Mi vezetett a Jobbik előretöréséhez és ilyen arányú megerősödéséhez?

Kikből áll a Jobbik tábora? Kit terhel a felelősség (ha van ilyen ember) és mi a teendője most?

A 2006-os parlamenti választásokon a Jobbik 2 százaléknál egy picivel többet ért el a MIÉP-el közös listán, míg a most hétvégén rendezett EP- választásokon 14%-ot szerzett. Még mielőtt a hiszterizálás szintjére jutnánk, jegyezzük meg, hogy a Jobbik hétvégi eredménye  nagyjából 7%-ra lehet majd elegendő a 2010-es választásokon, és azt is tegyük hozzá: ha van ennyi szimpatizánsa/szavazója a Jobbiknak, akkor ott is van a helye a parlamentben.

A Jobbik sikerének első számú letéteményese az "őszinte beszéd". Az idézőjelet azért kapják, mert a cigánykérdésben nem sokkal képviselnek tisztább álláspontot, mint az MSZP-SZDSZ, csak - mivel ez az álláspont eddig nem volt terítéken - úgy tűnik, mintha értelmes párbeszédhez vagy a problémák megoldásához vezetne. Pedig nincs így. Míg az MSZP-SZDSZ hibája a problémák szőnyeg alá söprése, addig a Jobbiknál a felelősség a megoldáskeresés szőnyeg alá söprésénél van. Az olyan médiaheckek, mint a Magyar Gárda, nem segítik a megoldást, csak a probléma egy tünetére fókuszálnak gyengén és figyelemelterelő módon.

A másik érdekes kérdés, hogy, miért zsidózik a Jobbik, valószinűleg meggyöződésből, hiszen sokkal több szavazót vesztenek ezzel, mint amennyit nyernek. A társadalmi és politikai elit teljes ignorálásával sokkal több szavazót szereznének, mint ha - ahogy most teszik - egy zsidózással írják ezt körül.

Van-e felelősségünk ezeket a dolgokat elvárni a Jobbiktól, van-e lehetőség őket a liberális demokrácia keretein belül értelmezni egyáltalán?
A választ igazán én se tudom, de azt gondolom, igen, a Jobbiknak ugyanúgy érdeke, hiszen ők is itt élnek, ők is meg akarják oldani a társadalom problémáit, ellenben azt is gondolom, hogy választópolgáraik nagy része nem néz a társadalmi problémák mögé és többéségben indulatból, érzelemből politizálnak.

Az elmúlt években a Jobbik házatájáról is voltak olyan hangok, amelyek a helyzet normális, és természetesen vérfürdő nélküli kezelésére kínáltak volna megoldást.

Felmerül hát a kérdés: az igény és a racionalitás hogyan párosul.

A Jobbik sikerének másik letéteményese az MSZP-SZDSZ kampánya, és ezen időszak alatt mutatott viselkedése. A program nélküli, belső acsarkodásokkal teli pártoknak a reformintézkedések megbukása óta nem volt lehetőségük identitást gyártani maguknak, ezért a történelmi ősellenséggel (ti. a fasizmussal) szembeni definiálásban kerestek ebből kiutat. Azaz hülyének nézték saját szavazópolgáraikat. Érdekes, hogy holdudvarukkal sikerült ezt elhitetni, de valahogy az elit alatt lévő véleményvezérek (akik a legtöbb kommunikációs elemzés szerint befolyásolják véleményünket) ezt már nem vették át, számukra az identitásnélküliség és az elmúlt 7 év kormányzása fontosabb volt, mint a fasizmus elleni szakadatlan harc.

Így magukat nem erősítették meg, viszont sikerült az addig alig ismert Jobbiknak folyamatos médiajelenlétet biztosítani, és ezen keresztül egy majdnem 100%-os ismertséget adni. Sikerült a tényleges szélsőjobboldallal való szembenállást silány kampányeszközzé degradálni (lásd Tarka Magyar), emellett pedig sikerült az eddig önmagát bomlasztó sokszínű szélsőjobboldalt egy egységes pártba besűriteni.
Ahogy 2006 őszén az MSZP beállt Gyurcsány mögé, úgy állt be az egész radikális jobboldal Vona Gábor mögé.

De ez még nem volt elég, a mostani kampányban az MSZP-SZDSZ megpróbálta azt a látszatott kelteni, mintha a cigányproblémánál fontosabb lenne a szélsőjobboldal, ezzel saját vidéki bázisukat nyírták ki és kínálták fel tálcán a Jobbiknak. Bár Pestről nézve nem alternativa a Jobbik egy Fideszes vagy egy MSZP-s számára, de vidéken, ahol a cigányság problémái lecsapódnak, mégis az.

2010-ben ott lesz a Jobbik a parlamentben, és ha a Fidesz azt akarja, hogy később ne kelljen velük számolni, meg kell oldania a cigányproblémát, nekünk baloldaliaknak és liberálisoknak pedig vascsővel kell ütni az MSZP-SZDSZ-t, hogy erre nem egy baloldali, hanem egy autoriter válasz/megoldás fog érkezni.