Elegem van, hogy a facebook üzenőfalam tele van politikával, hogy már megint milyen agyfelbaszós dolgot csinált a kormány, vagy hogy éppen milyen petíció/tüntetés/flashmob szerveződik az ellen. Utálom ezeket a híreket, szívből gyűlölöm, egyenként kiikszelném az összeset. A barátaimról szeretek olvasni, sztorikon röhögni, megnézni a képeket az új lakásról vagy lájkolni a maikedvenczenéd. És baromira elegem van, hogy nem ezekről olvasok, hanem hogy matolcsy, hoffmann meg kocsismáté. Néha tehetetlen gyűlöletet érzek ezek iránt az emberek iránt, mert elveszik tőlem a barátaimat, és az élet szép oldalát. Ugyanaz az érzés, mint amikor sok-sok éve egy vasárnap délután elvették tőlem a Walt Disneyt, csak mert meghalt egy politikus.

Itt van például a karácsony. Minden nyűgével együtt egyszercsak elkapja az embert ez a meghittség. Az utolsópillanatos vásárlás utáni baráti forraltbor, az újra és újra gyerekkévedlés a leeső hó láttán, a feltöltődés nagymama bejglijével és szeretetével, az ajándék Parti-Nagy kötet bújása. Ezekért a pillanatokért szeretek élni, ezekért a pillanatokért szeretek itt élni. Beszélni arról, hogy milyen új hely nyílt meg Pesten, feleleveníteni a nyári vizitúrát a Dráván, újranézni a Macskafogót.

Ezek az élmények kötnek ide, és szeretném, ha az otthonomról, a városomról, az országomról ezek jutnának eszembe. És nem szeretnék államadóssággal, hajléktalanokkal meg köznevelési törvénnyel foglalkozni. Nem szeretnék a tüntetésen a hidegben vacogni sem, legszívesebben a pokolba kívánnám ezeket. Mégis, a lelkem mélyén tudom, ez nem ilyen egyszerű. Hiába maradnék az otthon melegében, csuknám be a szemem, fognám be a fülem, és énekelnék hangosan karácsonyi dalokat, ha közben éppen az van veszélyben, amiért szeretek itt élni.  Az van veszélyben, hogy idővel az embernek normális munkája legyen, hogy szabadon élvezze a kultúrát, hogy mindenkinek legyen fedél a feje fölött. Változást akarok. És ezért tüntetni és küzdeni vagyok kénytelen, körmömszakadtáig. De közben azt sem akarom elfelejteni, sőt, élvezni akarom, amit szeretek ebben az országban, és nem hagyni, hogy a politikai helyzet gonosz árnyai beárnyékolják ezeket. Ezért fogok elmenni karácsony előtt tüntetésre, és ezért fogom aztán az ünnepeket azokkal és ott tölteni, akiket szeretek.