Csak a nem megépített atomerőmű a biztonságos atomerőmű. Földrengés, az ellen nem véd.
Tegnap óriási robajjal mozdult a föld Pakstól északra, szerencsére veszélyt nem jelentett senkire.
 

Németkér polgármestere Horváthné Gál Erika arról számolt be, hogy ahhoz hasonló hangot hallottak, mint, amikor a repülőgépek átlépik a hangsebességet, csak annál jóval hangosabbat.
– Azt hittem gázrobbanás történt – tette hozzá. Mint mondta, némi mozgást is lehetett érezni, csilingeltek a poharak, és az ablaküvegek is megrezdültek. Gyorsan „körbefutotta” a falut, a rendőr és a polgárőrök is hasonlóan tettek, de nem találták nyomát semmilyen robbanásnak. A hanghatás félelmetes volt, mondta a faluvezető.- teol.hu

A Paksi Atomerőmű Pakstól délre van. Környezetvédő szervezetek már korábban is rizikó faktorként írtak arról, hogy Paks szeizmikus törésvonalon fekszik. A Greenpeace 5 tényt közölt a nemzet atomerőművéről:

Öt tény a Paksi Atomerőműről:

    * Pakson nincs másodlagos, vasbeton-dóm konténment;
    * A paksi reaktoroknál (VVER 440/213), egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén hivatalosan megengedett, a környezetbe kikerülő sugárzó anyagokra vonatkozó napi szivárgási tényező 14,7%,s bár az utóbbi időben mért értékek ennél kicsit jobbak (5-10% az egyes blokkokra értve), még így is a 0,5% - 1%-os nyugati átlag tízszeresét adják.
    * A paksi 1-es blokknál alkalmazott védelmi rendszer a saját fajtájában az első, amit valaha is megépítettek, sokak szerint nem állná ki a próbát, ha bekövetkezne akár egy, a tervezéskor figyelembe vett elképzelhető legnagyobb baleset. A tervezésen túli balesetekről –mint amilyennek a fukusimai baleseteket is – nem is beszélve;
    * Paks szeizmikus törésvonalon fekszik;
    * Paks eddigi legnagyobb, INES-skálán 3-as, súlyos üzemzavara közvetlenül a hosszú évek biztonsági fejlesztései után következett be, melynek se felelőse, se pontos körülményei nem ismertek a mai napig.
 

Az ilyen veszélyekre figyelmeztetőket persze mindenhol a világon legszívesebben kiátkoznák az atombiznisz egyház felkent hittérítői. Mindaddig, amíg tényleg valami komolyabb üzemzavar, vagy baleset nem történik. A paksi erőmű "földrengésállóságának növelését" 1997-ben kezdték meg, de a megerősítés nem volt teljes körű, valamint hozzá kell tenni, hogy az épületet eredetileg nem erre tervezték.

Magyarországon az emberek elsöprő többsége ellenzi az atomenergiát, és még nagyobb többségük elutasítja a meglévő atom kapacitások bárminemű bővítését. Az erre vonatkozó közvélemény kutatási adatok ártanának az atombiznisz presztízsének, feltehetően ezért nem számolhatott be róla az MTI (lásd a Kettős Mérce cikkét a témában). Az Orbán-kormány a zemberek ellenében is elkötelezett a negyvenéves szovjet technika üzemidő-hosszabbítása és az újabb paksi erőmű megépítése melletti.

A pazarló beruházás diplomáciai alku tárgyát képezi. A WikiLeaks által kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikaiak is jó lehetőséget láttak a magyar állam által finanszírozandó paksi bővítésben. A MOL részvények megvásárlása idején már úgy hallottuk, az oroszoknak dobná Orbán csapata a MOL-ért cserébe az építkezés prédáját.

Az akár 3000 milliárdot kitevő atommutyi mindenkinek jó volna, kivéve talán a magyar állampolgárokat, azokat, akik a cechet állják. A drága és veszélyes energiaforrás marketingjére Magyarországon több száz millió forintot költenek el évente. Legutóbb az MVM nagyszabású kampányában a "legtisztább" energiaforrásként szerepelt. A "tisztaság" mellett a valótlan állítások sorába tartozik az "olcsóság" és a "biztonság" is. Az egyetlen valóban biztonságos atomerőmű az, amelyik nem került megépítésre.