Fotó: origo.hu

A következőkben azonban arra teszünk kísérletet, hogy bebizonyítsuk azt, ami így is majdnem mindenki számára nyilvánvaló, de amelynek felismerését heves tagadás és/vagy a köztársasági elnök iránti feltétlen szeretet ideig-óráig késleltetheti: vagyis hogy Schmitt és Georgiev nem egyszerűen közös forrásból dolgozott, hanem Georgiev írása képezte az általában hűen követett forrást Schmitt számára. Egy-két hiba azért becsúszott a tervbe. Azon a néhány oldalon, amit Schmitt disszertációjából a hvg.hu elérhetővé tett, nem csak az látszik, hogy fordításról van szó, de az is, hogy a fordítás alapját képező szöveg nyelve francia. Ezt a következők okán megalapozottan vélelmezhetjük:

1.   Schmitt disszertációjában ezt írja: „A XIX. század végén Európa majdnem minden országában alakulnak egyesületek…” A francia eredetiben ez szerepel: „Vers la fin du XIXe siècle les premières associations furent créées un peu partout en Europe.” Itt egy franciából fordítóknál nem ritka félrefordítással van dolgunk, az un peu partout ugyanis azt jelenti: sokfelé, sok helyen, nem pedig azt, hogy majdnem mindenhol. Csak az juthat a Schmitt dolgozatában szereplő fordításra, aki nem ismeri a francia kifejezés pontos jelentését, de nagyjából érti a benne előforduló szavakat.

2. Aztán itt egy újabb gyanús mondat: "A női vívás az olimpiai programban szereplők régiségét tekintve az ötödik." Ugye magyarul ez meglehetősen döcögős. Na a francia mondat,  ha megnézzük Georgiev írásában, nem döcög, stilárisan kifogástalan, elegáns: "L'escrime féminine, par ordre d'ancienneté, est le cinquième sport." Ha az ember közelebbről megnézi, akkor látja, hogy a magyar mondat a franciát szolgaian követi, de mivel ezt teszi, stílustalanná válik. Az ancienneté fordítása nem könnyű feladat, régiségnek semmiképpen sem fordítaná az ember, inkább körülírást lehetne javasolni, valahogy így: "Az olimpiai programban a női vívásnál csak négy sportág szerepel régebb óta." A franciában vannak olyan szavak vagy kifejezések, amelyekkel magyarra fordításkor a fordítónak újra és újra meg kell küzdenie. Ilyen szó az ancienneté is, amelynek fordítása kontextustól függ, tükörfordítása semmiképpen sem javasolt.

3.  A disszertáció egyik bírálójának feltűnt több stiláris hiba is (http://hvg.hu/itthon/20120112_Schmitt_doktori_opponensnek), többek között a következő: "[a tízpróbát] 1908-ban törölték ahhoz, hogy 1912-től véglegesen szerepeljen". Ugye ennek magyarul nem sok értelme van így, viszont ha visszafordítjuk franciára, akkor egy nagyon szép és kimondottan stílusos célhatározói alárendelést kapunk, ami természetesen a franciában ebben az esetben teljességgel formális, nem jelöl célra utalást. A francia mondat valami ilyesmi lehetett (ezt a részt a hvg.hu nem közölte, ezért kell rekonstrukcióval próbálkoznunk): „[le décathlon] en a été supprimé pour être définitivement réintroduit en 1912", ami magyarul helyesen így hangozna: "[a tízpróbát] 1908-ban törölték, majd 1912-ben visszaemelték és véglegesítették."

4. Schmitt disszertációjában szerepel ez a mondat is: „A cselgáncs alapját a ju-jutsu keleti sport és harcművészet adja, melyet a japán Jigoro Kano 1882-ben alapított.” Itt két probléma merül fel: egyrészt, noha a franciában bevett alaknak számít a ju-jutsu, a magyarban szinte mindig ju jitsuként szerepel (a Magyar Ju Jitsu Szövetség is ezt az alakot használja, és egy kis internetes keresés után láthatjuk, hogy így használja a sportággal foglalkozó legtöbb szakmai honlap is). Nem tudunk róla, hogy a franciában bevett alakot magyarul valaha is használták volna; másrészt, az alapító neve is okot ad a gyanúra. Olyan nyelvekből, amelyek nem a latin abc-t használják, a személyneveket hangzás alapján írjuk át. Magyarul tehát a név helyesen írva: Dzsigoro Kano, magyar internetes oldalakon is szinte mindenhol ebben a formában szerepel. És láss csodát, a francia eredeti ez volt: „Le ju-jutsu, véritable art autant militaire que culturel, est à la base du judo, inventé en 1882, par un jeune japonais, Jigoro Kano.”

+1. Végül pedig egy logikai, nem nyelvi probléma. Ezúttal kivételesen a francia mondattal kezdjük, amely a párbajtőr olimpiai szereplésével kapcsolatos: „Cette épreuve, depuis 1900 au programme, a enregistré 20 participations (1988 inclus).” Vagyis magyarul ez azt jelenti, hogy a párbajtőr 1900-tól szerepel a programban, és mindösszesen 20 szereplést könyvelhet el (beleértve 1988-at is). A magyar fordítás itt pontos, nem is ez a probléma. Hanem inkább a zárójeles megjegyzés szúr szemet. Elsőre nem értjük ugyanis, hogy miért van szükség annak hangsúlyozására, hogy az említett számba (20) az 1988-as olimpián való előfordulás is beleszámít, hiszen Schmitt Pál 1992-ben védte meg értekezését, vagyis teljesen természetes lenne, hogy egy 4 évvel korábbi, 1988-as eseményt is figyelembe vesz. A rejtély megoldását a francia szöveg publikálási ideje szolgáltatja, az ugyanis 1987-ben jelent meg, tehát egy évvel az 1988-as szöuli Olimpia előtt. A francia szöveg szerzője számára ezért nem magától értetődő, hogy a számításba ezt az Olimpiát is beleszámolja. Ezért van szüksége a zárójeles kitételre, ami arra utal, hogy a sportágnak az 1988-as Játékokon való szerepléséről már valószínűleg megszületett a hivatalos döntés, de mivel addig még egy év hátravan, tehát nem múltbeli eseményről, hanem csak egy jövőbeli valószínűségről van szó, a szerző külön jelzi, hogy a 20-as számba azt is beleérti.

Reméljük, hogy mindezek fényében világosan látszik, a magyar fordítás – legalábbis a hvg.hu által közölt szövegrészek – a francia szöveg nem rossz minőségű, de nem is hibátlan fordítása. Azonban a fordítást az apró hibák is elárulják. Olyan szöveget, amin egyáltalán nem látszik, hogy egy másik szöveg fordítása, csak kivételesen jó fordító tud létrehozni. Ez most nem az az eset.