Hétfőn az LMP 10 népszavazási kérdést nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak a munkavállalók jogainak védelmében. Azóta a kapitalizmus hívei megmagyarázták miről van szó. Olvashattuk, hogy a munkavállalói jogok nem fontosak, nincs rájuk pénz, és rombolják a gazdaságot. Pedig egy "demokratikus" kapitalizmusban szükség van a munkavállalói jogokra is, sőt.

Magyarországon az állam, a polgárainak járó szabadság biztosítása helyett, a jól eladható számok bűvöletébe került, miközben a kommunikáció szintjén a mindenkori kormány a nemzet függetlenségének biztosítására törekszik, az állampolgárok jogaira nem figyel, sőt legtöbbször a gazdaság érdekei alá helyezi.

Pedig mindannyian fel tudunk hozni az ismerősi körünkből példákat, amikor a munkavállalói jogok sérülnek.

Hány olyan ismerősünk, barátunk van vagy volt, aki próbaidőről-próbaidőre szalad a munkahelyek között, akit gyakornoknak alkalmaznak sokszor ingyen, feketén, 3 hónapig robotoltatják, majd kirúgják. Kihasználják azt, hogy kezdő munkavállaló, hogy tapasztalatlan és kevéssel is beéri.

Vagy azok a 40-esek akik állásuk elvesztése után már nem találnak munkát, mert „öregek”, (vagyis többet kéne nekik fizetni), és többet is várnának el, hiszen nem lehet őket olyan könnyen becsapni.

De említhetjük azokat a nőket, akik amiért gyereket vállalnak, úgy rúgják ki őket, hogy a lábuk se éri a földet, kisgyerekkel pedig nem kapnak munkát. Nem beszélve az egyedülálló anyákról, akinek ugye iskolába kell menni a gyerekért, így nem ér rá minden percben, bébisziterre pedig nincsen pénze.

Vagy itt az újdonsült hobbi, a visszamenőleges nyugdíjszopatás. Amikor az állam az egyéni történeteket nem nézve egzisztenciákat tör ketté, mert vannak olyanok, akik visszaélnek a rendszerrel, például mag az állam, aki így akarja betömni a költségvetési lyukakat.

De beszélhetünk a 16 éves gyerekről, akiknek már nem kötelező iskolába járni az érettségit vagy a szakmunkás bizonyítványt megszerezni. Akik vagy elmennek dolgozni, vagy a szüleik nem figyelnek rájuk. Akiktől azt várjuk el 16 évesen, döntsenek arról, aminek 20-on egy-két évesen látják a kárát. Vagy azt, hogy a szüleik, akik nem foglakoznak velük, döntsenek helyettük.

Vagy azok, akiket kirúgnak, elveszítik az egzisztenciájukat, esetleg nem kapnak végkielégítést, majd az új rendszer szerint 3 hónap után mehetnek közmunkára, ha van. Mert ugye jelenleg közmunka sincs és a munkaerőpiac se tűnik olyanak ahol bárki 3 hónap alatt állást talál.

A sort még hosszan tudnánk folytatni, alapvetőm emberi és munkavállalói jogokról, amiket most se tartanak be, vagy most terveznek elvenni. Igen tudjuk nem minden cég ilyen, de általában azok a cégek akik ezt megteszik, azok akik alul kvalifikált munkákat adják. Azt is tudjuk Magyarországon ma válság van, szar gazdasági helyzetben vagyunk. De ebben a káoszban, ami itthon van, egy ilyen helyzetben nem lenne az állam feladata az állampolgárainak megvédése? Mert bizony az nem működik, hogy egyszerre kiveszünk pénzt az emberek zsebéből, és kiengedjük őket védtelenül a munkaerőpiacra. Nem inkább erősíteni kéne a munkavállalók helyzetét ahelyett, hogy gyenge érdekérvényesítő képességüket, még jobban csökkentik?

A kormány jelenlegi intézkedései csak azt érik el, hogy a szegényebb még szegényebb lesz, a középosztály pedig menthetetlenül lecsúszik. A munkavállalók cserbenhagyása jogaik elvétele, szakszervezeteik szétverése, a munkaerőpiaci-verseny erősítése azt eredményezi, hogy az emberek önként inkább feladják a küzdelmet a munkáltatókkal, inkább belegyeznek a rosszabb feltételekbe, csak had dolgozhassanak. Ez vezetne az jövőbeni jóléthez? Az, hogy kihasználjuk, hogy az emberek dolgozni akarnak?

Az államnak nem csak az a feladata, ahogy Talián Miklós írja, hogy a „jövőnket” megteremtse a válságban, az is feladata, hogy egy olyan jövőt teremtsen meg, amiben lehet élni, és mindet megtegyen, hogy addig is lehessen élni. A gazdasági felvirágzásnak nem lehetnek az áldozatai a munkavállalók, mert ha számukra se teremtjük meg a jövőbeni lehetőséget a kitörésre, elvéreztetjük őket, cserbenhagyunk még egy generációt, hogy akarunk kezdeni valamit azokkal, akik még lejjebb vannak?

A munkavállalói jogok pénzbe kerülnek, a demokrácia is pénzbe kerül. De nem hoznak esetleg hasznot, nem lehet, hogy nem csak pénzben kell mérni egy ország boldogságát, illetve nem lehet-e spórolni máson, mint az emberek jogain?

Miként képzeljük el a tudatos választókat, isten ment a „polgári középosztályt”, ha nem lesz amiből építkezzen, ha a dolgozók ki lesznek szolgáltatva a munkavállalóknak, ha a tudatóság minden csiráját kiüljük belőlük. Akinek nincsenek jogai, azt nem is érdekli a jogrendszer, akiről lemond az állam, azt nem fogják érdekelni a közösség ügyei.

Nem is beszélve arról, hogy a szabadság a pihenőidő nem a munkáltatót bántó jogok. Számtalan kutatás kimutatta, hogy egy jó környezetben dolgozó munkavállaló, aki jól érzi magát sokkal hatékonyabban dolgozik, kevesebb hibát vét. Azt is tudjuk, hogy egy biztos jövővel rendelkező állampolgár sokkal jobban tud tervezni, odafigyelni a pénzügyeire, a gyerekeire, a környezetére. Aki tervez, tudja, mire vehet fel hitelt, nem a jövőjét éli fel. Egy egészségesebb állampolgár kevesebbe kerül a tébének, hatékonyabban dolgozik. Ha valaki tudja, hogy 10 év múlva is a szakmájában fog dolgozni figyel az esetleges továbbképzésére. Az a nő, aki tudja, hogy nem kerül veszélybe a munkahelye, bátrabban fog gyereket vállalni. Igen ezekben mind segítenek a munkavállalói jogok, és tovább is van még.

A munkavállalói jogok megvonása nem segíti a gazdaság beindulását. A cégvezetőket előbb szoktuk hallani, panaszkodni az adórendszer bonyolultságára, a különböző engedélyeztetésekre, a korrupcióra, mint a munkavállalói jogokra. Amikor Magyarország az EU élén áll a korrupciós listában, nem a munkavállalói jogok csökkentése a bizonytalanság megteremtése, a ráutaltság erősítése szünteti meg ezeket. Sőt csak ront a helyzeten. Tiszta és biztos jogszabályi keretek mellett erős dolgozói érdekképviselettel, például inkább csökkenne a fektén dolgozók száma, mint növekedne.

Márpedig a szakszervezetek szétverésével, jogaik megvonásával, a munkavállalói jogok eltörlésével nem erre indulunk el. A jelenlegi magyar munkavállalói jogok EU-s szinten is gyengének számítanak. Biztos, hogy az a jó irány, hogy ha tovább csökkentjük őket?