Szociológiai karakterükben, retorikájukban és a keleti Nagy Medvéhez fűződő viszonyukban is megegyeznek. A Jobbik szociológiai karakterét hasonlítom össze a bolsevik típusú kommunista pártokéval.

A Jobbik és a bolsevik típusú pártok közös szociológiai jellemzői:

1. Messianisztikus küldetéstudat
Mindkét irányzat alapvetése, hogy életveszélyes állapot van, meg kell menteni a pusztulástól az embereket. Ez csak egy eltökélt, ideológiailag képzett, erős csapat irányítása alatt lehetséges. Nincs más, aki megoldást adhatna, viszont a "forradalmi", vagy "radikális" erő elhozza a megváltást. Az élcsapat tagjai a párt vezetői.

2. Élcsapat
Ideológiai elitpártokról van szó. Az élcsapat a képviselendő világnézet hordozója, a társadalmi problémák megoldási lehetőségének egyetlen tudója. Az élcsapat csúcsán a párt vezetője Rákosi Mátyás és Vona Gábor állnak.

3. A kizárólagosság igénye
Kizárólag a "nemzeti radikális"/"kommunista" pártoknak van tudományosan is megalapozott ideológiájuk. Minden más párt világnézete megtévesztésen, tévedésen, tudatos becsapáson, vagy önös hatalmi törekvéseken alapul. Valójában minden ember "kommunista"/"jobbikos", csak még nem tudja magáról. Ennek oka, hogy az egyedül ésszerű, és racionális döntés a párt támogatása. Elvileg és gyakorlatilag is minden tudományos tétel igazsága/hamissága a párt ideológiájának fényében látható csak. Emiatt a Jobbik/MDP az egyetlen olyan politikai erő, amely a társadalom vezetésére hivatott, minden más párt téved/csal/hatalmi céljait követi.

4. Jól szervezett kisebbség pártjai
A Jobbik és a bolsevik típusú kommunista pártok is megalakulásukkor egy jól szervezett kisebbség pártjai voltak. Szigorúan hierarchizált, szorosan szervezett, magabiztos, öntudatos, határozottan és offenzíven kommunikáló, egységes álláspontot képviselő közösség. Ezek a pártok eltántoríthatatlanul még a túlnyomó többséggel szemben is vállalták és képviselték messianisztikus küldetéstudatukat. Erre képessé tette őket "a tudás" (a problémák és az arra adható egyszerű válaszok) kizárólagos birtoklásába vetett hitük.

5. "Történelmi szükségszerűség", mint a legitimitás forrása
A Jobbiknál a történelmi küldetés, hogy a "magyar" emberek visszavegyék Magyarországot az idegen hatalmaktól. A "magyar" emberek képviseletére pedig csak a Jobbik, mint az egyedüli "magyar" párt képes. Minden más párt idegen hatalmakat szolgál, a Jobbik történelmi jogokat követel vissza, hiszen "Magyarország a magyaroké". Ebből származik történelmi legitimitása. A bolsevik típusú kommunista pártok szintén történelmi szükségszerűségre hivatkoztak. A történelem szerintük nem a "magyarok és idegenek" harcának története, hanem osztályharcok története. Az egyiknél az idegen hatalmak ellen harcol a magyarság, a másiknál a nagytőkések ellen harcol a munkásság.

6. Omnipotencia és omnikompetencia
A bolsevik kommunista pártok és a Jobbik egyaránt a mindenre való képesség, és a mindenhez értés látszatát teremtik meg, és ezt "történelmi szolgálatként" is megfogalmazzák. Ez pedig az összes többi politikai szereplő szükségtelenségét jelenti, és csak a "sötétben bújkáló ellenforradalmárok"/"Magyarországot gyarmati sorsba kényszerítők" érdeke, hogy a párt törekvéseit akadályozzák.

7. Ideokratikus működés
Minden politikai kérdés ideológiai kérdés. Az összes társadalmi alrendszer irányítását az ideológia kell, hogy meghatározza. A párt törekvése, hogy a gazdaságban, a kultúrában, a tudományban, az oktatásban, és az emberek mindennapi életében is az ideológia töltse be az irányító szerepet. Az iskolákban nemzeti/kommunista oktatást, a színházakba "nemzeti"/"forradalmi" darabokat.

8. Világos ellenségkép és fenyegetettség érzés előidézése
Leegyszerűsített üzenetek és világosan megnevezett ellenségek. A Jobbiknál a magyarság folyamatos életveszélyben van, és minden pillanatban a kirablására szövetkező habzószájú szemforgató gárdafóbiás sehonnai bitang fajzatok elleni önvédelemre kell megszerveződni. Amíg a magyar ember dolgozik, a cigány nyugodtan gyilkolhat, és az izraeli és amerikai tőke kirabolhatja az országot. Az MDP nél a reakció jelenti a veszélyt, ami a hatalomba való visszatéréssel fenyeget. Amíg a munkás dolgozik, a burzsujok dőzsölnek, elveszik a földet a paraszttól, és megnyomorítják a dolgozó népet. A háttérben szövetkeznek, összeesküsznek, és az imperialista kémekkel együtt a dolgozó nép kifosztásán mesterkednek.

9. A történelem újraírásának igénye
El kell törölni a történelemből azokat az elemeket, amik nem állnak összhangban a párt céljaival, és ideológiájával. Újra kell írni mindent a magyar történelem kezdetétől a végéig, az őshazától és a honfoglalástól egészen a párt hatalomátvételéig. Az MDP-nél az osztályharcok története határozta meg a történelemkönyveket, a Jobbiknál pedig a magyarság kiválasztottsága, és magasztossága.

10. Nemzeti jelképek lecserélése
Minden ideokratikus totalitarizmusra törekvő párt fontos célja, hogy a politikai közösséget reprezentáló jelképeket saját jelképekre cserélje. Ezek az új jelképek lehetnek megújított, vagy újra leporolt jelképek, vagy kialakulhatnak a régi jelképek egyes elemeinek kiemelésével. Így például a magyar történelemben fontos szerepet betöltő árpádsávos zászló a Jobbiknál, vagy a nemzetközi munkásmozgalmat jelképező vöröscsillag és vörös zászló a kommunistáknál.

11. Közvetlenül a pártnak alárendelt erőszak szervezetet
A Jobbik a Magyar Gárda létrehozásával a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány Munkásőrségéhez hasonlatos párthadsereget hozott létre. Csak részletkérdés, hogy a pártnak alárendelt katonai jellegű szerveződés tagjai mikor kezdhetnek el tényleges rendfenntartó feladatokat ellátni. Az ilyen szervezetek valódi "bevetés" nélkül is szolgálatot tesznek a pártnak. Segítenek a puha diktatúra kiépítésében, a belső ellenség felkutatásában, a reakció elhárításában. A Munkásőrség árvízvédelmi és egyéb közcélú feladatokat látott el fennállása alatt, a Magyar Gárda pedig a társadalom testéből kihúzandó kártékony gazakat szimbolizáló parlagfű írtásban járt élen.

12. Állampárt kiépítése
A bolsevik típusú kommunista pártok és a Jobbik célja egyfajta új állam felépítése az államban. Helyi pénzt használni a közös fizetőeszköz helyett, saját bolthálózatok, saját kulturális alrendszer, nemzeti/kommunista oktatás, nemzet/kommunista zenekarok, vendéglátó helyek, és saját félkatonai szervezet. A bolsevik típusú pártok a hatalomra kerülés után összecsúsztatják, illetve szervezetileg, vagy személyi szinten összekapcsolják a párt, civil, állami, közigazgatási és katonai pozíciókat, illetve a bírói és ügyészi munkát is pártirányítás alá helyezik.

13. A Nagy Medve közelsége
A bolsevik típusú pártok mindig közeli kapcsolatot ápoltak a keleti Nagy Medvével. A mai nemzeti radikális/szélsőjobboldali pártok Oroszországgal ápolnak közeli kapcsolatokat. Rákosi Mátyás Sztálin legjobb tanítványa volt, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke pedig személyesen Medvegyevtől kapott kitüntetést. Vona Gábor pedig az Egységes Oroszország Párt tagjai előtt tartott előadásában elmondta: "Oroszország Európa része, és majd meglátjátok, hogyan fog Európa középpontja keletre tolódni. Magyarország kulcsszerepet játszhat egy ilyen új Európában, fontos tranzit és kereskedelmi állam lesz Kelet- és Nyugat-Európa között."
A kelet-európai nemzeti radikális pártok rendszeresen kapnak támogatást Oroszországból, és politikai erősödésükben ez nagy szerepet játszik. Cserében ezek a nemzeti radikális pártok támogatják az orosz gátvezeték megépítését a Nabucco helyett.
A bolsevik típusú pártoknak feltétlenül szükséges, hogy saját politikai közösségükön kívüli erős szövetségest találjanak.

(Fehasznált irodalom: http://hu.shvoong.com/law-and-politics/1703476-bolsevik-t%C3%ADpus%C3%BA-kommunista-p%C3%A1rtok-szociol%C3%B3giai/ )