HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE OH <sic> MAGYAR

Ez a tréfás felirat díszeleg a szegedi városháza előtti zászlórúd talapzatán, ahol ma több mécsest is elhelyeztek a 11-kor kezdődő tüntetés résztvevői. A tüntetést a Lakhatás Iskolázottság Foglalkoztatottság Egyesület (LIFE) szervezte, oka pedig a szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zártkörű Részvénytársaság és a Cserepes sor, a szegedi cigánysor lakói között évek óta növekvő feszültség az elviselhetetlenségig való fokozódása.

Tudom, a magyarországi demokratikus törekvések lejáratását szolgáló fórumoknak (erről az utóiratban külön szólok) mitológiája annyira elterjedté vált a virtualitás világában (a nettől a parlamentig), hogy képtelenség a romákról anélkül beszélni, hogy elő nem kerülne az ő legendás plazmatévéjük. Hogy miért pont olyasmi szolgálja a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok elleni gyűlölet keltését, ami mindennél jobban beszél az ő a fogyasztói társadalom nyomorban tartó csapdáinak való anyagi-szellemi kiszolgáltatottságáról, mint a tévé, az számomra rejtély, de mindenesetre árulkodó. Talán ez a legalkalmasabb a boldogtalan, esténként faszukat a gép előtt verő örök kamasz bérrabszolgák frusztrációjának fokozására, mittomén, nem én vagyok a politikai marketingszakember. Itt viszont vonatkoztassunk most el a virtualitástól és koncentráljunk olyan emberekre, akiket sem a plazmatévé előtt, sem abban benne nem láthatunk, olyan emberekre, akiket éjszakánként hús-vér patkányok csípkednek.

Egyikük elmondása szerint az önkormányzat kérésükre lépett is patkányügyben, munkásai jól látható „vigyázat, patkányirtás!” feliratú táblákat helyeztek a területen, saját állításuk szerint azért, hogy távol tartsák a kutyákat. A kutyák nem ijedtek meg a felirattól, amióta átrágták magukat Schopenhauer életművén, meglehetősen elvesztették életkedvüket. De nyugalom, nem esett bajuk, mert nem volt mitől. A patkányok is vígan éldegélnek azóta is a házak falaiban.

A szegedi önkormányzatnak sok-sok szeretett gyermeke van, de egyikük sorsát nem viseli annyira szívén, mint a Cserepes sor lakóiét. Az itteniek olyan nagy lábon élnek szociális bérlakásaikban, hogy az IKV Zrt. több tíz, sőt, gyakran százezer forintokat is elérő számlákat postáz ki nekik, köztük közelebbről meg nem határozott „kiegészítő szolgáltatásokat” számláz ki. Vajon hány plazmatévéjük lehet ezeknek a krőzusoknak?

A Cserepes sori házak többsége omladozik. Az IKV nem újította fel őket, csak kifizettette az állítólagos felújítást. Az abszurd vízdíjakat a repedt vízcsövekkel magyarázza, melyek gyanús ellentmondásban vannak a nagyarányú felújításokkal, melyekről imént szó volt. Hasonló lehet a helyzet az árammal is: mivel sok lakásban nincs elektromos berendezés vagy akár villanykörte sem, így az áram alighanem csak úgy kifolyik a vezetékből a világba. A vízdíjak alakulásának nyomon követése lehetetlen, mert azokat egy központi vízmérőről olvassák le, melyet néhány éve a teleptől jó messzire telepítettek át. Az itt lakók havonta 7000 forintot kell fizessenek a szennyvíz elszállításáért, ami kicsit borsosnak tűnik ahhoz képest, hogy kb. évente egyszer téved arra szippantós kocsi. A 40 négyzetméteres, szigetelést sosem látott, komfort nélküli és az összeomlás közelében lévő lakások bérleti díja 20 ezer forint körül jár, a közös költség 22-27. Fenntartásuk havonta többe kerül, mint a minimálbér, ami azért is érdekes, mert a legtöbb itt lakó munkanélküli, nem is tudják kifizetni, félnek az IKV behajtóitól.

Rossz nyelvek szerint az önkormányzat kitüntető figyelme nem önzetlen.

„Úgy gondoljuk, hogy ami most Szegeden történik, az egy ellehetetlenítési politika része, amelynek végeredményeként a cserepes sori romák ki lesznek semmizve.” – állítja Czirok Péter – „Az ügy hátterében véleményünk szerint az áll, hogy a putri telep háta mögött, a házaktól néhány méterre most nyílt meg Európa legnagyobb Tesco áruháza, épül a Praktiker, az OBI, az Aldi és a KIKA. A Mars téri nagypiacot a Cserepes sori piacra költöztetik, valamint a buszpályaudvar is a teleptől 3-400 méterre kerül. Ezáltal a Cserepes sori cigánytelep területe Szeged legértékesebb építési célú területévé lépett elő.

Hasonló helyzet már előfordult itt Szegeden. Megközelítőleg 3-4 éve a repülőtér mellett állt egy több emeletes épület, amelyben roma családok éltek. A város – egy alapítvány közvetítésével és segítségével - kitelepítette az embereket (a köztudottan nagyon prosperáló) Jánoshalmára, Öcsödre...stb. Később kiderült, hogy a nevükre csak papíron kerültek ingatlanok, hajléktalanként tértek vissza valamennyien Szegedre – rokonaikhoz, barátaikhoz, akiktől az önkormányzat elszakította őket.”

A Cserepes soriak, Czirok Péter vezetésével azért mentek ki a polgármesteri hivatal elé, hogy kérdéseikre választ kapjanak, miután nyilvánosan átadták az azokat tartalmazó levelet Botka Lászlónak. A polgármester sajnos nem ért rá, helyette az önkormányzat romaügyi referense vette át, aki azonban saját bevallása szerint semmit nem tud az ügyről, így nem is nyilatkozhat. Meglepő fordulat, mit mondjon az ember, az önkormányzat hallgat, K. földmérő pedig jobb ha kint várja meg a fejleményeket. „Átadja a levelet Botka úrnak?” – kérdezi az egyik érintett. „Hát persze” – veszi elő legjoviálisabb mosolyát a bürokrata, majd eltűnik a városháza kapuja mögött. „Nem is fogja átadni” – válaszol csendben az előbbi kérdező.

A helyi sajtó csekélyke erői meglepő módon nem képviseltetik magukat, elég volt nekik, hogy egy kellően maszatoló cikket kellett írniuk az ügyről korábban. Az országos médiák közül azonban egy-kettő megjelenik, ezért Czirok bizakodik, hogy ezúttal akciójukra felfigyelnek. „Szeged olyan, mint egy buborék – élcelődik – be jön hír, de ki nem megy.”

Utóirat

Egy normális cikkben az ember nem foglakozik olyan dolgokkal, mint a kurucinfó, hacsak nem kívánja megelőzni az ehhez hasonló averziókkal nem bíró kommentelőket. Czirok Péter régóta töri a borsot a várost vezető maffia orra alá, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még kedvenc operettnáci portálunk is rá lett állítva, de a kuruc szerzőgárdájából is a legcsillogóbb elme vette elő a témát, aki mi tagadás, tisztességgel rá is guglizott a célszemélyre. Nem hiába van, hogy az NBH Buda külterületén lévő dugikirendeltsége előtt magányosan árválkodó buszmegállóban mindig akkora a le-fölszálló forgalom. A kurucinfó Czirok Péter lejáratását szolgáló kampányának, amennyire kivettem, több az ideáltipikus kurucolvasó szemében denunciáló állítása is van:

(1) Az általa vezetett civil szervezetnek profitja van (!!!). Hogy mit jelent az, hogy egy nonprofit egyesületnek profitja van, mely persze pénzbeli vagy természetbeni adomány illetve pályázati pénz, melyet a szervezet a fenntartására és céljaira fordít, azt mintha nem értené e kedves billentyűvitéz. De ha közelebbről érdekel a téma, megnézhetjük a kurucinfó hirdetési árait.

(2) Hazudott, amikor a Délmagyarország fórumán 2008.10.10-én azt állította, nem alárendeltje Mohácsi Erzsébetnek (aki az Esélyt a Hátrá­nyos Helyzetű Gyerekeknek Alapít­vány vezetője, egyszóval az Antikrisztus, mind kuruc, mind Hadrian-szemüvegen keresztül nézve – de bocs ezért a kiszólásért, megígértem magamnak, hogy nem fogalkozom többet ilyen kreténekkel). Mégpedig azért hazudott, mert az SzDSz fórumán 2007 augusztusában azt állította, ő a szegedi koordinátora a Mohácsi által vezetett és 2007-ben működő szülői érdekérvényesítő pilot programnak. Hogy a 2007-ben működő szülői érdekérvényesítő pilot program szegedi koordinátora miért lenne Mohácsi Erzsébet alárendeltje, pláne 2008 szeptemberében, az maradjon a kuruc névtelen szerzőjének agybarázdáiban örökre elrejtve.

(3) Csaló, mert rokkantnyugdíjasként ő készíti a LIFE weblapját (!!). Hogy egyrészt ehhez kinek mi köze, másrészt miért zárja ki egymást a rokkantnyugdíj és a weblapkészítés akár fizikailag, akár jogilag, ismét rejtély.

(4) Helyesírási hibát követ el, amikor azt állítja, ismeri „a Mohácsi Erzsébetet”. Ehhez igazából nem tudok mit hozzátenni, magam sem értem. Még a hazai nyelvi diszkrimináció volt pápája, Grétsi „tanár úr” sem, szerintem.

Aki ezek valamelyikével jön, automatice diszkvalifikálom.

És még valami, mielőtt újabbak kérdezik. Azért rakom oda az „abszurd” taget minden posztomra, mert mindegyik a magyarországi közélettel foglakozik.

Függelék

A Cserepes soriak levele Botka László polgármesternek:

„Tisztelt Botka László Polgármester úr!

A cserepes sori lakóközösség nevében a következő kérdésekre kérünk Öntől választ:

1. Mi a terve a városnak a cserepes sori romateleppel és az itt élő emberekkel? Igazak-e azok az állítások, amelyek szerint a romatelep helyére lakóparkot szándékoznak egyes beruházók építeni, miközben a telepen élők semmiféle tájékoztatást nem kaptak erről?

2. Az IKV Zrt. által kiállított 40-120 ezer forintos (kiegészítő) számlák milyen valós tevékenységet, szolgáltatást tartalmaznak?

3. Igazak-e azok az állítások, hogy a rendkívül magas számlákat kifizetni nem bíró bérlőket és tulajdonosokat bírósági végrehajtás fenyegeti, mivel az IKV Zrt. a bírósághoz fordult?

4. Van e köze a magas számláknak a telep körül folyó nagy beruházásokhoz?

5. A csatolt fotók azt igazolják, hogy a telepen az elmúlt 15 évben nem történt felújítás. Folytatott-e az önkormányzat ez ügyben vizsgálatot az IKV Zrt-nél? Amennyiben nem, kérjük, szíveskedjék vizsgálatot indítani, és szükség esetén a felelősöket fegyelmi felelősségre vonni, illetve büntető felelősségük megállapítását kérni.

6. Mi indokolta, hogy az IKV Zrt, a CKÖ és az Önkormányzat a villanyórákat a telekhatároktól lényegesen távolabb helyeztesse el? Az áthelyezés óta a 40 m2-es lakások villanyszámlái 15-20 ezer forintra rúgnak. Vajon kinek a fogyasztását fizetik az itt lakó romák?

7. Kérjük, hogy a feltűnő értékaránytalanság miatt szíveskedjék felülvizsgálni azon Cserepes sori, komfort nélküli lakások bérleti díjait, amelyek a 20 ezer forintot is meghaladják!

8. Van-e a munkahelyteremtő programja a városnak, amely legális munkalehetőséget jelentene a telepi cigány embereknek, akik munkabérből szeretnének élni?

Szeged példát mutat az iskolai deszegregáció terén. A lakhatás és a foglalkoztatottság terén azonban nem érezzük e pozitív folyamatokat, holott hosszú távon ezek kölcsönösen feltételezik egymást. Már közhely, hogy a Lakhatás, Oktatás és Foglalkoztatás együttes kezelése hozhat csupán eredményeket a cigányság és a többség viszonyának, életminőségének javításában.

Mire számíthatunk Polgármester úr?

Emberek vagyunk. És romák. Emberként azt kérjük és várjuk el, ami mindenkit megillet egy demokratikus jogállamban. Romákként UGYANEZT. Nem többet, de nem is kevesebbet. Adni is ennyit tudunk.

Tudjuk, hogy nem egy csettintésre megoldható problémákról van szó. A mi gondjaink azonban – itt, a Cserepes soron – ennél konkrétabbak. Tény, hogy többségünk igen szegény ember. Tény, hogy putrink fenntartásáért az IKV irreálisan magas költségeket követel. Az is tény, hogy a mikéntre és a hogyanra újra és újra feltett, PONTOS információkra vonatkozó kérdéseink érdemi válasz nélkül maradnak.

Többségünk nem segélyből TENGŐDNI, hanem munkabéréből ÉLNI kíván. Hatékony munkahelyteremtő programokra van szükségünk, és annak a gyakorlatnak a megszüntetése, amely az ingatlanpiaci szempontból rendkívül felértékelődött területről egyszerre eltünteti a „csóró cigányokat”.”

Majd aláírások