Tisztelet, szeretet, szavazati jog nélkül

2006-ban Mikola István vetette fel, tavasszal Semjén Zsolt utalt rá, a múlt héten pedig majdnem bizonyossá vált, hogy a Fidesz el akarja törölni a szavazati jog lakcímhez való kötését, és így lehetőséget biztosítana a határon túli magyaroknak a szavazati joghoz.

Mi úgy tudjuk, 8 mandátumot lehetne majd az új választási törvény szerint szerezni a határon túlról, de ennek módjáról és eloszlásáról még nincs egyértelmű mondás.

A tervezettel minden fajta ideológiai kérdés előtt a legfőbb probléma az, hogy nemzeti konszenzus nélkül írná át a magyar választási rendszert és a választási matematikát. Valószínű, hogy mind az LMP, mind az MSZP elutasítaná ezt a módosítást, egyrészt ideológiai, másrészt jól megfontolt egyéni érdek miatt (ebben az esetben pedig az egyéni érdek közösségi is). Én nem vagyok 100%-ig biztos abban, hogy egyértelműen megállapítható, kinek kedvezne ez a módosítás, de azért az elmúlt évek történései után valószínűleg inkább azokat a határon túli szavazókat érdekelne egy ilyen lehetőség, akiknek jogos sértettség érzésük van a magyar baloldal iránt.

De ettől függetlenül is, a választási matematika teljes felborításának legitimálásához nem elég a kétharmad és nem elég a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

De a lecsóba belecsapva: a kettős állampolgárság bevezetésekor a Fidesz szimbolikus gesztusnak szánta azt. Egy olyan lépésnek, ami lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyarok hivatalos formába öntsék kötődésüket a magyar kultúrához és Magyarországhoz és amiben a magyar állam megerősíti az alkotmányban is rögzített felelősségét a nem Magyarországon élő magyarok iránt.

De a kulturális kötődés, de még a Magyarország iránt érzett esetleges ragaszkodás sem egyenértékű a felelősség érzésével. Bár azt gondolom, sok olyan határon túli magyar van, aki jobban tisztában van a magyar politikai helyzettel, mint a magyar állampolgárok többsége, mégsem ugyanazzal a felelősségérzettel szavazhatnak. Az egyes magyarországi szavazások a magyarországi ügyekről szólnak, amihez a határon túli magyaroknak lehet közük, de nincs felelősségük. Nem az ő bőrükre megy a vásár. A szavazás után az állampolgár 4 évig viseli döntése következményét pro vagy kontra. Természetesen az olyan ügyekben, ahol érintettek, szükséges a konzultáció.

Valószínűleg a határon túli magyarok számára a szavazati jognál sokkal fontosabb lenne az, hogy a mindenkori kormány valóban vonja be őket és érdekképviseleteiket a róluk szóló döntésekbe és hallgasson is rájuk. Ne Magyarországról mondják meg, mi kell egy erdélyi, felvidéki vagy újvidéki magyarnak, hiszen ezekért a döntésekért pedig pontosan ők vállalják a felelősséget.

Amivel pedig mindekképpen számolni kell majd egy szavazati jogot megadó döntésnél, az a december 6-i népszavazás utáni szembenállás újraéledése. Az ország felosztása nemzetiekre és nemzetietlenekre.