Az Európai Parlament plénumában a frontok szinte változatlanok. A Néppárt képviselői a három órás vitában továbbra is védték Orbán Viktor kurzusát és a Fidesz kottájából énekelve kettős mércével vádolták a baloldali frakciókat. Utóbbiak élesen visszautasították a „baloldali összeesküvés“ vádját és az európai értékek és alapelvek védelmét kérték számon nem csak a magyar kormányon, de a Bizottságon és a Tanácson is. Szájer József átvette Morvai Krisztina szokásos szerepét és zaklatottan elcsukló hanggal emlékeztetett a 2006-os szemkilövetésekre és a békés állampolgárokkal szembeni rendőri terrorra.

Az elmúlt hetek fényében nem túl meglepő, ámde annál lényegesebb változás 2011-hez képest annyi volt, hogy az Európai Bizottság elnöke ugyancsak harciasan kérte számon az Orbán-kormányon az európai szerzôdések és törvények tiszteletben tartását. Barroso – aki személyes jelenlétével is demonstrálta a vita fontosságát – szigorúan diplomatikus szavakkal ugyan, de egyértelmûen rosszallásának adott hangon annak kapcsán, hogy Orbánék a sarkalatos törvények meghozása folyamán az EB, az IMF és az EKB véleményét több pontban nem vették figyelembe. Kitért továbbá arra is, hogy az egyes törvények EU-konformitásán túl a magyar demokrácia minőségével kapcsolatos kritikákat komolyan kell venni és a demokratikus alapelveket minden tagállamnak kötelessége betartani. Barroso emlékeztette Orbánt, hogy a demokráciával, a jogállamisággal, a sajtószabadsággal és egyéb szabadságjogokkal kapcsolatban felmerült aggályok eloszlatása közös érdeke Európának, a magyar kormánynak és a magyar embereknek, hiszen pláne a jelenlegi gazdasági helyzetben ezek alapvető követelmények az állampolgárok, partnerek és befektetők bizalmának helyreállítása érdekében. Amennyiben a magyar kormányfő jól figyelt, a sorok közül – vagy ha onnan nem, akkor a Barroso mellett ülő Vivianne Reding alapjogi biztos szúrós tekintetébôl – kiolvashatta, hogy a Bizottságban eldőlt, hogy maximális szigort fog alkalmazni és az alapjogi értékek megsértése miatt indítható szerződésszegési eljárást se tartja kizártnak.

Orbán beszédében a Fidesz által már a múlt héten az EP alapjogi bizottságában beharangozott kommunikációs vonalat követte: Szavai szerint kormánya az országot az európai válság közepén katasztrofális állapotban, az államcsőd kapujában vette át, amiért gyors és átfogó reformokra volt szükség. Büszkén sorolta, hogy az új alkotmánnyal, a sarkalatos törvényekkel és több száz egyéb törvénnyel szinte minden fontos területet megreformáltak. Ennek köszönhetôen, hazudta szemrebbenés nélkül a plénum szemébe (hogy a vita végén aztán ô maga vádolja meg kritikusait „felsorolhatatlanul sok“ tárgyi tévedéssel) , sikeresen leszorították az államháztartás hiányát és csökkentették az államadósságot. Egyébként meg már a médiatörvénynél bevált stratégiával (és arra hivatkozva) teljes együttműködést igért az Európai Bizottságnak, jelezve, hogy a kritizált problémák „könnyen, egyszerűen és gyorsan“ orvosolhatók. Külön kiemelte azt is, hogy a sokat kritizált új alaptörvénnyel kapcsolatban mindeddig az EU részérôl egy jogi kifogás nem merült fel.

A szocialista frakció nevében az osztrák Hannes Swoboda kihangsúlyozta, hogy nem csak egyes törvényekkel van gond, hanem a Fidesz demokráciafelfogásával. Orbán Viktornak példaként a nemrég elhunyt Václav Havelt ajánlotta figyelmébe, aki hozzá hasonlóan harcolt a kommunista rendszer ellen, de hatalomban is hű maradt a demokratikus, jogállami elveihez.

Guy Verhofstadt egy listát lobogtatott, melyen elismert nemzetközi szervezetek – az EBESZ, az Európatanács, a State Department, az Európai Központi Bank, az IMF, az EB és továbbiak – által felhozott több mint 30 súlyos probléma volt felsorolva az Orbán-kormány törvénykezésével kapcsolatban. A liberális frakció vezetője hangsúlyozta, hogy ezen túl még olyanok mint az Amnesty International, a Human Rights Watch és egyéb nemzetközi civil szervezetek, valamint a magyar ellenzék is rengeteg kritikát megfogalmaztak, melyek mind-mind az európai alapértékek sérüléséről szólnak. Verhofstadt a kollégái (itt elsôsorban a néppártiakra gondolva) felelősségét hangoztatta, hogy ezen vádak tisztázására szükség van az EU-s szerződések 7-es cikkelye szerinti procedúra elindítására.

Daniel Cohn-Bendit szokott formáját hozva most kevésbé Orbánt, mint inkább a Néppártot támadta. Megrökönyödve kérdezte Joseph Daul néppárti frakcióelnököt, hogy tényleg megbolondult-e és komolyan gondolja-e, hogy Magyarországot az EU 2004-ben egy sztálinista alkotmánnyal engedte be tagjai közé.  Ezután széles mosollyal az arcán köszöntötte Hillary Clintont, Angela Merkelt és Alain Juppét az „európai baloldal összeesküvésénk“ soraiban.  Majd Orbánhoz fordulva azt tudakolta, hogy ha tényleg minden olyan nagyszerű munkát végeztek, ahogy állítja, akkor miért fél mindenki Magyarországon. Mitől félnek zsidó ismerőseim, a romák, az ellenzékiek, tudakolta Orbántól a zöld frakció társelnöke. Verhofstadthoz hasonlóan Cohn-Bendit is egy 7-es cikkelyes eljárás megindítását követelte, biztosítva a néppártiakat, hogy ha vizsgálat azt mutatja ki, hogy nincs semmi baj az európai alapértékekkel Magyarországon, akkor ô fog elnézést kérni.

 A magyar ellenzék nevében Bokros Lajos sorolta a magyar jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszere „szőnyegbombázásának“ legújabb mozzanatait és dacosan kiáltotta oda Orbánnak, hogy „folytatjuk az ellenállást“.

A vita egyik legmókásabb mozzanata akkor alakult ki, amikor a német liberális képviselô, Alexander Graf Lambsdorff arról kérdezte néppárti kollégáit, hogy mi a véleményük a jogállamiság állapotáról akkor, amikor Magyarországon a fideszes EP-delegáció volt vezetôjének, Szájer Józsefnek a feleségét nevezik ki a bíróságok teljhatalmú uralkodójának. Erre reagálva Áder János azt követelte az éppen felszólaló Ulrike Lunacektôl, hogy Lambsdorff nevében kérjen bocsánatot a nők efféle diszkriminációjáért. Lunacek – úgyis mint veterán nôjogi aktivista – válaszában visszautasította a feltételezést és kedvesen kioktatta Ádert, hogy természetesen akkor is kritizálnák az esetet, ha Szájer úr történetesen – bár a magyar törvények ezt sajnálatos módon nem engedik – egy férfival élne házasságban,

Az Orbánt tavaly még élesen támadó, azonban tegnap EP-elnökké megválasztott Martin Schulz a vitát összeszorított foggal, semlegesen vezette, a legvégén azonban nem állhatta meg, hogy Orbán Viktort – aki záró szavaiban a keresztény meggyőződésének európai jogosultságát hangoztatta – kedvesen emlékeztesse, hogy a pluralizmus egy igen fontos európai alapérték.

Összegzésképp elmondható: Az Európai Bizottságot már sikeresen maguk ellen hergelte a magyar kormány. A tegnap megnyitott eljárások mellett még egy sor más ügy is előkészítés alatt áll. Bármennyire is állitja Orbán, hogy egy-egy ilyen az EU-ban mindennapos dolog: az, hogy egy tagország joganyagát a Bizottság szőnyegbombázás alá vegye és a kormányfőt az EP plénuma elôtt az EB elnöke személyesen oktassa ki a demokratikus értékek fontosságából, az példátlan az EU történelmében. A Néppárt egyelôre még szolidáris, ami egy alapértékek megsértésére alapozott eljárást kizár – de ez a szolidaritás már náluk is egyre nagyobb feszültségeket szül. Angela Merkel hétvégi szavai egyértelmű üzenet a Fidesznek, hogy ne feszítse túl pártcsaládja türelmét. Kérdés, hogy a Szentkirályi utcában értik-e a figyelmeztetést. 

---

A teljes vita visszanézhető (ill. nemsokára leiratokban olvasható) az Európai Parlament honlapján, mely a vita során – feltehetôleg a váratlan magas terhelés miatt – elérhetetlen volt.

http://www.europarl.europa.eu/ep-live/hu/plenary/search-by-date?date=20120118