Gyöngyöspatán megtörtént az, amitől féltünk. A cigányság és a szélsőségesek összecsaptak. Ide vezetett a cigány-magyar együttélés helyenkénti ellenségeskedésé fajulása, a szélsőjobboldal gonosz terve, a közbiztonság, a gazdaság és a munkahelyek eltűnése. A párbeszéd hiánya a felek között. Az elmúlt 20 év politikája, ami cserbenhagyta a vidéket.

Lényegtelen, kinek van igaza a mostani összecsapásban, és valószínűleg nem is fogjuk megtudni. De most nem az indulatoknak, hanem a problémamegoldásnak és a párbeszédnek lenne itt az ideje.

Azt viszont most is lehet látni a reakciókból, hogy a megoldás felé senki se indult el. A Jobbik tovább uszít, az MSZP és az LMP semmit sem tud mondani a helyzetre, a kormánypárt pedig a jogszabályok szigorításában látják egy társadalmi probléma megoldását.

Én még emlékszem arra a Fidesz-re aki  TASZ-al együtt,  a holokauszttörvény elfogadása ellen felléptek, és a teljes magyar baloldallal szemben helyeselték azt az álláspontot, hogy bár a holokauszttagadókkal egyetérteni nem lehet, de kriminalizálni őket butaság, illetve nem a BTK-nak, hanem a társadalomnak kell fellépnie ellenük.  Bár teljesen egyértelmű, hogy egy tettlegességig fajuló helyzet nem ugyanaz, mint leírni valamit, de vajon az egyenruhások megbüntetése megoldja a cigányság problémáját? Nem beszélve az egyenruhások problémájáról, és arról a majdnem egymillió magyar állampolgárról, aki valamiért a Jobbikra szavazott.

Biztos, hogy a különböző gárdisták egyetlen problémaként való feltüntetése nem az ellentétek erősödéséhez, hanem azok enyhüléséhez fog vezetni? Illetve nem arról van szó, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint ugyanúgy be lehet ezeket a szervezeteket tiltani, tevékenységüket megakadályozni, csak erre nem volt eddig szándék?

Nem arról van szó, hogy együtt akarunk élni és jelenleg nem tudunk? Nem ezt kéne megoldani?