Végre-valahára végigolvastam a Tarka Magyar topic utózöngéit szerte a blogszférán, levelet is váltottam szervezővel, sőt szervezőkkel a témában, előtte és utána is. Magával a rendezvény céljával az elejétől fogva nem értettem egyet. Pontosabban fogalmazva; nem igazán értettem, hogy mi a konkrét, valóban elérhető céljuk ezzel - de hát ez ugye csak az én bajom, fantáziátlan reál beállítottságú ember vagyok, nem bölcsész. A Konzervatóriumon, még a rendezvény előtt írt posztomban megfogalmaztam fenntartásaimat a politikától való függetlenség illúziójáról, kaptam is rá választ az egyik szervezőtől; meg is értettem, miért nem tudtak semmit tenni azok, akik akartak tenni ellene. Szomorúan olvastam a politikai dementorok térnyerésének történetét a Judapest ezzel kapcsolatos posztjának kommentjei között.

Ugyanakkor reményt keltő, hogy csak a szervezők tapasztalatlansága, naívsága vezetett ide. Én adnék még egy sanszot a globális civil szférának, hogy talán most már kinövi gyermekbetegségeit, miután kiismerte a politika valódi természetét. Teljesen független persze csak akkor lehet, ha a pénzt sem a politikától kéri és kapja. Ennél fogva én a 100 rendező "civil szervezet" közül kapásból kiszórnám azokat, amelyeknek az állam tejel. Valódi civil képviseletet csak a valóban civil szervezetek biztosíthatnak - ha másból nem, a Zuschlag ügyből már rájöhetett mindenki, hogy az elbírálás politikavezérelt - ha nem pénzszerzési, akkor befolyásolási céllal.

Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel bennem:

• képes-e a civil társadalom végre valóban civilként politizálni egy ilyen tapasztalat után?
• képesek-e a finanszírozásnak valamilyen, az államtól független módját megtalálni?
• képesek kiszórni maguk közül a mindenkori kormányzati "dementorokat"?

Most egy kicsit (dehogy, nagyon) éles váltás következik, visszautalva a cigánybűnőzéssel foglakozó posztokra itt a Mércén, annak kapcsán, hogy Hubával privátban folyamatosan folyó beszélgetésünk érdekes fordulatot vett; felmerült, hogy ha egy jól meghatározható csoport egy jól meghatározható, csak rájuk jellemző cselekményt, bűncselekményt követ el, akkor azt lehet-e velük kapcsolatba hozni. Ennek jelenlegi aktualitását a rendőröket megtámadó tömeg adta. Itt most "kiszólnék" Stevének a cikkével kapcsolatban: Steve, milyen csoportokat ismersz a mai Magyarországon, amelyek hajlamosak egy tömegben összegyűlni, egyéneket vagy csoportokat tömegben súlyosan szidalmazni, bántalmazni, és akár a rendőrökre is rátámadni?

Az egyik csoport a szélsőjobb utcán randalírozó csoportjai, a másik a vidéki, főleg cigányok lakta falvakban az utcán randalírozó tömeg. Az egyik csoport ideológiai és másodlagosan esetleg faji alapon csoportosul, a másik csak faji alapon (bár nem vitatnám el tőlük az ideológiát sem, ahogy olvasom a híreket, lassan az is meglesz). Az utóbbi csoport már ölt embert, brutális, embertelen módon, és - nem kell hozzá jósnak lenni - fog is még, mivel nem felfegyverzett rohamrendőrökre támadnak, hanem olyanokra, mint Te, aki olvasod ezt a posztot, meg én, aki írom.

Mi a probléma közös pontja? Nem a bűnözés? Tényleg számítana az, hogy ki milyen indokból követi el ezeket a dolgokat? Amíg ez számítani fog, és elmosás folyik, addig hiteltelen az egész - és értelme sincs ellene fellépni.

A szélsőjobb-hisztériát a rendet fenntartani nem akaró vagy nem tudó politika kelti - ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek szélsőjobbosok, nácik Magyarországon. Egyszerűen csak azt mondom, amit egy konzervatív mondhat: law&order. Mint ahogy law&order kérdése a vidéki Magyarország szörnyű közbiztonsági állapota.

Amire viszont a jobbára Budapesten szerveződő civil szervezetek tojnak. Budapestieknek a vidék egyszerűen nem létezik. Csakhogy vidéken 8 millió ember él. Mit tudnak nekik mondani a civil szervezetek? Nem állunk ki értetek, de ne szidjátok a cigányokat, ne legyetek rasszisták, mert akkor nácik vagytok? Ki karolja fel az ő problémáikat? S ki fogja vállalni a felelősséget azokért a falvakért, ahonnan a nem cigány lakosság elmenekül?

Ezzel a problémával a politika nem szeret foglalkozni. De nagyobb baj, hogy a "civilek" sem. Ha a szélsőjobb monopolizálja a témát, egy valódi problémát monopolizál vele, amivel teljes joggal szerez szavazatokat is. És erről azok tehetnek majd, akik nem lépnek fel ezeknek a szavazóknak az érdekében. Van erre a problémára "független civil" válasz?

Két kérdésem maradt még a végére;

Képes lesz-e egyszer a civil társadalom a politikával, a politikai elittel szemben meghatározni magát? Megmozdulnak-e egyszer tömegek mondjuk egy újabb Hankook-ügynél, tisztázást, felderítést, és büntetést követelve? Lehet-e egyszer nagy tömeget megmozgató békés tüntetést szervezni egy-egy konkrét korrupciós ügy miatt, vagy a politika manipulálási szándéka ellen? Vagy akár mondjuk az egyetlen regisztrációs adóval foglalkozó irodának az ország legtávolabbi sarkába telepítése ellen? A gazdasági adatok választás előtti meghamisítása ellen? A brókerbotrány kapcsán? Azaz, olyan dolgok kapcsán, amikről a politikai szereplők tehetnek?

Képes lesz-e egyszer a civil társadalom nem a politika szemüvegén át nézni a dolgokat, és a bűnözést bűnözésnek, az erőszakot erőszaknak nevezni? Képes kivetni nyelvéből a politikai lózungokat, és tüntetni a valóban fontos dolgokért?

"Civilek", csak így lehettek valóban CIVILEK. Most csak játékszerek vagytok - és most megtapasztalhattátok, újra, és meg fogjátok tapasztalni, újra és újra. Ha nem konkrét célokkal jöttök elő, csak ilyenekkel, mint hogy "legyen világbéke", akkor csak háttér lesztek a mindenkori Pojáca mögött, a villogó vakuk előtt. Mint ahogy most is CSAK azok vagytok. Én sajnálom a legjobban.

A szerző vendégszerzőként írta ezt a posztot.