A tegnapi napon a nyugdíjeinstanddal együtt tárgyalta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagságának 15 főre emelését, és elnökének közvetlen választását.

A 2012 január 1.-től érvénybe lépő alkotmányban szereplő, tagnövelési tervezet maga is, és előrehozása is teljesen érthetetlen, ha jogállami szempontokat nézzünk.

A kedves olvasó talán még emlékszik arra, hogy a Fidesz tavaly novemberben elvonta az alkotmánybíróság egyes jogköreit, majd az új Alkotmányban radikálisan csökkentette az AB-hoz fordulás lehetőségét, majdnem olyan szabályt hozva, hogy a jelenlegi szituációban még a parlamenti ellenzék se tehetné ezt meg. Számszerűsítve ez annyit jelent, a Fidesz minimum a kétharmadával csökkentette, az AB jövendő ügyeinek a számát. Mindeközben pedig növeli az Alkotmánybíróság létszámát.

Az érvelés szerint azért, mert az AB le van maradva a megoldandó ügyek számában. Azért ennyire nincs, az ügy csökkentés és a létszám növelés együttes meghozását semmi se indokolja amellett, hogy képzeljük el ha a rendes bíróságokhoz fordulás lehetőségét korlátoznák a túlterhelt bírókra hivatkozva.

Hagy emlékeztessem az olvasót arra tényre, hogy a bírákat kétharmaddal kell megválasztani, illetve arra, hogy a Fidesz-nek még mindig kétharmada van. Vajon mi indokolja fél évvel az új alkotmány előtt az új Alkotmánybírák megválasztását?

Az elmúlt hónapokban az Alkotmánybíróság döntéseivel többször is keresztülhúzta a Fidesz költségvetési politikáját. A teljesen értelmetlen különadó érvénytelenítése után, egyes elemzők szerint a magán-nyugdíjpénztári államosítások jöhetnek, de annyi biztos a korkedvezményes nyugdíj visszamenőleges megvonását az emberi méltóságra hivatkozva meg fogja semmisíteni az AB. Kivéve persze, ha többségbe kerülnek a Fidesz-hez hű bírák.

Ugye értjük?