Tegnap és tegnapelőtt a magyar állam az elmúlt 21 évben példátlan módon itt tartózkodó bevándorlókat hurcolt meg egy idegen állam kérésére. Az ellenzéki pártok közül ez se az MSZP-t se a Jobbikot nem zavarja, hiszen semmilyen hivatalos reakciót nem tettek közé az ügyben. Egyedül az LMP a parlamenti pártok közül, illetve a jövőben valószínűleg pártá alakuló 4K! gondolt arra, hogy illene ez ellen tiltakozni.

Az MSZP-nek és a Jobbiknak az ellen se volt szava, hogy az IMF ellen vívott szabadságharc után egy évvel, olyan szorosra fűzzük a gazdasági kapcsolatinkat Kinával, mintha a Szovjetunióról lenne szó. A Jobbik legalább a kurucinfon hozzászólt a témához (az Index cikkének átmásolásával, saját véleményt nem sikerült alkotni), de az MSZP-től csak egy dicséret futott Orbán Viktor felé Gyurcsány Ferenc részéről.

Hol van a harcos kiállás a Kínai bevásárlás ellen? De ha azt mondjuk, ez nem is kell, az ellenzéknek meg kell szólalnia, amikor a kormány az államadósság elleni küzdelem közepén újabb hitelkeretet nyit. Arról nem is beszélve, hogy ildomos szová tenni ha az emberi jogainkat éppen eladják.

A magyar gazdaságnak hasznos lesz a kínai befektetés, de amikor az első nagyobb érintkezésnél, emberi jogokat korlátozunk, akkor el kell gondolkodnunk, milyen országban akarunk élni. Mi lesz, ha Kína (ahogy anno a Dél-koreai Hankook gumigyár kérte), mondjuk azt mondja, a gyáraiban nem lehet szakszervezet. A munkavállalói jogokat leépítő kormány teljesíteni fogja a kérést?

Nem csak azért elfogadhatatlan a tibetiek elleni tett, mert minden demokratikus alapértékkel szembemegy, hanem azért is, mert ez a pénzért emberi jogokat játék első lépése, és ha most nem mondjuk, hogy ilyen nincs, akkor később egyre nehezebb lesz nemet mondani kérésre.