A miniszterelnök által összehívott tanácskozás "nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem látom célravezetőnek, én ezen a tanácskozáson nem kívánok részt venni, az állam nem így működik" - fogalmazott az államfő annak kapcsán, hogy a hétvégén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemzeti csúcs összehívását szorgalmazta, melyre a közjogi méltóságokat is meghívta.
forrás

Sólyom László köztársasági elnök szerint az állam nem úgy mûködik, hogy politikusok szakemberekkel fûszerezett díszes társaságban összeülnek, és megtanácskozzák, miképpen cselekedjenek konszenzusban egy gazdasági válság kellôs közepén (elején? végén?).

Az állam mûködésérôl, benne a politikusok és választók szerepérôl van pontos elképzelése:

A választások alkalmat adnak arra, ritka alkalmat, hogy ítéletet mondjunk a kormány fölött, a kormánypártok munkájáról, arról, hogy ellátta-e alkotmányos feladatát az ellenzék. Arról, hogy hogyan képzelik a jövőt az egyes pártok, mit látnak megoldandó problémának, milyen megoldást kínálnak, és főleg, hogy a képviselőjelöltek és a pártok milyen értékeket képviselnek. Hiába marad valaki otthon, hiába kerüli el a szavazófülkét, az ország megoldandó problémái itt maradnak velünk. És ha valaki szeretne ezek megoldásában részt venni, akkor szavaznia kell. Arra is alkalmat ad a választás, hogy a pártok sorsáról döntsünk, befolyásoljuk irányvonalukat. Ne hagyjuk ki ezt az alkalmat!
forrás [kiemelés tôlem]

 A köztársasági elnök az alkotmány és az abból fakadó láthatatlan alkotmány jó ismerôje, jogász, a magyar jogrendszer mély ismeretében pontosan tudja, hogy az állam mûködését a hatályos jogszabályok valamiféle mederben terelgetik. Az ország problémái itt maradnak velünk. Folytassuk innen a gondolatot, újfent Sólyom László szavaival:

Az ország gondjait ugyanis nekünk kell megoldani. A szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani, csak úgy lehet, ha mindegyikünk lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Még ha nem is mindig érezzük, nagyon sok múlik rajtunk. Csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk. Mindenki fontos, mindenki hozzájárul ahhoz, hogy jó legyen Magyarországon élni. Hozzájárul munkájával, de azzal is, ha képes szeretettel fordulni mások felé.

Természetesen nem kisebbítem a politikai vezetők felelősségét. Az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg. Ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik munkánkat, eredményessé vagy hiábavalóvá erőfeszítésünket. Nekünk pedig szükségünk van pontos tájékoztatásra, éppúgy mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni minket.
forrás 

Node mi a köztársasági elnök véleménye akkor, ha hirtelen a jogszabályok keretén túl történik valami csúnyaság?

A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására.
forrás

Aktív politikusként az ô mûködését terelgetô jogszabályokkal kapcsolatban voltak némi aggályai, ezt korábbi kollégáival meg is osztotta, hiszen némiképp pontatlannak találta, a köztársasági elnök jogszabályokban lefektetett kötelességeit és jogait. Van tehát megoldás a jogszabályi hiányosságok megoldására?

Itt vagyunk hát, a múltat magunk mögött hagyva térjünk vissza a jelen kezdeményezéshez. Amennyiben a Fidesznek nincs igaza, és a nemzeti csúcsdöntési kisérlet nem egy elbaltázott PR kísérlet, akkor a célja az lenne, hogy valamiféle konszenzus szülessen azon politikai pártok között, amelyek jelenleg alkotják az Országgyûlést és várhatóan a jövôben is alkotni fogják. 

[Sólyom László] Emlékeztetett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta ennek a tanácskozásnak, hogy alkossa meg a nemzeti felemelkedés programját, s ezzel összefüggésben kifejtette: nem lehet tudni, hogy voltaképpen mi ennek a programnak a természete, vajon kötelező jelleggel bír-e, hiszen azok, akik részt vesznek benne semmilyen felhatalmazással nem rendelkeznek arra, hogy bárkire nézve kötelező döntést hozhassanak.
forrás 

Nem, erre jogszabályi felhatalmazása nincs és nem is lehet egyetlen testületnek sem, a választási ígéretek sem kötelezô érvényûek, bár Sólyom Úrnak errôl is van szilárd véleménye:

A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.

A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak.
forrás

Tegyük fel, hogy eme nemzeti csúcs -Sólyom László tüntetô távollétében- jut valamiféle konszenzusra, az ott jelenlévô pártok prominensei kimondják, hogy márpedig az ország dolgai aképpen legyenek, amiképpen a Szentkirályi vizek és sajtospogácsák árnyékában eldöntötték. A válság jó keret is lenne a Fidesznek kiszállni a durciból, látnánk, felelôs államférfiak ôk mind egy szálig, bajban legények a gáton. A miniszterelnök pedig megúszná az elôrehozott választást.

Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetőbb feladatnak tartom, támogatom, és támogatni fogom. A felelősség elől egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró.
forrás

Természetesen a pillanatnyi elmezavar múltával mindkét fél onnantól kezdve azzal ostorozná a másikat, hogy dehát a nemzeti csöcsön nem errôl volt szó, Gyurcsány megint hazudik, Orbán megint szélkakas, a továbbiakat ismerjük.

Node az állam nem így mûködik. A fórum az Országgyûlés, vagy... és kérem a meglepetéstôl monitorba gyökeredzik a szemem:

Sólyom László kifejtette: ennek a testületnek, amelynek nincsen megfelelő információja, nincsen megfelelő szakértelme
...
Az államfő felvetette: hogyan lehet azt elképzelni, hogy egy nem szakértő testület megfelelő szakértői háttér nélkül ezekben felelős, erkölcsileg kötelező döntést tudna hozni?

Az erkölcsi kötelesség visszanéz, vajon hová tûnt a tûz Sólyom Lászlóból? Hiszen amit a nyilvánosság elôtt kimond valaki, ahhoz erkölcsi kötelessége ragaszkodni, lásd választási ígéret.

Arról, hogy hogyan képzelik a jövőt az egyes pártok, mit látnak megoldandó problémának, milyen megoldást kínálnak.

Mondja ott, és akkor, azonban lehetséges lenne, hogy a választások elôtt kellô szakértelme van a pártoknak, két évvel utána tovaillan? Szakértelem. Micsoda hívószó, micsoda szépség.  Vessük csak össze eme gondolattal:

Természetesen nem kisebbítem a politikai vezetők felelősségét. Az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg. Ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik munkánkat, eredményessé vagy hiábavalóvá erőfeszítésünket.

Ízlelgetem a szót, szakértelem, szakértelem. 18 éven át tátott szájjal vártuk, hogy ugyanezen emberek megoldanak problémát, és csak most, 2008-ban találja azt mondani a köztársasági elnök, hogy ezek az emberek semmilyen problémát nem tudnak megoldani, mert nincs szakértelmük? Ezt 2006-ban még nem tudta? Sôt, oly módon jelenti ki, hogy az államháztartás rendbehozását fontosnak tartja, hogy tudja ezek az emberek nem szakértenek? MNB elnökök, "hercegek, tisztek, tisztviselõk, miniszterek és kegyencnõk, testõrök, bankárok, a kormányzó, írók és színészek"?

Van ám másik megoldás is. Az eddig idézeteket összeboronálva az ellentmondás egyetlen feloldásának azt látom, hogy Sólyom László köztársasági elnök új választások kiírását szorgalmazza. Merthogy:

A jelenlegi nemzeti csúcs mint megoldás nem megoldás, mert "a testületnek, ... nincsen megfelelő információja, nincsen megfelelő szakértelme" mitöbb "azok, akik részt vesznek benne semmilyen felhatalmazással nem rendelkeznek arra, hogy bárkire nézve kötelező döntést hozhassanak." annak ellenére, hogy "az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg.". Azonban "ha valaki szeretne ezek megoldásában részt venni, akkor szavaznia kell. Arra is alkalmat ad a választás, hogy a pártok sorsáról döntsünk, befolyásoljuk irányvonalukat", a tízmillió szakértô, ugyebár.

Jogszabályi háttere valóban nincs egy efféle ósszeröffenésnek, azonban lehet más elônye. Ha egy cseppet tényleg félretenné a kormány a prepotens agresszióját, az ellenzék pedig a dekonstruktív ellenzékiséget, ha egy rövid idôre valóban konszenzus születne, és sikerülne olyan célokat meghatározni, amelyeket magukra nézve erkölcsi kötelességnek tekintenének, akkor talán történhetne valami pozitív. Egyrészt. Másrészt nem Magyarországon lennénk. Kéz a biliben.