A Magyar Köztársaság Kormánya az elmúlt pár napban annyi, de annyi témát adott, hogy szinte lehetetlen végigvenni őket. Kedden még úgy tűnt, hogy ha itt megint "forradalom" lesz, akkor azt közgazdászok fogják majd kirobbantani (ez lenne az első ilyen a világtörténelemben), de szerdára sikerült elérnie a kormánynak azt, hogy széles néprétegek csatlakozzanak az ellenálláshoz. Egészen konkrétan 3 millió ember + a nyugdíjjárulékot még nem fizető óvodások.

Némi zavart érzek az erőben, hiszen a magánnyugdíjpénztárak államosítását nyugdíjvédelmi csomagnak hívja a kormányzat, ez pedig nettó cinizmus, azt meg az Orbán Viktor nem szereti.

Azt szeretném leszögezni, hogy senki nem mondta a közgazdászok közül, hogy a jelenlegi rendszer hibátlan. Már most jelentős problémát jelent, hogy sokan nem szereztek nyugdíjjogosultságot, és emiatt időskorúak járadékában részesülnek. Ez jelenleg 22 800 Ft, és nem a nyugdíjkasszát terheli, mert szociális ellátás. A jelenleg munkaképes korú lakosságban megint van kb EGY MILLIÓ ember, aki hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, de nem szerez nyugdíjjogosultságot vagy annyira alacsony lenne a nyugdíja, hogy az nem éri el az időskorúak járadékának összegét. Ezek az emberek persze a szegények között is a legszegényebbek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak és / vagy évek óta a feketegazdaságban dolgozók. Fontos lenne rendezni a helyzetet, és mindent annak hívni, ami. Az időskorúak járadékát el lehetne nevezni mondjuk alanyi jogon járó alapnyugdíjnak, és a nyugdíjrendszeren belül kezelni a kérdést. Ez az elnevezés nem valami új fogalom, valami kommunista találmány, hanem a világ számos országában (Hollandia, Új-Zéland, Németország, Franciaország etc.) bevált dolog... Ebben az esetben tökéletesen látható lenne, hogy már most milyen óriási lyuk van a nyugdíjkasszán. Ezt már most is részben államkötvények kibocsátásából fedezzük. 

A mostani államosítással közelebb kerülünk a felosztó-kirovó rendszerhez, ami a szocializmus alatt működött Magyarországon. Vagyis a jelenlegi munkaképes korú lakosság befizetéseiből fedezik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját. Ez akár lehetne a generációk közötti szolidaritás gyönyörűséges példája, ha nem lenne már most gyakorlatilag fenntarthatatlan a rendszer. Az elkövetkező időkben még kevésbé lesz az, hiszen a korfából következően egyre kevesebb embernek kell eltartani egyre többet. Arra meg természetesen nem lesz meg a politikai akarat, hogy a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját ne emeljék az égbe, hiszen a magas szavazási hajlandósággal rendelkező nyugdíjasok szavazataival választást lehet nyerni, ellentétben a 18-30 éves korosztályéval, akik szintén a leginkább érintettek a kérdésben, csak ellentétes irányból. A magánnyugdíj rendszer arra volt jó, hogy az egyéneket érdekelté tette a befizetésben, mondván lesz olyan része a nyugdíjadnak, ami tuti a tied, és nem függ attól, hogy éppen hogyan szabályoz az állam és hogyan teríti el a nyugdíjjárulékokból származó befizetéseket a nyugdíjasok között. Ez a rész most megszűnik.

Végül szeretném azt megjegyezni, hogy lehet, hogy megéri a legfiatalabbaknak elgondolkozni azon, hogy mégis a magánnyugdíjpénztáraknál maradnak. Hiszen ez az egész nyugdíjrendszer úgyis bedől, mert fenntarthatatlan, és ebben az esetben legalább lesz egy kevés a magánnyugdíj-számlájukon, amiből eléldegélhetnek 70 éves koruk után, amikor elérték a nyugdíjkorhatárt.

Este 8 órakor tüntetés a Kossuth téren!

(Kép: via szarvas)