Kedves barátaim tévedtem! Rossz irányba kerestem a nemzeti progressziót, az ország végleges európai értelemben vet lakhatóságának megteremtését! Tévedtem amikor azt hitem, hogy az lehet kiutat mutatni az ország fasizálódásából, tévedtem amikor azt gondoltam a liberalizmus eszméibe belefér, a békében élés egymás elfogadása! Tévedtem amikor azt gondoltam a gyülőletre nincs szükség.

 Amikor nem láttam, be hogy háború van és a demokrácia hős harcosai a barikádokon küzdenek, én nem láttam a véres kardot, a demokratikus pátoszt, nem hallottam, ahogy Ildikó, Feri, Bálint és Iván együtt kiálltja:

 No pasaran! Nem törhetnek át!

 A demokrácia végleg elveszett, hiszen nem gyűlölünk már úgy!

 Barátaim, bajtársaim, demokraták! Hát hol vannak a paták??? Nem látjátok most éppen a fasiszta siserahadat aki ajtónk előtt feszít, ravasz a kezén, toll a kalapjában? A gazdasági válság téveszméje mögé bújt ellenséget! A demokrácia elvesztőit?

 Elvesztem és elbuktam, hiszen nem láttam be a folytonos ellenségkeresés szükségességét! Nem láttam be, hogy nem lehet a fekete fehér, színes, nem élhet egymás mellett két ember úgy, hogy az egyik Jobbik, a másik MSZP szavazó.

 Szerencsére megvilágosodtam! A fasiszták elleni küzdelemnek kell mindet meghatároznia! Mindent! Mindent!

 Már nem hiszek az olyan butaságokban, mint gazdaság, szociológia, oktatás, demokratikus értékrendek! Már tudom, és mint a hit alázatos szolgája nekem is kötelességem, hogy megosszam veletek:

 A következmény mindig megelőzi a történést! És a történésért mindig az a hibás akire legkevésbé gondolnánk! Ha az újszülött megszületik, tudnunk kell ha jobboldali családban születik meg, el kell határolódjon a fasizmustól, ha baloldali családban, ell kell határolódnia jobboldali csecsemő társaitól, hiszen azok nem merészelnek téveszmék közé születni!

 Vannak akik azt mondják, a háború nem hoz előrelépést, vannak akik azt mondják úgy győzhetnék le a háborúban ellenfelünket, ha letennénk a fegyvert. Ők nem látják, hogy a fasiszták itt vannak a kapuk előtt.

 Sokan azt mondják, az ellenségkép keresés azokat erősíti akik a gyűlöletre játszanak ezért hagyjuk abba. Hát nem értik, hogy nem hagyhatjuk? Hát nem értik a No pasaran lényegét?

 Ameddig összetartunk, fenn tarthatjuk a megromlott valóságot! Hát a háború nem add munkát harcosainknak? Sose volt annyi igény baloldali harcora a médiafronton, mint a fasizmus megteremtése óta.

 Régi bölcsesség, ha túl erős az ellenfél keres kisebbet. Emlékeztek még? Pár hónapja amikor fasizmusról beszéltünk a fasizmus még a patás volt. De azóta elkúrtúk. Mi összeomlotunk. Összeomlotunk az EP választáson egy alakban, majd most tavasszal még egyben A patás ellen nem harcolhatunk, megteremtettük ha nem is tudatosan az új ellenfelet. A hatalom már nem kérdés, most a túlélés a kérdés.

 Persze páran a buták felteszik a kérdést, a túlélés lényege, az, hogy fizikailag kell védenünk magunkat, vagy az, hogy páran a pozícióinkat védik, és uszítanak, amivel a másik oldalt is hergelik. Lényegtelen, hogy ők is látják, hogy baj van. Lényegtelen, hogy más utatt kinálnak a megoldásra. A demokrácia velünk van! És mit udjuk, hisz mi őrizzük azt, olyan látszat eszközei mint a párbeszéd és a probléma megolás  nem segítenek! Most kell cselekednünk! Ott tartunk mint 44-ben nem? Vagy mint 41-ben nem? Talán a fehér terro időszaka van? Édes mindegy, ezek csak buta kérdések! Mi tudjuk:

Most kell beszarni, most kell farkast kiálltani!

 A Lényeg No Pasaran. Persze ez nem a spanyol polgárhábórú, azt még csak előkészitjük. Igen mi!

 Mottónk legyen: Ma előre a harcba, vakon! Holnap a porba hullunk és fentről látjuk, elkúrni nem csak egyszer lehet!