Ami a magyar közmédiumokban megy, elfogadhatatlan. A legfelsőbb bíróság volt elnökének kitakarásának ügye csak a jéghegy csúcsa. A közmédiumok jelenleg az etikátlanság, a szakmaiatlanság, és a pártpolitikai nyomulás fellegvárai, és az elmúlt napokban kiszivárgott történések csak a felszínt kapargatják. Ahogy a júniusban kirúgott dolgozók titoktartási megállapodásai lejárnak, egyre durvább képet kaphatunk arról, hogy képzeli el kormányunk a független médiát: Sehogy.

Természetesen a független újságírás olyan ritka mint a fehér holló, az objektív újságírás pedig ugye már önmagában ellentmondás. De a függetlenségre és az objektivitásra törekedni kell, minden médiumban. Nem állítjuk azt, hogy a Fidesz médiatörvénye vetett véget a kiváló, független magyar médiának. Voltak itt gondok, és a közmédián túl is vannak. Gyakorlatilag nincs olyan hazai médiatermék, aminek ne lett volna kínos ügyei, ne derült volna ki, hogy ilyen-olyan módon a politikusok befolyásolták, vagy gazdasági érdekkörök beleszóltak a szerkesztésbe.

A Fidesz kormány előtt is voltak gáz dolgok, kezdve már a kereskedelmi televíziózás megjelenése körüli botrányokkal, Baló György televíziójának kicsinálásával, a Tv3 a két konkurens általi felvásárlásával. De említhetnénk a Sláger és a Danubius frekvenciáinak elvétele körüli mizériát, vagy távolabbra menve felhozhatnánk a médiaháborúk sorát. És ha visszaugrunk a jelenbe, a közmédián kívül felsorolhatnánk az összes sajtóterméket, a Klubrádiótól a Lánchíd rádióig a Népszavától a Magyar Hírlapig a Nemzettől a Népszabadságig. Ahol a szakmaiatlanság nem ül tort, ott lecsap a pártpolitika és nem marad semmi. De még ebből a felsorolásból is kiemelkedik, ami most a közmédiánál megy.

Deutsch Tamás a Fidesz EP képviselője ma ugróiskolát rajzolt az MTVA épülete elé, furcsa tiltakozásként azért, hogy rúgják ki az etikai vizsgálatban elmarasztalt, csak a vágót,napi szerkesztőt és a riportert. Az etikai vizsgálat vezetőt nem marasztalta el Lomniczi kitakarásáért. Az eljárás méghozzá úgy zajlott le, hogy az érintettek a sajtóból tudták meg az ítéletet, az eljárást pedig az a Papp Dániel vezette, aki anno manipulálta a Daniel-Chon Bandit sajtótájékoztatójáról szóló híradó riportot, majd ezért előléptették. A Híradó dolgozói ugyancsak emiatt a tegnapi híradóban levetették a nevüket a stáblistáról, a köztévé szakszervezeti vezetője pedig éhségsztrájkba kezd.

Ez az ügy persze csak a felszíne a köztévén történteknek. Ahogy lejárnak a júliúsban kirúgott alkalmazottak hallgatási moratóriumai, egyre több és több ilyen ügy fog a felszínre bukni. A Népszabadság videójában nyilatkozó első pár ember, már be is számolt az átírt riportokról, a nap történéseitől független téma összeállításokról, a direkt és indirekt manipuláció formáiról.

Hogy mi az irány arról sokat elmond a Kossuth rádió mai tudósítása az Oroszországban Putyin választási csalása ellen tüntetőkről, az állítólagos csalás kifejezést használó szerkesztők elfelejtettek akár egy mondatban is utalni arra mi lenne ez a csalás, és egészen egy óráig több tucat tüntetőről számoltak be, miközben akkor már minden külföldi portálon több ezres tömegről lehetett olvasni. Az állítólagos csalásra egyébként példa a Csecsenföldi eredmény ahol Putyin pártja 99,7%-os részvételnél, a szavazatok 99,5%-t szerezte meg. Ez lenne a követendő út?

Sajtószabadság nélkül nincs demokrácia, mondta Nagy-Navarró Balázs a köztévé szakszervezeti vezetője, és valljuk be: igaza van. A demokrácia állapota az elmúlt 20 évben egyre romlott, de lassan a végéhez közeledik, a kormány nem meggyógyítani akarja az elmúlt 20 év demokráciáját, hanem egy plasztikai műtéttel diktatúrává szabni. És lehet ellenkezni, védeni a Fideszt, de semmi nem mutat mást, ebbe az irányba halad a kormánypárt.