Mint amikor az ember próbál belekapaszkodni bármibe, ami még körülötte van, mert élni akar, már érzi a végét, de gyötri a félelem. Aztán más híján az elektromos kábelbe kapaszkodik. Ez Bokros Lajos, aki megadja az MDF-nek a gyors és kegyes halált. Nem mondanám szép halálnak, de mindenképpen elfogadhatóbb a haldokló számára ha gyorsan végbe megy. Vagy hasonlíthatnánk Lajost egy eutanázia párti orvoshoz, akinek a megjelenésével a gyötrelmesen agonizáló haldokló is, és a rokonok is némileg megnyugszanak, tudják, hogy vége.
Az MDF tagsága is könnyebben elfogadja így, hogy vége, nem érdemes küzdeni, ez a hajó elsüllyed, aki a fedélzeten marad, az a kapitánnyal fog halni. Most, aki felelősséget érez a személyzet és az utasok iránt egyetlen dolgot tehet: leengedi a mentőcsónakokat, beleül az utasokkal együtt, és vár a következő hajóra.
Az MDF tagságának egy része érthető okokból, Bokros Lajos nevének felvetésére azonnal elkezdett toporogni a mentőcsónakok körül. Nehéz kiszállni a politikából, mert az ember vagy kievez a partra keserves munkával, és új életet kezd egy ismeretlen világban, vagy vár egy új, egy jobb hajóra. De ez nem csak megélhetési kérdés. Ha valaki valóban a politikán keresztül akarja jobbá tenni a világot, és jól is csinálja, akkor nem tehet mást, mint hogy szövetségeseket keres. Az MDF-ben mindazok, akiket a jobbító szándék vezetett a politikában, ma már elveszítették szövetségeseiket. Több nem lehet maradásuk. Az IDF, és a fiatalok már kiszálltak - persze nekik könnyű, nem múlik rajta a megélhetésük - hamarosan követik őket az idősebbek is.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Tudtad? 2009.03.08. 19:33:04
Trackback: Konzervatórium 2009.03.08. 16:24:12
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.