkény ellen, ma viszont legfelsőbb helyről jövő ukáz hatására állnak sorfalat. Akkor a spontaneitás adta a szervezkedés varázsát, és az, hogy nincs felelős vezető, szervező, vagy legalábbis nem volt fontos magunk mögött tudni ilyesmit. Ma egy kormányfői íróasztalon elkészült pontos maketten van begyakorolva minden, szövegírók és szervezőmenedzserek hada dolgozza ki ezt. És persze a jól trenírozott rendőri erők és kordonok, hisz ma fő a biztonság, meg ehhez hasonlók.

Központilag vezérelt demokrácia.

Rendfenntartott szabadság.

Szegregált tolerancia.

Megkomponált többszólamúság.

Pici, orwelli köztársaság.

Mi, egy maroknyi civil úgy döntöttünk, megmutatjuk magunkat ismét. Ott voltunk a Vér és Becsület Napján, a Magyar Gárda avatásain, vagy akár a melegfelvonuláson, és mindenütt, ahol úgy gondoltunk, állampolgárként és hazafiként hangunkat hallatnunk kell. Úgy döntöttünk, holnap, a Demokratikus Charta rendezvényén is tiszteletünket tesszük – hogy a magunk módján tiltakozzunk. Szeretnénk visszacsempészni valamit azokból az időkből, amikor a civil mozgalmak még úgy ahogy civilek voltak. Szeretnénk, ha a demokrácia és a szabadság féltése nem lenne pártmonopólium, ha a haza és nemzet nem politikai hitvallás kérdése, a méltányosság, az emberi életszínvonal pedig egyre kevesebbek privilégiuma. Fel szeretnénk hívni a figyelmet a hétköznapok néma rasszizmusára, ami nem gárdaruhába jár, ami nem csak roma honfitársainkat fenyegeti, hanem ami hivatalokban székel és kimért jogi nyelven bünteti rendeletben a szegénységet, a kilátástalanságot, a hátrányos helyzetet. Egy olyan országra szeretnénk felhívni a figyelmet, ahol a gárdaegyenruhába bújt fasizmus csak a jéghegy csúcsa. A jéghegy alján ott vannak a szegregált iskolák, a sokszor utolsó vagyonként ötven- és százezer forintos borítékokra bízott életek – vagy „az elkövetkezendő öt évben óhajt-e szülni?” - munkafelvételi kérdések. És mindenek tetejében a „monoki modell”, mely visszahozza a viktoriánus dologházak idejét, legitimálva azt, hogy aki képzetlen, aki „felesleges”, az legyen közrabszolgamunkára kötelezve. Aki úgy gondolja, nem mehetünk el szó nélkül e jelenségek mellett, nem burkolózhatunk az álszent konzum-antifasizmus akolmelegébe, nem lehetünk őszintén és hitelesen a szabadság és egyenlőség elkötelezett hívei, ha minderről megfeledkezünk, csatlakozzon hozzánk! Nem célunk a rendzavarás, annál inkább a véleményünk felmutatása.

Minden támogatót és érdeklődőt szeretettel várunk szombaton, délelőtt fél 12-től a Király utca 50. előtt. Meg fogtok minket ismerni.

Írták: közös ügyeink iránt aggódó független civilek. Köszönjük a Kettős Mérce blognak, hogy a felhívásunknak helyet adott, illetve KMM-nek, hogy feltette, valamint mindenkinek, aki továbbadja és/vagy jelenlétével megtisztel minket. 

Kelt az Úr 2008-adik, azaz  az első  Nemzeti Vágta és a második Demokratikus Charta évében.