Meghatódottságtól, könnyes szemeim árnyékában megbúvó szeretettel kívánok minden olvasónak, nyugodt, békés és áldott Őszöd napot! Ezen a napon 5 éve este 5 óra árnyékában érkezet meg a futárok által, az öszödi beszéd hangaanyagai minden szerkesztőségbe, innentől számítjuk a lárifári korszakot. 

Szeptember 17 sajnos még nem piros betűs ünnep, bár nagy nemzeti napjaink közé tartozik. Egyszerre jelképezi a teljes magyar politikai elit, és a lakosság csődjét, tisztítótűzként hasító fájdalommal vegyesen csapva az ember szívébe, elkúrtad! 

De mivel lehetne megünnepelni ezt a jeles napot? Mi lenne az a néphagyomány? Locsolkodás? Állítsunk egy fenyőfát? Együnk lencsét? Nem, ezeknél sokkal kreatívabb, az ünnep szelemét jobban megidéző szokások felvevésére van szükség. Ezért össze is állítottunk pár lehetőséget, de várjuk kommentelőink ajánlatait is.

Baló-szék 

Ahogy Luca napján, egy egyszerű szék összeszerelésével, megláthatjuk kik a boszorkányok, úgy Szeptember 17.-én ha valaki feláll a TV székházra, úgy megláthatja Baló György kocsiját. Ezt a szokást a „műsorvezető aki bennragadt” emlékére gyakran összekötik a Gyurcsány napi tűzgyújtással. Sajnos vannak, akik csalnak, és nincs kedvük felállni a TV székházra, így „valamelyik csak az lesz” felkiáltással véletlenszerűen felgyújtják az eléjük kerülő kocsikat. Büszke lehet Magyar szívünk ez a szokás annyira-jóra sikerült, hogy még a bús albion lakói, és a párizsi arabusok is átvették nemzetközi ünnepé varázsolva a régi magyar tradíciót.

Gyurcsány Ferenc emlékfűrdözés       

Anno a 2006-os események idején közkedvelt rigmus volt a „Gyurcsányt a Dunába a zsidókat meg utána”, baráti, kedveskedő, gyerekmondóka. Hát legyen Szeptember 17 a vénasszonyok nyarának utolsó fürdőzési időpontja. A Szeptember 17-től, március 15-ig tartó időpont alatt csupán Schirilla György mehet be a Dunába, ezért 17.-én még mindenkinek utoljára meg kell mártózni,.A mondás szerint aki Szeptember 17.-én megmártózik a folyóban a következő évben sikeres lesz a telekcsere ügyletekben. 

Gyurcsány napi tűzgyújtás

A korabeli leírások szerint gyakori keléke volt, az igazságbeszéd megünneplésére összegyűlt fiatalok körében egy-egy tárgy felgyújtása, és meghatódottságtól izzó szívvel körülállása. Mivel a hatóság a tűzvédelem elemi szabályait betartva nem engedélyezhette ezt az álltaluk is meghatónk tartott rítust a fiataloknak, ezért ők gyakran gyártottak koktélokat amiket örömittas üdvrivalgás közepette adtak át akár a rendőröknek is, örömtüzek százait gyújtva a városban. Erről emlékezik meg a szokás, ami szerint ahány molotv koktélt dobsz el Szeptember 17.-én, annyi évig fogsz utána bíróságra járni.

A hazugság napja 

Ez a szokás csak később terjedt el a választási kampányban mindig az igazságot hallani akaró, büszke magyar nép körében. Pontosabban a következő megválasztott miniszterelnök Orbán Viktor mondatai inspirálták a hagyományszerető magyar népet, mely politikusi életének megkönnyítésére, bevezette, Szeptember 17.-én mindenki hazudhat. Például feljegyezték egy kedves történetet, ami szerint az egyszeri Skinhead azt mondta a cigányoknak „ha még egyszer a falunkba jöttök eltörjük, kezetek lábatok”, majd a rémült cigányok láttára, mikor azok késeiket illedelmesen a tetthelyen hagyták volna, hozzátette, nyugi srácok, csak öszöd nap van, vicceltem. 

Nemzeti megszorítás nap

Magyarországon hagyomány, hogy a nyár végén a kormányok rájönnek tarthatatlanok azok a gazdasági célok amiket az év elején kitűztek maguk elé. Szeptember 17.-én kiáll a mindenkori miniszterelnök a parlament kapuja elé, és az egész ország élőben figyeli, vajon húz-e egyet a nadrágszíján. Ha igen akkor általában 1-2%-os áfaemelés, adónövelés fog következni. Ezután a Gyurcsány Ferenc emlékfürdőzés keretében a nép, a bátor gazdaságpolitikusra Matolcsy Györgyre emlékezve megmártja őt a Dunában. 

A tanévkezdés megünneplése

Egy másik emlékezetes rigmus volt a „Gyurcsány takarodj vidd az összes haverod” kezdetű népi költemény, ehhez kapcsolódott a nagyszerű miniszterelnök mondása, az „ellehet innen menni”. Már maga a tudatában élő nép se emlékszik rá melyik mondás volt nagyobb hatással, arra a szokásra, miszerint a nyáron sokat pihenő deákok, pénzük elfogytán kiválasztották leggazdagabb társukat és beköltöztek annak szülői lakásába, esetleg kertjébe. Ott sátrat vertek és hosszú napokig, egy tehénvégű pálcát ritmikusan követve, a Kispál és a Borz nevű beat zenekar, és a Tankcsapda nevű banda számait dúdolták. Az esemény akkor ért véget mikor a szülök egy 20 ezrest gyermekük kezébe nyomtak és azt mondták, „Gusztáv takarodj vidd az összes haverod”. Sajnos sokszor rosszra fordult a móka, amikor a házmester azt mondta kihívja a rendőröket, „el lehet innen menni”!

Reméljük sikerült a serdülő fűként növekvő magyar néplélek számára, inspirációt adnunk az ünneplés módjaira. De szívesen várjuk a további ötleteket, hogyan koronázhatnánk meg ezt a kiváló napot.