A Fidesz az elmúlt időszakban nagyon sok olyan intézkedést tett, ami normális ember számára vállalhatatlan. Ilyen az AB jogköreinek módosítása, a költségvetési tanács ellehetetlenítése, a magánnyugdíjpénztári pénzek lenyúlása, de folytathatnánk is a sort. Nagyon sok embernek elszállt az agya, és nagy dühöt éreznek a Fidesz iránt, jogosan. 

De a cél nem szentesíti az eszközt. Amikor a jogállam felirat mögül szónokolunk a jogállam védelmében, akkor se felejthetjük el, ha ugyanazt a retorikát használjuk a Fidesz ellen, mint ő a másik oldalról, nem javítunk a helyzeten. Ha a fasisztázás, a politikai közbeszéd karaktergyilkolása, a hamis érvek próbálnak győzelmet aratni Orbán Viktorral szemben, akkor csakis egy másik Orbán Viktort építhetünk fel. Ez pedig csömörből vödörbe. 

Jelenleg nem habzó és véresszájú adok-kapokra van szükség. Ahhoz, hogy a Fidesz idáig juthatott a magyar politikai kultúra lezüllése kellett. Miközben egyesek a demokráciát védik harsányan, annak közbeszédét, morálját gyilkolják. Márpedig demokráciát nehéz egy olyan országban építeni, ahol ez szitokszó. A jelenlegi ellenzék célja nem lehet pusztán a hatalom megszerzése. Szükség van a lerombolt (vagy nem is létező), demokratikus kultúra megteremtésére, egy normális közbeszéd felé való törekvésre, a politikai (demagógiától mentes) példamutatásra.

Ha fasisztázunk, ha kurva Fidesz-eszünk, ha kukákat borogatunk, nem oldjuk meg azt a demokratikus válságot, aminek végkövetkezménye a Fidesz 2/3-ada, és a jogállamot és a kontrolt leépítő politikája. Ahhoz, hogy visszategyük a helyére a demokrácia intézményeit, magát a demokráciát is újra kell építeni.

Természetesen a rossz döntések ellen ki kell állni, de a kérdés, hogy miként. Csakis a hatalomért, vagy ténylegesen a demokráciáért?