A következő napokban mindenkihez eljut a Nemzeti Konzultációs Testület levele (gesztusértékű, hogy a Fidesz kampánytestületét is így hívták anno, lásd google keresés). Ez a levél arra jó, hogy elhitessük az emberekkel, hogy érdekel minket a véleményük, akkor is, amikor nem. Egy egyszerű politikai indokról van szó, ami a jogos, az alkotmányt népszavazással legitimálni akaró erők követelését, a valódi részvételi alkotmányozást akarok követelését hivatott, álságos módon helyettesíteni.

A törvény betûje szerint az Alkotmány módosításához nincs szükség sem konzultácíóra, sem több szavazatra, mint a Parlament kétharmada. "24. § (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."

Ugyanakkor a népszavaztatások és a kérdezzük meg a népet nyilatkozatok fenegyereke kicsit messzebb is mehetne, mint a saját kormányzópártjára támaszkodva megszavaztatni egy tetszôleges szöveget, mindennemû kritika figyelembevétele nélkül. De ha még el is tekintünk a miniszterelnök hangulatváltozásaitól, most nem Orbán Viktornak alkotmányozunk, hanem egy egész országnak.

Alapjáratban egy szép gesztus is lenne ez a levél, az állampolgárok beleszólhatnak a törvénykezésbe. A hivatalos közlemény szerint ezt a levelet az állampolgárok megkapják 2 hét alatt, majd 2 hétig küldheti vissza. Tehát az adatok végleges feldolgozása 4 hét múlva indulhat meg, legjobb esetben is március 8.-án, de inkább később. A parlament pedig alkotmányozásba kezd 15.-én. Az egyik lehetőség, hogy a Fidesz csak március 15-ére készíti el az alkotmánytervezetét, és előzetesen ehhez senki se fog tudni hozzászólni, senkivel sem konzultál a Fidesz vezetősége. Ez a konzultáció pedig fontosabb lenne, mint ez a levél. De ennél valószínűbb, hogy ez egy látszatkérdőív, aminek az eredménye ténylegesen senkit nem fog érdekelni, hiszen mire tényleges jól átelemezet eredmények jöhetnének ki, már javában tartana az alkotmányozás. Nomeg maga a levél tartalma.

Nevetséges legitimációs, részvételi eshetőségnek beállítani ezt a kérdőívet, hiszen 12 pontot kiemel, és hagy egy megjegyzés rovatott. Nem tudhatjuk meg belőle, amit érdekes lehetne, amiben fontos lenne az emberek visszacsatolása. Egyetértenek-e az emberek, a népszavazás vagy az alkotmánybíróság megszüntetésével, több vagy kevesebb kontrolt szabnának-e a hatalommal szemben. De egyáltalán hamár egy párt kezébe adták az alkotmányozás jogát, akarják -e ezt? Vagy amit egy népszavazásból megtudnánk: az emberek legalább 25%-a akar-e új alkotmányt?

Ehelyett kapunk másodrendű szempontot. A teljesen feleslegesen gumicsontként a közvélemény tematizálására bedobott, gyermekek után járó szavazójogról kérdezi a kormány az embereket. Illetve olyan kérdéseket is felvet, amik nem elsörendü alkotmányos problémák: pár kérdés az alkotmányon kívül is megoldható lenne.

...csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel; a bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására; továbbá szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést.

Illetve fontos, de valószínűleg nem a legnagyobb vitákat kiváltó kérdéseket vesz be.

A testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét; védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét; védje-e fokozottan a nemzeti vagyont.

 Kihagyva számos, a bal- és jobboldali szavazópolgárok által fontosnak tartott, és valószínűleg nagy vitát kiváltó kérdéseket. Az élethez való jogot, a házasság szentségét, a magzat jogát. Ez a kérdőív lényegében semmilyen választ nem fog adni azokra a kérdésekre, amik ténylegesen foglakoztatják a magyar állampolgárokat, vagy ami ténylegesen fontos az új alkotmány megalkotása szempontjából. A kormány megpróbálja elkenni a legitimitás kérdését, és a valós kérdések fontosságát.